<< Visszalépés

Metál riffek többféle skálából összegyúrva

2013.04.03.

Erre a hétre két új  felvételt készítettem, amelyek alapján megnézzük, hogy hogyan  készülhetnek harapós metál riffek, többféle skála  kombinálásával.


Az első felvétel egy  hagyományos, középtempójú neoklasszikus riff:


A második felvétel  egy lassabb, sötétebb hangulatú riff:



Az anyagban levő  legfontosabb információk:

1) Ha az alaphang  rendszeresen és egyértelműen megjelenik a riffben, akkor többféle  azonos alaphangú skála is kombinálható, az egységes hangzás  elvesztése nélkül.

2) A fél-egész skála  nemcsak a jazzben nagyon hatásos, hanem a súlyosabb rock és metál  zenékben is.

3) Egyszerű és jól  bevált módszer az adott riff-téma első felének megismétlése,  míg a téma második fele mindig eltérő, és ez hozza be a  változatosságot.


Nézzük akkor a két riff  közül az elsőt,  amelynek az „Yngwie Romeo”  címet adtam. Ez a riff a folyamatos tizenhatodokról szól  ritmikailag, és csak a páros ütemek végén jelenik meg egy-egy  rövid változás a ritmusban (tizenhatod triolák, illetve  nyolcadok). Emellett belső tagolásokkal is lehet operálni, ahogy  erről pár  hete, a Zenith riffjének elemzésekor már szó esett. Itt például a 4. ütemben jelennek meg hármas  logikai csoportból álló tagolások (G5-F#5-E, majd G#5-G5-E),  miközben a ritmus változatlanul hozza a tizenhatodokat.


A tonalitás és az  uralkodó hangnem már az 1. ütemben kialakul: egy spanyol fríg  (más néven domináns fríg, angolul phrygian dominant) skála  szerepel, E alaphanggal: E F G# A H C D. Ez a neoklasszikus metálban  és a hagyományosabb metál világában is igen népszerű skála,  amelynek fő jellegzetessége az első három hang szokatlan  hangköz-lépései: egy kis szekund lépés után egy bővített  szekund lépés következik.


Miután az 1.  ütemben  kialakult a hangulat, a 2.  ütemben már lehet is új skálát  behozni. Ez az ütem tulajdonképpen egy E-moll skálát rejt  magában, az ütem végén a blues-hang is megjelenik. Ennek ellenére  a hangulat nem változik, marad a már kialakult neoklasszikus világ,  hiszen az 1.  ütem nagyon erősen leszögezte ezt. Természetesen a  tizenhatodok használata, valamint a mély tartományban történő  játék is segít abban, hogy ne legyen feltűnő az új skála  megjelenése.


A riff szerkezete  egyszerű: a páratlan ütemek mindig azonosak, míg a páros ütemek  eltérnek, és váltják egymást. A 4. ütemben a fél-egész skála  is rövid üdvözletét teszi, de erről részletesen majd pár  sorral lejjebb, a második riffnél olvashatsz, mert itt a 4. ütemben  ezt a rövid részt felfoghatjuk kromatikus feszültségkeltésnek  is, amely csak véletlenül esik egybe az ütem közepén a fél-egész  skála adott szakaszával.


A riff végére egy rövid  szólót is játszottam, tipikus Yngwie Malmsteen-megoldásokkal,  köztük a spanyol fríg skála 2. fokára épített szűkített  négyeshangzatok kis tercenként vagy szűkített kvintenként való  tologatására épülő arpeggiókkal.


A riff még egyszer:


A riff kottája:



Következzen akkor a  második riff, amely a „Hatásvadász metál” címet kapta. Ez a  riff már teljesen a fél-egész skáláról szól, de mint látni  fogjuk, itt is fel lehet fogni a dolgot két skála kombinálásaként.  Ez a riff sokkal mélyebben szól, egy félhanggal lehangolt héthúros  gitárt megjelenítve, ahol az A# a legmélyebb hang. Mindenesetre a  kottát hathúros gitárra, és normál hangolásra szabva írtam le,  hogy bárki el tudja játszani. Persze hathúroson és mondjuk  Telecasteren játszva talán a „world’s end” hangulat kevésbé  jön elő, mint a pincéből zúzva, de ez most mellékes.


A fél-egész skála neve  egyértelműen utal a skála szerkezetére: a skálában felváltva  jelennek meg a kis és a nagy szekund hangközök, azaz a fél hang-  és egész hang lépések. Egy E-ről indított fél-egész skála  így néz ki: E F G# Ab B H C# D. Mint látható, ez egy nyolcfokú  skála, és a jazzben is nagyon népszerű (zárlatoknál az V. fokon  nagyon jól lehet használni). Emellett kellemesen sötét a  hangulata, így kitűnően alkalmas súlyosabb zenék alkotására  is.


A riff szerkezete  megegyezik az előző riff felépítésével: az 1. ütemben  megjelenő témára a 2. ütemben egy válasz érkezik. Utána a 3.  ütemben ismét a nyitó téma jön, a 4. ütem pedig egy eltérő  válasszal zárja le a sort.


Hangnemileg az 1. ütem  felfogható egy E-dór skálának is (és mivel a 3. fok nem jelenik  meg, ezért akár az E-mixolíd skálát is beleláthatjuk). A 2.  ütem külön szemlélve a fentebb emlegetett spanyol fríg skálát  hozza magával. (A 2. ütem záróhangja az egyetlen, amely nem  szerepel az E fél-egész skálában.)


Több eltérő skála,  azonos alaphangra felfűzve: ez a pitch axis  theory esetére utal, amelyről két  hete volt szó, a „Hangnemi erőszak” című GitárShop anyagban.


A 4. ütem kiemelt  tritónusza (B-->E) viszont a fél-egész skála hangulatát  jeleníti meg, és a záró E-->G5-->G#5 lépés is  jellegzetesen fél-egész történet, úgyhogy összességében a  teljes riff a fél-egész skála világát hozza, és a billentyűkön  szóló „chords from hell” kíséret is ezt erősíti.


A riff még egyszer:



A riff kottája:


Ha bárkinek van gitárral  kapcsolatos kérdése, akkor itt kommentben is felteheti, vagy a  honlapomon keresztül emailben is el tud engem érni. Jó gitározást,  találkozunk egy hét múlva!


Szerző: Jónás Tamás

http://jonastamas.com
http://facebook.com/jonastamas


További gitárleckék

- Gitárlecke: Így készíthetsz egyszerű ismétlésekkel hatásos gitárszólót
- Gitárlecke: Hangnemi erőszak
- Gitárlecke: Slágerrecept - szétdobált kromatika, megkevert belső ritmusokkal
- Gitárlecke: Vámpír blues
- Gitárlecke: 2 hang 22 másodpercen át
- Gitárlecke: Filmforgatás gitarral
- Gitárlecke: Gitárszóló felépítése majonézzel
- Gitárlecke: A lokriszi sáskák támadása - ritmusgyakorlat
- Gitárlecke: Zene és pálinka - a fokok fontosak
- Gitárlecke: Kontrasztok alkalmazása a gitárszólóban
- Gitárlecke: Hogyan tehetjük érdekessé a gyors futamokat?
- Gitárlecke: Minden idők egyik legjobb gitárszólója
- Gitárlecke: Motívum-töredék és sárkány-tetoválás
- Gitárlecke: Szabadon szárnyaló szólók
- Gitárlecke: Tudnak-e a rénszarvasok gitározni?
- Gitárlecke: Az egyenes arpeggiók támadása
- Gitárlecke: Tudatos rock’n roll
- Gitárlecke: Joe Satrucci vagy inkább John Petriani?
- Gitárlecke: Mitől érdekes egy gitárszóló?
- Gitárlecke: Marco Sfogli-szólórészlet a “Petrucci Style” videóból