<< Visszalépés

Tudatos rock’n roll

2012.12.05.

Délkelet-izlandi pörölycsapásos viking-metál üdvözlet ismét! Ezen a héten a „Gourmet Groove” című számom szólójának első felét nézzük meg részletesen. A szóló második feléről, ahol a technikásabb, nehezebb futamok találhatók, jövő héten lesz szó. A teljes szóló YouTube videója itt tekinthető meg:




Mivel meggyőződésem, hogy az eredmények eléréséhez először is szilárd alapokra van szükség, ezért mielőtt a szóló elemzésébe belemennénk, bővebben is szólok a szükséges előkészületekről. Függetlenül attól, hogy improvizálni szeretnénk, vagy egy konkrét számhoz akarunk szólót készíteni, első lépésként a kísérő riff vagy akkordmenet harmóniáival, és az ezekből adódó skálavariációkkal kell tisztában lenni. A jó hír az, hogy a tudatosság és a spontaneitás nagyon jól megfér egymás mellett, sőt igazából a két eltérő megközelítés kombinációja tudja a legnagyszerűbb eredményeket létrehozni. Ez tulajdonképpen a jobb és bal agyfélteke együttműködését is jelenti. Önmagában a tudatosság, azaz a skálák, akkordok, hangnemek ismerete csak a keretet tudja biztosítani, míg önmagában az ösztönösség sok hibalehetőséget rejthet magában, és hiányzik belőle a rendező elv, a szerkezet. A kettő együtt viszont varázslatos eredményeket hozhat, amelyeknek köszönhetően a zenész pár éven belül Malibu-ban találhatja magát a villája kertjében, koktélt szürcsölve, miközben három ugandai szolgálólány legyezi őt pálmalevéllel.

A riffben szereplő akkordok átnézése során érdemes rögtön az adott akkordhoz tartozó skála előjegyzését is kiírni, ezzel rögtön jól látható lesz, hogy a kvintkör melyik tartományában leszünk: Cm (3b), Eb (3b), B (2b), F/A (1b), Ab (4b), Gm (2b) és Db9 (6b). A kottában zárójellel jelzett akkordok esetén a gitár csak a kvintfogást játssza. Mint látható, 1b és 6b között járunk, de ezt még tovább lehet egyszerűsíteni. A Db9 akkord (amelyhez azért a 6b tartozik, mert a kilences akkord egyben a kis szeptimet is tartalmazza, ezért a Db-dúr helyett a Db-mixolíd skála kínálkozik) láthatóan egy kromatikával tarkított, feszültségkeltő lezárásban szerepel röviden, így ő nem szól bele a teljes riff hangnemébe. Az F/A pedig szintén egy kromatikus lezáró rész tagja a 2. ütemben, tehát őt is figyelmen kívül lehet hagyni, már csak azért is, mert a 3. ütemben az Ab sokkal hangsúlyosabb pillanatban szerepel. Így a riff meghatározó harmóniái mind 2b és 4b közé esnek, amelynek középértéke a 3b.

Az 1-16. ütem alatti riff:



Igen, amíg az adott akkordmenet alkotóelemei között maximum két lépés eltérés van a kvintkörön, addig a középértékhez tartozó skála lesz a nyerő. Ha már három lépés eltérés van, akkor már a hármashangzatok hangjai között is lesznek olyan hangok, amelyek ütik egymást, és ilyenkor már nem használható egységes skála a teljes akkordmenetre. Ezért volt fontos azt ellenőrizni, hogy az F/A akkord valódi szereplő-e, vagy csak a kromatikus átmenet része. Ha hangsúlyos lett volna, akkor az akkordot alkotó F-A-C hangok közül az A hang és az Ab akkordban szereplő Ab hang együttesen kizárná az egységes skála alkalmazását. Így viszont, hogy az F/A akkord mindössze díszítőelemmé lett lefokozva, nyugodtan használhattam a szólóban végig a C-moll skálát, amelyben az Ab hang is szerepel. Maximum arra kell ilyenkor figyelni, hogy az F/A pillanatában ne az Ab hang szerepeljen éppen. Érdemes tehát ezt a kvintkörös középértékes trükköt alkalmazni egy adott téma hangnemének meghatározásához. Nyilván sok esetben füllel is rögtön meg lehet találni a megfelelő skálát, de kicsit ravaszabb akkordmeneteknél jól tud jönni ez a módszer, és a középérték megtalálásához bőven elég az a pár matekóra, amin kivételesen részt vettünk, és óra alatt nem épp a pinceklubban zúztuk tönkre az iskola hangosítási rendszerét, titokban lemásolt kulccsal belógva.

A szóló 17-24. üteme között egy másik riff szerepel, ennek a kottáját megnézve rögtön látszik, hogy lényegében ugyanazok az akkordok szerepelnek, kisebb díszítésekkel, csak most a C-moll hangnem párhuzamos dúrjában, Eb-dúrban. Így itt is a 3b előjegyzésű skála használható.

A 17-24. ütem alatti riff:



Ami a szóló első felét illeti, először nézzük meg, hogy játéktechnikai szempontból mi zajlik. Első ránézésre is feltűnően hangsúlyos a csúszások használata (a TAB-ban ezt ferde vonal jelzi, a TAB alatt pedig az „sl” felirat is mutatja a csúszásokat). Ezek lehetnek szomszédos skálahangra történő csúszások (pl. 3. és 8. ütem), nagyobb távolságra történő csúszások (pl. kvint hangköz a 10. ütemben), valamint a hangok elején illetve végén megjelenő díszítő csúszások (a 2. ütemben mindkettőre akad példa: a G hang után lefelé, a C hang előtt felfelé haladó csúszás volt). Kimondottan ajánlom a csúszások sűrű használatát, két okból is: egyrészt ízesebbé, szebbé teszik a dallamot, másrészt sok esetben kivezető utat jelentenek a „dobozokból”, azaz az egy helyben leragadó skálahasználatból.

A másik gyakori technikai elem a szólóban a hibrid pengetés, azaz a pengető és a 2. ujj együttműködése. Ez a módszer rengeteg újszerű lehetőséget, és sok esetben jelentős gyorsulást is lehetővé tesz, úgyhogy mindenkinek csak ajánlani tudom. A 6-7. és a 9. ütemben jó pár hibrid pengetéses szakasz van, a videón jól meg lehet figyelni a jobb kéz 2. ujj használatát.

Az érdekesebb technikai elemekhez tartozik még a Híd-trükk (5. ütem, hídra-ütés, csak Floydos gitár esetében), a Gary Moore-nyújtás (21. ütem, két húr nyújtása egyszerre, itt ráadásul skálán kívülről indítva), néhány vidám arpeggio (20. ütem) valamint legato-futam (15. ütem), egy vízszintes vibrato à la Greg Howe (23. ütem), és egy tiszta kvart szélességű alkalmi skála (24. ütem). Jövő héten a technikai részről még több szó esik majd, mivel ahogyan a videóban is látható, a szóló második fele kicsit mozgalmasabb.

A technikai aspektus után a motívumokról, ismétlésekről is ejtsünk pár szót. Jól hallható, ahogy a szóló 1-8. üteme egy kerek, zárt egységet alkot, ahol az 1. és az 5. ütem motívuma felel egymásnak, ugyanazt a dallamot alkalmazva. A dallam-ismétlések mellett a ritmikai ismétlések legalább ilyen fontosak, erre jó példa az 5. ütem végén induló nyolcad+negyed ritmika, amely a 7. ütem végéig tart. A 20. ütemben levő 3 arpeggio is ritmus-ismétléseken alapszik.

Néhány esetben igyekeztem elmosni a szakaszok határait, így a hangzás sokkal gördülékenyebb. A 8. ütemben induló dallam három hang erejéig átlóg a 9. ütembe, azaz nem az „elvárt” módon új szakasz legelején, a főhangsúlyon áll meg a dallam. A 12. ütemben a folyamatos tizenhatodos mászkálás töretlenül folytatódik a 13. ütemben, az új szakasz elején is, tehát itt is fontosabb volt a téma töretlensége, mint a szakaszhatár. A 16. ütem utolsó hangja pedig már az új kör ritmikai motívumait készíti elő, szintén a „flow” megtartása érdekében.

A szóló videója még egyszer:




A szóló 1-24. ütemének a kottája:






A letölthető zenei alap:



Az első 5 gitáros, aki a Gourmet Groove szólóból a fenti 24 ütemet feljátssza a zenei alapra, és elküldi a szólóját az email-címemre, digitális ajándékcsomagot kap!

Ha bárkinek van kérdése, akkor itt kommentben is felteheti, vagy a honlapomon keresztül emailben is el tud engem érni. Jó gitározást, találkozunk egy hét múlva!

Szerző: Jónás Tamás
http://jonastamas.com
http://facebook.com/jonastamas

További gitárleckék

- Joe Satrucci vagy inkább John Petriani?
- Mitől érdekes egy gitárszóló?
- Marco Sfogli-szólórészlet a “Petrucci Style” videóból


Kommentek száma - 8

2014.12.04. 12:01:47
@Oliver stonebrook: Szia, örülök hogy hasznosnak találtad az anyagot! További sikeres és jó zenélést, baráti üdvözlettel - Tamás
2014.12.04. 12:00:32
@singlcut: Szia, köszönöm hogy megnézted és meghallgattad az anyagot. Bár én máshogy látom, de minden őszinte visszajelzést nagyra értékelek. Baráti üdvözlettel - Tamás
2014.12.03. 17:43:30
Tudatos rock and roll... te jó ég, hova jutott a világ. Meg is ölted egyből.
2013.08.20. 18:06:47
@Jónás Tamás
Köszi Tamás! Pont ilyen anyagokat kerestem, ez az amire szükségem van.
2013.05.01. 19:18:45
@Oliver stonebrook: köszönöm, örülök hogy tetszenek az anyagok!

Ajánlok egy átfogó magyar nyelvű zeneelméleti gyűjteményt, ebben megtalálod azokat a fogalmakat, amit kérdeztél (kvintkör, előjegyzés, stb.)

link


Jó zenélést!
2013.04.25. 22:35:18
Szia Tamás!

Nagyon tetszik az amit csinálsz és számomra nagyon hasznos. Csak sajnos van egy két hiányosságom (különösen elméleti síkon) amik miatt teljesen nem tudom elsajátítani az anyagokat. Például a ˝A riffben szereplő akkordok átnézése...˝ kezdetű részből nagyon nem sokat értettem. Mi az kvintkör, és mik azok amiket az akkordok után írogatunk, 4b meg 3b?
Valamit tudnál nekem mondani hogy hol olvashatok utána ezeknek a dolgoknak?
Előre is köszönöm!
2012.12.07. 14:19:22
Az ilyen esetekben nem szoktam pengetni a hangsúlyoknál. Csak húrváltáskor kell egyet pengetni, de ezt is csak a vékony húrok felé haladás esetén. Ha vastag húrok felé haladok (mint például az általad említett ütem utolsó szakaszában), akkor a pengetés elhagyható, és az új húrra ˝hammer-on a semmiből˝ technikával megyek rá.

Az ilyen legato-futamoknál a folyamatosan gördülő hangzás a cél, és ehhez hasznos, ha minél kevesebb pengetést használunk.
1. alexka
2012.12.07. 12:11:59
Szia!
Legelőször köszi az újabb leckét!
Igazából azt szeretném kérdezni, hogy ott a 15. ütemben azoknál a barátságos kinézetűnek nem nevezhető 7-es meg 6-os csoportoknál a húrváltás ergo a legato nem esik egybe a ˝csoportosítással˝, ott jobb kézzel pengetsz a hangsúlyoknál? Vagy hogy tud az ember segíteni magán?