Magazin címlap Cikkek címlap Gitáriskola

Váltott pengetési gyakorlat

2016.01.18.

Sziasztok, boldog új évet mindenkinek! Az utóbbi sűrű hónapok után (meghívásos gitárverseny, gitár workshop, lemezkészítés elkezdése) most új anyaggal jelentkezem, és további két anyagot is előkészítettem a következő időszakra.

Ezúttal egy folyamatos tizenhatodokból álló pengetési gyakorlatot nézünk meg, amely váltott pengetésre épül, és van benne kromatika, több fekvésváltás, string skipping, sőt egy rövid sweep picking-szakasz is. A részlet a 2009-es lemezemről származik, a Golden Sun című számból, amely a neoklasszikus gitáros példaképeim tiszteletére íródott. A teljes szám ezen a linken hallgatható meg YouTube-on.

A gyakorlatról néhány évvel ezelőtt külön is készítettem egy videót, amelyet itt tudsz megnézni:

Ez itt az első ütem kottája, ahol a kísérő harmónia egy G#sus9/D# akkord. (Alternatív neve D#sus4 lehetne, mivel minden sus9 akkord felfogható egy másik (tiszta kvarttal arrébb levő) alaphangtól számított sus4 akkordnak.)

Mint látható, elég sok minden történik az ütemben. A nyitóhang utáni hang (A-húr 5. bund) egy váltóhang, a D-húron levő F# hang a kis tercet jeleníti meg, amely által a dallam a mollos kategóriák felé hajlik. (A kísérő sus4 akkord ilyen szempontból semleges hatású, mivel nincs benne 3. fok). Az ütem közepe előtt egy oda-vissza kromatika szerepel, utána pedig egy négyhúros D#m arpeggio indul, amelynél a váltott pengetés átmenetileg sweep picking-be vált át. Az ütem végén pedig röviden megjelenik a nagy terc is (D-húr 5. bund, amely látszólag egy G hang, de D# alaphang esetén ez a hang hivatalosan a bizarr Fiszisz névre hallgat, azaz a F# hang további megemeléséből származik).

A 2. ütem harmóniája egy G#m/D#, azaz Gisz-moll hármashangzat D# basszussal. A kottából látható, hogy az előző ütem témája tér vissza, különféle variálásokkal:

A második ütem első harmadában megismétlődik az előző ütem dallama, csak most egy húrral arrébb. Utána jön itt is egy sweep picking-rész (kicsit hamarabb, mint az első ütemben) amely ezúttal váltott pengetéssel is helyettesíthető, mert kevesebb húr szerepel benne. Utána a dallam kromatikával folytatódik. Ezután lesz a legnehezebb fekvésváltás: a 4. bundról a 11. bundra ugrik a bal kéz. A 4. bund mutatóujjal, a 11. bund kisujjal játszható, ahogy a videóban látszik is.

A harmadik ütem harmóniája jelenti a legfeszültebb hangulatot: ez egy A#m7b5/E, azaz egy A# félszűkített akkord, ahol az akkord (szűkített) kvintje került a basszusba. A zenében a kottán látható akkordfordítás szerepelt (7-6-3-2), de mivel ezt gitáron nagyon nehéz lenne létrehozni (ezt csak billentyűs hangszerrel könnyű lefogni), ezért gitáron az A-húrtól indított 1-2-1-2 fogást javaslom. Ehhez akár a vastag E-húrt is hozzá lehet pengetni és akkor teljes egészében kijön az említett A#m7b5/E akkord, egy sokkal könnyebben lefogható verzióban. A kotta itt látható:

A harmadik ütem első felében is van egy fekvésváltás, amely után a 16-15-12 dallam szerepel (ujjrend: 4-3-1). Az ütem közepe előtti 15. bund is váltóhang (D-nek tűnő Ciszisz a neve). Az ütem második felében még feljebb ugrunk, és 19-től kromatikával folytatódik a dallam. Külön nehézséget jelent, hogy a háromhangos kromatikus szakasz (19-18-17) után is fekvésváltás lesz, és a kisujj kerül a 18. bundra (18-16-14).

A negyedik ütem két harmóniát is tartalmaz: először egy G#m/D# hármashangzat jelenik meg, majd az ütem felétől visszatér a G#sus9/D#, amely a legelső ütemben is szerepelt. A kotta:

Ebben az ütemben rögtön egy húrkihagyással indulunk (H-húrról D-húrra), utána pedig az eddigiekhez képest viszonylag egyszerű skálafutamok szerepelnek. Az ütem közepétől megfigyelhető az a jelenség, amelyet a klasszikus zeneoktatásban is gyakran emlegetnek, és már Bach is használta: a moll skálán felfelé haladva a megemelt 7. fok jelenik meg (H-húr 20. bund, Fiszisz), utána pedig lefelé haladva a kis szeptim tűnik fel (H-húr 19. bund, Fisz). (Ebből is látszik, hogy miért nem nevezhetjük a Fiszisz-t G-nek, mivel a Gisz-moll skála hetedik hangja mindenképpen egy F#-ből származtatott hang - egy skálában a zenei ábécé minden betűje csakis egyszer szerepelhet, leszámítva a nyolcfokú skálákat, mint például a fél-egész.)

Ez a gyakorlat technikai szempontból elég nehéz, de ilyenkor mindig el szoktam mondani, hogy a nehézség sokszor a választott tempó függvénye. Hasonlat következik: mint ahogy van az a pénz, amelyért akár egy nagyon kellemes hétvégi programot is lemondunk, ha a hétvégi túlóránkat rendkívüli mértékben megfizetik, ugyanígy van az a tempó, ahol a legnehezebbnek tűnő futam is játékosan egyszerűvé válik. Ha ez a tempó 25 BPM, akkor 25 BPM, ez teljesen rendben van. Akkor ezen a tempón érdemes elkezdeni a gyakorlást, majd pedig a régebbi anyagokban leírt módokon 5-5 BPM emeléssel el lehet jutni meglepően gyors tempókig.

Érdemes egyszerre csak 1-1 ütemet gyakorolni. Mind a 4 ütemben sok olyan mozdulat van, amely eltér a szokásos skálagyakorlatoktól, tehát a bal kéz számára nagyon jó fejlesztésnek számít ez a 4 ütem, örömmel ajánlom mindenkinek.

Mivel sok komplex zeneelméleti utalás is volt a mai anyagban, ezért ajánlok egy zeneelméleti alapozó sorozatot. Ez a sorozat azoknak lehet hasznos, akik szeretnék rendbe tenni az eddig megtanult zeneelméletet, és szeretnék kicsit jobban érteni az összefüggéseket. A sorozat teljesen az alapoktól indul, tehát az is elkezdheti, aki eddig még egyáltalán nem foglalkozott zeneelmélettel.

Az első 4 rész elérhető a gitárversenyek honlapján:

https://gitarverseny.wordpress.com/2014/05/04/a-zeneelmelet-alapjai-1-resz-hangkozok/
https://gitarverseny.wordpress.com/2014/05/04/a-zeneelmelet-alapjai-2-resz-akkordfelepites/
https://gitarverseny.wordpress.com/2014/06/30/a-zeneelmelet-alapjai-3-resz-a-dur-es-a-moll-skala-szerkezete/
https://gitarverseny.wordpress.com/2014/11/04/a-zeneelmelet-alapjai-4-resz-a-modalis-hangnemek-kezelese/

Más téma: aki egy dallamkitalálós játékban szeretne részt venni, annak ajánlom a napokban elkészült új videómat, ahol 3 ismert dallamot játszottam visszafelé. A kérdések és a megfejtések megtalálhatóak a videóban: