<< Visszalépés

Hogyan szólózzunk jazz akkordmenetre?

2013.08.14.

Erre  a hétre egy jazz/fusion stílusú szólót készítettem. A zenei  alapot Rick Graham-nek köszönhetjük, aki a jelenlegi angol  gitáros-színtér egyik legizgalmasabb gitárosa, márpedig ez a  kijelentés a lehető legmagasabb színvonalat jelenti, Guthrie  Govan, Alex Hutchings vagy Tom Quayle szintjét. Érdemes Rick  honlapjára ellátogatni, ahol sok érdekes anyag mellett ezt a zenei alapot is  megtalálhatod.


A  szóló:




A  zenei alap akkordmenete négy akkordból áll: Am9, H7#5, Em9, B7b5.


Milyen  skálákat lehet erre a négy akkordra játszani?


A  két moll9-es akkordra a megfelelő moll vagy dór skálák  játszhatók, tehát például az Am9-re A-dór és A-moll. Az is jó  megoldás, ha teljesen mellőzzük a 6. fokot (amelyben a moll és a  dór különbözik), vagy csak hangsúlytalan pillanatokban, röviden  használjuk ezt a fokot.


A  H7#5 akkord egy úgynevezett alterált akkord, amely igen sokszor az  5. fokon jelenik meg. Most is ez történik, hiszen utána az Em9  jelenti az 1. fokot. Tehát ez egy 5-1 lépés (V-I). Ilyenkor az 5.  fokon levő akkord mindig domináns szeptim (más néven: kis  szeptim), és ha még feszültebb verziót szeretnénk, akkor a H7  akkord kvintjét felemelhetjük (vagy akár leszállíthatjuk).  További lehetőség az alterálásra: a felemelt vagy leszállított  9. fok megjelenítése, mint például a Hendrix-akkordnak nevezett  E7#9 esetén.


A  domináns pozícióban levő akkordokra jó választás a spanyol  fríg skála, de izgalmasabb, fúziós hangulatokhoz a fél-egész  vagy az alterált skála is használható. Mindhárom skála az adott  akkord alaphangjáról indul, azaz H-spanyol fríg, H-fél egész  vagy H-alterált skálák közül válogathatunk.

H-spanyol  fríg: H C D# E F# G A

H-fél  egész: H C D Eb F Gb G# A  (igen, a fél-egész skála nyolcfokú)

H-alterált:  H C D Eb F G A


Mint  láthatod, mindhárom skála kis szekundot és kis szeptimet  tartalmaz. Ezenkívül enharmonikus módon mindhárom skála hozza a  D# vagy Eb hangokat. A fél-egész skálát hivatalosan nem az összes  alterált akkordtípusra lehet használni (így például a #5-ös  verzióra sem), hiszen a skála G# hangja ütközne a H7#5-öt  akkordot alkotó hangok közül a Fx hanggal (Fiszisz, mert a  megemelt F# ilyen szép nevet kap), de a gyakorlatban szinte minden  jazz/fusion gitáros örömmel használja a fél-egész skálát  ilyen esetekben is. A dallamvonal fontosabb, mint a súrlódó hang.


A  negyedik ütemben levő B7b5 akkordra pedig a domináns líd skála  is szóba jöhet, hiszen itt az akkord funkciója teljesen más,  annak ellenére, hogy ez is egy alterált akkord (a b5 típusú). A  domináns lídet a mixolíd és a líd „összegzésével” is  létrehozhatjuk (valójában a melodikus moll negyedik modális  skálája, mint ahogy az alterált skála a hetedik módusz).


B-domináns  líd: B C D E F G Ab


Ez  a skála szépen igazodik a B7b5-höz, hiszen a b5 egy Fb hang,  amelynek enharmonikus ikertestvére, az E hang a skála 4. foka (a  „lídes” fok). A B7b5 további hangjai is benne vannak a  skálában: B, D, Ab.


Nézzük,  mikor milyen megközelítést használtam a szólóban. Zárójelben  mindig odaírom, hogy épp melyik akkord megy.


0:01-0:05  - (Am9) A két hangsúlyos hang az 5. és a 2. fok (E és H), azaz  egy békés, szép kezdésről van szó, mert az állóvíz  felkavarásához előbb létre kell hozni az állóvizet.


0:05-0:10  - (H7#5) Az akkordváltás összekötése céljából a H-C-H dallam  itt is megismétlődik. Az ismétléssel a két akkord össze lett  boronálva. Itt a H-C-H a fokok síkján 1-2b-1. fokot jelent.   Szerepel még a dallamban a D# és a Fx (enharmonikus ikertestvér:  G) is, azaz az alterált akkord hangjai köré épült ez a rész.


0:10-0:15  - (Em9) A 9. fokon indul az ütem (F#). 0:12-nél kromatikus F#-F-E  lépés található. Az ütem végén egy G-A-B lépés indul el,  ahol a B már a következő akkord alatt szólal meg, és annak  alaphangját jelenti. Így ez a váltás is szervesen össze lett  kötve.


0:15-0:20  - (B7b5) Itt a ritmus-ismétléseké a főszerep. Először B és E  (tritónusz, egyben a B7b5 két fontos hangja), majd Ab és D  (szintén tritónusz, egyben a B7b5 másik két fontos hangja) szólal  meg. 0:19-nél indul a rávezetés az Am9-re, a D-Ab-B dallammal,  amely a következő ütem elején H hangon (2. fok) fejeződik be.


0:20-0:25  - (Am9) Egyszerű, szép dallam, kontrasztként az utóbbi ütemek  outside világát követően.


0:25-0:30  - (H7#5) Itt is megvolt az a trükk, hogy az előző ütem dallama  rögtön visszatért, miközben az „alatta” kicserélődő akkord  miatt az ismétlés során ugyanaz a dallam más hangulatot hozott  létre. Ebből is látszik, hogy nem a konkrét hangok nevei döntenek  a hangulatról, hanem az, hogy ezek a hangok épp milyen fokot  képviselnek. A fokok hozzák elő a hangulatot, hiszen a  referenciával (kísérettel) együtt képzelhető el csak a  mondanivaló.


0:31-0:36  - (Em9) Ezúttal is 9. fokon indult a dallam az Em9-re. 0:35-nél két  premier: először jelenik meg a kis szext (C), és először van egy  gyorsabb futam a szólóban. Ahhoz, hogy a szóló által  megjelenített történet is érdekes maradjon, menet közben a szóló  jellegének is változnia kell. Ez számos síkon érhető el, akár  szimultán módon is: hangközök, hangmagasság, szünetek  mennyisége, gyors futamok mennyisége, outside hangok aránya, stb.


0:36-0:41  - (B7b5) A futamot követően egy D hangon álltam meg, amely a terce  a B7b5-nek. Utána egy bővített akkordot bontottam fel a szólóban  (0:38-tól), amelynek hangjai: B, D, F#. Az első két hang a kísérő  akkord 1. és 3. foka, a F# pedig egy #5, amely még akkor is  használható, ha az adott akkord épp b5-öt hozza. Amúgy a  B-alterált skála tartalmazza a #5-öt, úgyhogy felfoghatjuk ezt  egy B-alterált skálarészletnek is. De fontosabb ennél, hogy a  tercekre épülő felbontás kerek egész jellege mindig nagyon  hatásos, és többet hoz a fúziós konyhára, mint amennyit egy-egy  esetlegesen kilógó hanggal „veszítünk”. (Amúgy dehogy  veszítünk, hiszen feszültség nélkül nem lenne feloldás, mint  ahogy sötét nélkül nem lenne világos sem.)


0:41-0:46  - (Am9) Megjelenik a 6# fok, azaz a dóros jelleg az ütem elején.  0:43-tól sok legato-val létrehozott Am9 arpeggiókat játszottam  több oktávon át (alaphang nélkül, de ez nem gond, mert a basszus  szépen hozza az A-kat).


0:46-0:51  - (H7#5) Az előbbi arpeggiók teteje egy G hang volt, amely  előzékenyen egybeesik a #5 fokkal (Fx vs. G, de enharmónia van, a  gyakorlatban ugyanazt halljuk). Az ütem hátralévő részében a  ritmus-ismétlések uralkodnak. 0:50-től az eddigi leginkább  outside rész: egy E#-D#-E#-C# -- D#-C-G# dallam. Mindkét része  tartalmaz extrém módon outside hangokat (azaz még az egzotikus  alterált vagy fél-egész skálába sem férnek be ezek:), de  cserébe a dallam első fele csupa nagy szekund (itt az egészfokú  skála jött elő, a szóló végén ez hosszabban is megjelenik), a  dallam második fele pedig egy G#-dúr hármashangzat (C-->H#  enharmóniával, hiszen a G#-dúr 8 keresztes hangnem), azaz itt is  egy kerek, tercekre épülő felbontás van, amelyről 0:38-nál már  említést tettem.


0:51-0:56  - (Em9) Az ütem végig egy széthúzott Em9 arpeggiót tartalmaz.


0:56-1:01  - (B7b5) Az ütem eleji kromatikába beiktatott szünetjel Greg Howe  védjegye. Utána ismét egy egészfokú skála indul, de nem  sorrendben, hanem mindig nagy tercenként: D-A, C-G, B-F, Ab-Eb.  Érdemes megfigyelni a ritmizálást: a hangok hosszúsága és az  ütemhangsúlyokhoz képest elfoglalt helye is változik, azaz ez egy  lélegző, kiszámíthatatlan egészfokú figura volt. Itt is sok az  extrém outside, de a közös hangköz-lépések egyben tartják ezt  a részt.


1:02-1:07  - (Am9) Az ütem elején, a G hangot követően mindkét 6. fokot  megjelenítettem, de a kisebbiket csak váltóhangként. 1:04-től  egy Scott Henderson-os ritmus-megoldás indul: az ismétlődő  motívum átgázol az ütemhatáron, és az új skálában  folytatódik a H7#5 akkord alatt is.


1:07-1:12  - (H7#5) A fenti motívumok után egy játékos kromatika fejezi be  az ütemet (B-H, H-C).


1:12-1:17  - (Em9) 1:13-nál egy ártatlan F#-G-F# dallam- és ritmus-töredék  (sima kis szekund oda-vissza) hirtelen nagyra nő azáltal, hogy ez a  töredék egészen 1:19-ig uralja a terepet, változó hangközökkel.  Itt is átvonul a motívum az új ütembe, azaz menet közben  módosítani kell a hangkészletet, a B7b5 testére szabva.


1:17-1:22  - (B7b5) A ritmus-motívumot követően oktávok indulnak el, és  folytatódnak majd az Am9 alatt is.


1:22-1:27  - (Am9) Az oktávok egy A-dór skálát jelenítenek meg.


1:28-1:33  - (H7#5) Itt jelenik meg a legdirektebb módon az egészfokú skála  (H C# D# E# G A), amely egy hatfokú skála, és itt három hang/húr  módon használtam, Satriani jellegű megállásokkal. Azaz nem csak  skálákat és akkordokat lehet összeházasítani, hanem gitárosokat  és stílusokat is: Satriani-féle adagolás fusion stílusban.



A  heti kérdés: a mai akkordmenetben három egymást követő akkord egy tipikus jazz  akkordmenetre emlékeztet. Hogy hívják ezt az akkordmenet-típust,  és E-mollban hogy nézne ki ez az akkordmenet, négyeshangzatokból  elkészítve?


Aki  emailben megírja nekem a helyes megfejtést, az digitális  ajándékcsomagot kap. (Email-cím: a jonastamas.com honlapon, a Contact menüpont alatt.)


Ma  sok újdonság, és sok komplex zeneelmélet volt, úgyhogy kérdezz  nyugodtan, ha valami nem világos, segítek szívesen.



A  szóló:




Ha van gitárral  kapcsolatos kérdésed, akkor itt kommentben is felteheted, vagy  a honlapomon keresztül emailben is el tudsz engem érni. Jó  gitározást, találkozunk egy hét múlva!


 

Szerző: Jónás Tamás
http://jonastamas.com
http://facebook.com/jonastamas
Fórum: http://hangmester.hu/forum.php?topik=267&start=0

További gitárleckék

- Gitárlecke: A hangköz-trükk - izgalmas hangzások sima moll skálából is
- Gitárlecke: A dór skála használata - Blues-funk-fusion hangnemváltásokkal
- Gitárlecke: Mixolíd hangulat - Legelő jakok a Himalája-fennsíkon
- Gitárlecke: Fríg hangulat - varacskos disznó metál
- Gitárlecke: Modális skálák használata - a líd hangulat
- Gitárlecke: Funk-rock zenei alap és szóló, fusion elemekkel tarkítva
- Gitrálecke: Széles skálák magas fekvésekben
- Gitárlecke: A tiszta kvart szélességű skálák használata
- Gitárlecke: Legato, tapping, kettősfogások és gyors váltott pengetés beépítése a gitárszólóba
- Gitárlecke: Arpeggio, hibrid pengetés, üres húrok és oktávok beépítése a gitárszólóba
- Gitárlecke: Szokatlan riffek - hibrid pengetés és jazz akkordok
- Gitárlecke: Gitárszóló az egymillió dolláros akkordmenetre
- Gitárlecke: Classic rock gitárszóló felépítése - modern felhangokkal
- Gitárlecke: Az ismétlődő motívumok fő típusai
- Gitárlecke: Hogyan készítsünk teljes instrumentális gitár-számot?
- Gitárlecke: Tájékozódás a gitár nyakán
- Gitárlecke: Hibrid pengetés, tapping, sweep picking és legato
- Gitárlecke: Matek metál
- Gitárlecke: Metál riffek többféle skálából összegyúrva
- Gitárlecke: Így készíthetsz egyszerű ismétlésekkel hatásos gitárszólót
- Gitárlecke: Hangnemi erőszak
- Gitárlecke: Slágerrecept - szétdobált kromatika, megkevert belső ritmusokkal
- Gitárlecke: Vámpír blues
- Gitárlecke: 2 hang 22 másodpercen át
- Gitárlecke: Filmforgatás gitarral
- Gitárlecke: Gitárszóló felépítése majonézzel
- Gitárlecke: A lokriszi sáskák támadása - ritmusgyakorlat
- Gitárlecke: Zene és pálinka - a fokok fontosak
- Gitárlecke: Kontrasztok alkalmazása a gitárszólóban
- Gitárlecke: Hogyan tehetjük érdekessé a gyors futamokat?
- Gitárlecke: Minden idők egyik legjobb gitárszólója
- Gitárlecke: Motívum-töredék és sárkány-tetoválás
- Gitárlecke: Szabadon szárnyaló szólók
- Gitárlecke: Tudnak-e a rénszarvasok gitározni?
- Gitárlecke: Az egyenes arpeggiók támadása
- Gitárlecke: Tudatos rock´n roll
- Gitárlecke: Joe Satrucci vagy inkább John Petriani?
- Gitárlecke: Mitől érdekes egy gitárszóló?
- Gitárlecke: Marco Sfogli-szólórészlet a "Petrucci Style" videóból


Kommentek száma - 4

2013.08.21. 10:51:22
igen, a fúziós zenékben egyértelműen máshogy kezelik a harmóniákat, mint a jazz standard-ekben.
3. tg-tg
2013.08.15. 10:06:26
ha elég sokáig nézi az ember, végül minden 2-5-1 :))

- más kérdés, hogy a fenti zenében annyira hosszan vannak tartva a harmóniák, hogy - legalábbis számomra - nem igazán érvényesül a funkciós hatásuk. Fülre - leírva egyértelműbb :)
2013.08.15. 10:01:01
@ tg-tg: kitűnő meglátásokat írtál az akkordmenetről!
1. tg-tg
2013.08.14. 10:12:53
lehet, hogy csak én vagyok helikopter, de nekem ez egy variált e moll II-V-I, a végén meg egy (mellék)domináns, ami visszavezet a II-re.