Ezen a héten megnézünk pár szempontot és módszert, amelyek remélhetőleg ötleteket és lendületet adnak azoknak, akik saját számokat (vagy esetleg saját albumot) szeretnének írni.

De előtte szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét egy holnapi, május 2-i eseményre: Május 2-án 20.00 órától nyilvános gitár workshop-ot tartok a Schönherz nagytermében. A részvétel az eseményt szervező MMMK jóvoltából ingyenes.

Ezen a linken kell regisztrálni: http://tinyurl.com/hangszeresest

Témák:
 
 - Sweep, tapping, legato, hibrid - régi technikák új köntösben
 - Egzotikus skálák
 - A siker kulcsa: ritmusok
 - A gitárszólók három dimenziója
 - Hogyan gondolkozz improvizáció közben?
 - Saját, egyedi zenei világ létrehozása
 
 Helyszín: 1117 Budapest, Irinyi József utca 42.

A mai anyagban az első lemezemen szereplő Tight Squeeze című számot nézzük meg, részben a szerkezet, részben a hangnemek szempontjából. Emellett számos TAB-ot is készítettem a fontosabb részletekről.

A videó:

A szám nyitó riffje 0:10-nél indul. A riff hangnemileg több szempontból is érdekes. Az alaphang egyértelműen a H hang (a riffeket egy héthúros barna Fibenare gitárral játszottam fel), és a 2. ütemben megjelenik a kis terc is. Számos kromatika is tarkítja a riffet, amely a 4. ütem végén egy C kvintfogással zárul. Így a kromatikus átmeneteket nem tekintve, egy H-fríg hangnemű riffre lehetne gyanakodni. Viszont jobban megnézve az is kiderül, hogy a fríges jelleget megjelenítő C hang egyáltalán nem játszik főszerepet. Tehát a riff nem a fríg jellegről szól. A riff végi „ál-fríg” jelleg nagyon sok rock/prog/metál riffben szerepel, de ettől még a hangnem egyáltalán nem lesz valódi fríg. Ez a riff simán felfogható egy kromatikával tarkított semleges H-blues hangnemnek, amelyre számos skálavariáció választható. A riffre játszott szólógitár-téma is ezt igazolja: a 0:31-nél induló főtéma H-mixolíd. Ennek a hangnemnek a 3. foka (D#) ugyan ütközik a riff D hangjával (2. ütem, 2. negyede), de a több oktáv különbség miatt ez az ütközés nem zavaró, sőt, inkább egy plusz frissességet ad a zenének. Sok ilyen „hangnem-halmozás” fordul elő a modern rock/metál világban.

Az 1. riff kottája:

A videón 1:30-tól indul a második riff. Egész idáig a nyitó riff szerepelt, mert az erős ritmusa és a változatos hangnemi adottságok miatt sokat ki lehetett hozni belőle, persze ehhez a szólógitár-témák adagolása is kellett: eleinte egy ismétlődő motívumot variáltam (0:31-1:10 között), majd pedig egy technikásabb betétet követően egy folyamatos emelkedés készíti elő a váltást 1:30 előtt.

A 2. riff szintén tartalmaz kromatikus szakaszokat. Fontos, hogy ez a riff már jóval sűrűbb, kevesebb benne a szünet. Viszont továbbra sem jelenik meg gyors futam a riffben, mert a fokozást folyamatosan akartam végigvinni, az 1-2-3-4. riffek folyamatos sűrítésével.

Hangnemileg ez a riff önmagában a H-dór jelleget emeli ki, de továbbra is elég nyitott (és elég mély) ahhoz, hogy folytathattam a szólógitárral a H-mixolíd világot. Egy azonos alaphangú dór és mixolíd skála között egyedül a 3. fokban van eltérés, és a riffben csak nagyon „elásva” jelenik meg a 3. fok.

A 2. riff kottája:

A 3. riff 1:51-nél jelenik meg a videóban. A riffnek új alaphangja van: az eddigi H helyett most a D a kiemelt hang (7. húr, 3. bund). Hangnemileg a D-dúr skála hangjai jelennek meg, leszámítva egy kis kromatikát a 4. ütem második felében. A fokok közül a 4. fok nem jelenik meg, és ez lehetőséget teremt arra, hogy a szólógitár a D-dúr helyett a D-líd skála hangjait használja (mivel egy azonos alaphangú dúr és líd között egyedül a 4. fokban van eltérés).

Ez a riff az előző kettőnél is sűrűbb, de még mindig nem mondható gyorsnak, hiszen az majd a 4. riff feladata lesz. A szólóban valóban D-lídet használtam, de 1:59-nél megjelenik egy A# hang is (5. fok megemelése, amely a „sima” lídből úgynevezett bővített lídet csinál (a bővített líd a melodikus moll 3. módusza). Itt egyébként a szóló megírásánál a célom nem a bővített líd megjelenítése volt, hanem a vezetőhangok alakítása, mivel az A# hang nagyon szépen rávezet a H hangra, ezáltal egy kicsit a riff „eredeti” D-dúr hangnemének párhuzamos molljának klasszikus zenei ikertestvérére, a harmonikus mollra jellemző hangulat jelenik meg.

2:20-nál az A# hang egy G hanggal társul, ez egy A#o7 (szűkített négyeshangzat) világát hozza ki, amely szintén a klasszikus zenei, H-harmonikus mollos utalást erősíti. És egyben friss hangot is jelent, mivel e riff alatt a G# fontos hang volt (a „lídes” fok), és most a G helyettesítette.

A 3. riff kottája:

A 4. riff 2:31-nél jelenik meg, és az eddigieknél sűrűbb és gyorsabb jellegű. Folyamatos tizenhatodokból áll 3 ütemen át, a 4. ütem pedig szaggatottabb, és fokok szerint is feszültebb (ezzel a kör végi feszültséget, és az új kör általi feloldást készítettem elő). A riff végén itt is megjelenik egy „ál-fríg” kvintfogás. A riff hangneme ennek ellenére sima E-moll, a gitárosok legjobb barátja.

A szólógitár által hozott hangnem ezúttal egybeesik a riff hangnemével, azaz itt is E-moll szerepel. 2:50-nél, a kör végére a szólósávban is kromatika került. A szólótéma itt refrén-szerű, azaz igyekeztem magas fülbemászás-faktorszámú öntettel nyakon önteni a riffet.

A 4. riff kottája:

Mielőtt zárásként a szám szerkezetéről további gondolatokat írnék, két TAB következik a szólóból. Az első részlet 5:09-nél szerepel, és a múlt heti anyaghoz kapcsolódik: folyamatos fekvésváltásokból áll, és ezáltal a gitár nyakán való tájékozódás „edzésére” is kiváló. A lemezverzióban sima E-mollban játszottam fel (a kottán így szerepel), később már szívesen dobtam be a dóros hangot (C#, azaz G-húr 18. bund), úgyhogy a videóban ez a dóros hang is megjelenik, kicsit frissítve a hangzást.

A fekvésváltásos szólórészlet kottája:

A gyors tapping-futamok kedvelői számára pedig az 5:28-5:31 közötti részt kottáztam le. Az ütemben egyenlően elosztva, 4 helyen is megfigyelhető a „dupla tapping” módszer, amikor egy tapping-pull-off szakasz azonnal megismétlődik. Az ütem legelején is egy ilyen dupla tapping található.

A tapping szólórészlet kottája:

A szám szerkezetéről még annyit: a fent ismertetett 4 riff használatával egy 5:30 körüli hosszúságú szám készült. A 4 riff közül 3-ra készült olyan téma, amely ismétlődő, fülbemászó jellegű, egyedül a 2. számú (H-dór jellegű) riff nem kapott kimondottan „slágeresre” tervezett ismétlődő dallamokat - itt mindig egy-egy átvezető rész zajlik.

Szerkezetileg így néz ki a szám:

0:01-1:31 -- 1. riff

1:31-1:51 -- 2. riff

1:51-2:31 -- 3. riff

2:31-2:52 -- 4. riff

----------------------------

2:52-3:32 -- 2. riff

3:32-4:12 -- 3. riff

4:12-5:34 -- 4. riff

Látható tehát, hogy először mind a négy riff végigmegy, utána pedig a második rifftől megy végig még egyszer a történet. Ahogy említettem is, az 1-3-4. riffekhez állandó szólótémák tartoznak. A szám keretes szerkezetű, mivel az első másfél perc, és az utolsó közel másfél perc során nincs riff-váltás, azaz hosszan lehet „kifejteni” a dolgokat, és az adott riffekhez tartozó állandó szólótémák után kötetlen részek is elfértek.

A videó még egyszer:

Ha bárkinek van gitárral kapcsolatos kérdése, akkor itt kommentben is felteheti, vagy a honlapomon keresztül emailben is el tud engem érni. Jó gitározást,találkozunk egy hét múlva!

 

Szerző: Jónás Tamás

 http://jonastamas.com
http://facebook.com/jonastamas

További gitárleckék

- Gitárlecke: Tájékozódás a gitár nyakán
- Gitárlecke: Hibrid pengetés, tapping, sweep picking és legato
- Gitárlecke: Matek metál
- Gitárlecke: Metál riffek többféle skálából összegyúrva
- Gitárlecke: Így készíthetsz egyszerű ismétlésekkel hatásos gitárszólót
- Gitárlecke: Hangnemi erőszak
- Gitárlecke: Slágerrecept - szétdobált kromatika, megkevert belső ritmusokkal
- Gitárlecke: Vámpír blues
- Gitárlecke: 2 hang 22 másodpercen át
- Gitárlecke: Filmforgatás gitarral
- Gitárlecke: Gitárszóló felépítése majonézzel
- Gitárlecke: A lokriszi sáskák támadása - ritmusgyakorlat
- Gitárlecke: Zene és pálinka - a fokok fontosak
- Gitárlecke: Kontrasztok alkalmazása a gitárszólóban
- Gitárlecke: Hogyan tehetjük érdekessé a gyors futamokat?
- Gitárlecke: Minden idők egyik legjobb gitárszólója
- Gitárlecke: Motívum-töredék és sárkány-tetoválás
- Gitárlecke: Szabadon szárnyaló szólók
- Gitárlecke: Tudnak-e a rénszarvasok gitározni?
- Gitárlecke: Az egyenes arpeggiók támadása
- Gitárlecke: Tudatos rock’n roll
- Gitárlecke: Joe Satrucci vagy inkább John Petriani?
- Gitárlecke: Mitől érdekes egy gitárszóló?
- Gitárlecke: Marco Sfogli-szólórészlet a “Petrucci Style” videóból