Ezen a héten néhány tizenhatodos ötletet nézünk meg. Mindhárom példában az a közös, hogy a hangköz-lépések teszik őket érdekessé, és így nem hasonlítanak sima skáladobozos futamokra.
Mindhárom tizenhatodos ötlet ebben a videóban látható:
A zene hangneme D-moll.
Az első ötlet 0:09-nél indul. Az első négy hangból egy Fmaj7 akkord áll össze (E-F-A-C). Az első hangköz egy kis szekund, utána nagy terc, utána kis terc lépés jön. Érdemes egyes zenei ötleteket akkordok köré építeni, mivel ezáltal kerek és önmagukban is értelmezhető hangulatok jönnek létre. Ha a szekund lépésekhez nagyobb hangközöket is adunk (itt például a terceket), akkor ezzel kicsit máris nyitottabbá tettük a hangzást.
Az első négy hang után a bal kéznek gyorsan fekvést kell váltania az itt következő négy hanghoz (C-D-E-F). Ezek itt mind szekund hangközök, amelyeket viszont ellensúlyoz a C előtti és az F utáni hangismétlés. A skáladobozos hangzás elkerülhető tehát úgy is, hogy egyes hangokat megismétlünk. Ez is egy jó módszer: most a szekundokat nem nagyobb hangközökkel tűzdeltük meg, hanem szekundnál is kisebb prím hangközökkel, azaz azonos hangokkal.
A most következő négy hang (az ütem utolsó két hangja és a következő ütem első két hangja) szekundokat és egy prímet (azonos hangot) tartalmaz, ezért itt sem simán skálamenetről van szó.
Az első ötlet további érdekessége, hogy 3x4 hang van benne, de nem főhangsúlyról indultak a négyes csoportok. Ezzel is érdekesebbé lehet tenni a futamokat.
A második ötlet 0:14-nél indul. Itt nagyobb hangközökre épül a tizenhatodos futam. Először tiszta kvart (10-10), majd tiszta kvint (12-10), utána megint tiszta kvart (13-13), majd ismét tiszta kvint (15-13). Ezúttal is szükség van egy gyors fekvésváltásra, az ütem utolsó négy hangja előtt.
További érdekessége a második ötletnek, hogy a nagy hangközök ellenére van benne kis hangköz is elrejtve: a dallam szekundos lépkedést tartalmaz, ha az E-húrt nézzük, és ezzel egy nagyon egyértelmű irányt adunk ennek a futamnak.
A harmadik tizenhatodos ötlet, amely 0:40-nél indul, még nagyobb hangközökről szól. Eleinte tiszta kvintek jelennek meg, egy tiszta kvartos csúszással (18-->13) kiegészítve. A következő ütemben már oktávok is megjelennek (az előző ütemben is akadt egy oktáv a húrváltásnál), amelyeket néha kvintek váltanak fel. A csúszások pedig kisebb hangközöket (szekund, terc) hoznak be, így ez a futam is egyensúlyban van, mert a benne levő hangköz-lépések változatosak, kisebb és nagyobb hangközöket is tartalmaznak.
Ez az állítás az e heti anyag fő üzenete: egy dallam hangköz-szempontból akkor kiegyensúlyozott, ha kisebb és nagyobb hangközöket is tartalmaz.
A három ötlet kottája:
A videó még egyszer:
Ha van gitárral kapcsolatos kérdésed, akkor itt kommentben is felteheted, vagy a honlapomon keresztül emailben is el tudsz engem érni. Jó gitározást, találkozunk egy hét múlva!
Szerző: Jónás Tamás
http://jonastamas.com
http://facebook.com/jonastamas
Fórum: http://hangmester.hu/forum.php?topik=267&start=0
|
Köszönöm a videót is és Eric Johnson ajánlását is, ő valóban nagyon egyéni módon használja a hangközöket. Tetszik a videó, amit belinkeltél! :) | |
![]() |
|
Jaj, nem akartam ilyen nagyban kirakni magam egyáltalán... bocs.... | |
![]() |
|
Szeretem a nagy hangközöket, baromi jól szólnak szerintem. Eric Johnson Gem c. száma jutott eszembe, ahol a téma is szép ugrásokkal van. Korábban én is bátorkodtam ilyesmivel: -és azóta is a nagy hangközös játékot tartom az egyik legizgalmasabb dolognak! | |
![]() |