<< Visszalépés

Zene és pálinka - a fokok fontosak

2013.01.30.

Az utóbbi hetekben több írásban is szó volt arról, hogy milyen szempontok alapján érdemes a gitárszólókat megalkotni. Említettem, hogy a történet, azaz a szóló iránya, célja, mélysége milyen fontos. Beszéltem a ritmusok fontosságáról is, amelyekkel a szóló egyes szakaszait lehet érdekessé tenni és összefogni.

Ma a fokokról lesz szó.

Készítettem egy szólót példaként.


A zenei alap letölthető innen:
Azon felül, hogy ismerjük egy zenei alap hangnemét, és tudjuk, hogy a gitáron milyen skálák, dobozok használhatók ebben a hangnemben, még a fokok tudatos kezelésére is szükség van. Érdemes kitapasztalni, hogy milyen hangulata van az egyes fokoknak.

Például ha egy zenei alapban egy E-moll és egy C-dúr akkord váltakozik, akkor ha F#-t játszol az E-mollra, akkor ezzel az E-moll akkordhoz egy 2. fokot teszel hozzá. A 2. fok sejtelmes és mégis oldott hangulatú �" olyan, mint egy vacsora a Miss Sweden szépségverseny első 5 helyezettjével a stockholm-i Hilton hotel tetőkertjében.

Ha viszont a C-dúr akkordra kerül rá a F# hang, akkor ennek más hangulata lesz. Megjelenik a líd jelleg, hiszen a C-hez viszonyítva a F# hang a bővített kvartot hozza elő. Ez a hangulat található például Joe Satriani „Flying in a Blue Dream” című számában.

Tehát egy magával ragadó szóló létrehozásához nem elegendő ismerni a skáladobozt, és azon belül mászkálni. Egy csomó hangulati lehetőséget szalasztanánk el, ha nem használnánk ki tudatosan azt, hogy minden foknak egyéni hangulata van.

Egy jó gitárszólónál az egyik legfontosabb szempont az, hogy a szólóban a fokok használata mennyire tudatos, mennyire tud előjönni ez a sokféle hangulat, és a gitáros hogyan irányítja a hallgatóság figyelmét a hangulatok festésével.

A mai anyagban szereplő Colossal Chords szóló olyan jellegű zenei alapra készült, amelyben az akkordok sűrűn váltakoznak, és a hangnem is változik menet közben Ilyen zenéknél még inkább fontos, hogy tudatosan válasszunk fokokat, és minden egyes pillanatban tisztában legyünk azzal, hogy melyik hang hogyan fog szólni a kísérethez viszonyítva.

Mint a lentebb található táblázatban láthatod majd, ebben a szólóban sok esetben az akkordnak megfelelő legfontosabb fokot/fokokat játszottam. Ha megnézed a lenti összeállításban a „fok” oszlopot, akkor láthatod, hogy elég sok helyen az 1. és 3. fokok szerepel.

A kihívás az ilyen jellegű alapokra készült szólóknál pont az, hogy a fontos fokokat sűrűn kell használni (mivel különben szétesik a szóló, pontosabban össze sem áll), viszont e korlátozás megléte mellett is ugyanúgy meg kell tervezni a dallamokat, az irányokat, az esetleges kromatikus meneteket, az ismétlődő motívumokat, a díszítéseket, és a teljes szóló „történetét”.

Lássuk a zenei alap akkordmenetét ütemről ütemre, és mellette a szólómban az adott ütemben megjelenő kiemelt hangokat fokok szerint:



Még egyszer a szóló:


A zenei alap:

Ha bárkinek van kérdése, akkor itt kommentben is felteheti, vagy a honlapomon keresztül emailben is el tud engem érni. Jó gitározást, találkozunk egy hét múlva!

Szerző: Jónás Tamás
jonastamas.com
facebook.com/jonastamas

További gitárleckék

- Kontrasztok alkalmazása a gitárszólóban
- Hogyan tehetjük érdekessé a gyors futamokat?
- Minden idők egyik legjobb gitárszólója
- Motívum-töredék és sárkány-tetoválás
- Szabadon szárnyaló szólók
- Tudnak-e a rénszarvasok gitározni?
- Az egyenes arpeggiók támadása
- Tudatos rock’n roll
- Joe Satrucci vagy inkább John Petriani?
- Mitől érdekes egy gitárszóló?
- Marco Sfogli-szólórészlet a “Petrucci Style” videóból


Kommentek száma - 2

2013.02.06. 14:51:05
Szia, örülök hogy tetszett a szóló! Igen, ahogy említetted is, a rendszerezett zeneelméleti ismereteknek már eléggé meg kell lenniük, ha ilyen jellegű zenékre szeretnél szólót készíteni. És emellett a gitár nyakán is nagyon jól kell tájékozódni, mert minden pillanatban tudni kell, hogy 1) milyen akkord szól 2) ehhez melyik skála tartozik 3) a skála egyes fokai milyen hangulatot hoznak létre. E három dolog után jön az a rész, amire a kérdésed vonatkozik: hogy hogyan lesz ebből jól hangzó, rendszerezett, egységes szóló? A válasz: egyrészt a ritmusok nagyon tudatos használatával, sokféle ritmus-ismétléssel (erről sok szó esik az eddigi anyagokban). Másrészt pedig a dallamvonalak tudatos megalkotására is szükség van. Ha megfigyeled az ezen az oldalon mellékelt szólót, akkor érdemes külön követni, hogy az egymás utáni hangok milyen dallamvonalat alkotnak. Többnyire kisebb hangközöket léptem a szóló során, és ezáltal egy töretlen, egységesnek ható dallamvonal jött létre. És akkor így csak arra kellett figyelnem, hogy a következő hang, amit a szólóban játszom, passzoljon az aktuális akkordhoz (lehetőleg fontos hangként, pl. 1, 3, 5 fok).
Lesznek majd anyagok, amelyekben sok szó esik a konkrét lehetőségekről is. Tulajdonképpen az eddigi anyagokban is pont ezért voltak mindig mellékelt példa-szólók, hogy ezeket gyakorlati szempontból lehessen tanulmányozni. Elsősorban az alábbi két anyagot ajánlom számodra: ˝Az egyenes arpeggiók támadása˝ és ˝Tudatos rockn roll˝.
Jó zenélést, rock üdvözlet! :)
2013.02.03. 17:11:54
Nekem sajna nem jön be ez a stílus,pedig a szólód nagyon ott van!
A fő gond az,hogy töksemmitsenemtudok. Na jó,ez így nem igaz,de akkor is ott van ez a minél jobban belemész a zeneelméletbe,annál több szürke folt lesz dolog. A fokok szerencsére megvannak,és valamennyire a hangulatuk is megvan,addig nincs gond amíg 1 sima akkordra kell szólózgatni,de ha bejön egy második,harmadik-sokadik rögtön eltűnik a rendezettség látszata is. Ugye ha a kísérethez igazodik minden,akkor tulajdonképp az egész skálát el kéne tolni annak megfelelően,hogy az legyen az alaphang,stb? Ez sokszor megfordult a fejemben,mert végülis a hármashangzat hangjait mind a hozzá tartozó skáláról emeljük ki. Szóval akkor folyamatosan szaladnom kéne a kíséret után. Amikor ilyenekkel próbálkozom,általában bezavarodok,sokat tévesztek,és ettől függetlenül is néhány jó pillanatot leszámítva,amikor sikerül átadnom az akkord hangulatát,borzalmas lesz. Amikor egybeesik az alap skálával az egész akkor jó,de ha mondjuk Ére f jön,vagy valami,nagyon nem hangzik jól. Úgyhogy mindig a skálarendszerben maradok,ami elég egyhangú,még ha variálok a fokok között is. Csinálhatnál erről is egy leckét,az összekötésekről,szerintem hasznos lenne egy post amibe nem csak a koncepciókról,hanem inkább a lehetőségekről irsz. Nekem általában nem az ötlettel,hanem a megvalósítással van gáz.
Sorry amúgy ha hülyeséget kérdeztem,nehéz ezt leírni,pedig sokat foglalkozok vele.