Magazin címlap Cikkek címlap Gitáriskola

Drop hangolású riffek és pengetési gyakorlatok

2015.05.03.

Ebben a gitár-anyagban több témáról is lesz szó:

1) különféle drop hangolásokban használható riffek (drop D, drop A, stb.)

2) technikai gyakorlatok (3 és 5 húros sweep, váltott pengetés, legato)

3) skálák kombinálása

4) interjúk a fórumtagokkal

5) zeneelméleti alapozás

6) két órányi zene

Kezdjünk is bele, az első három témához egy új videó is készült, amelyből számos részletet lekottáztam. A videó itt nézhető meg:

1) különféle drop hangolásokban használható riffek (drop D, drop A, stb.)

A héthúros Jackson hangolása drop A, azaz A E A D G H E. A hat vékonyabb húr tehát szabványos hangolás, és a hetedik (legvastagabb) húr H helyett A-ra van hangolva.

Ennek a hangolásnak a legkézenfekvőbb következménye az, hogy a kéthúros kvintfogások egyetlen ujjal lefoghatók: a második legvastagabb húr ugyanis tiszta kvint hangközzel magasabban szól, mint a mély A-húr.

A háromhúros kvintfogások (ahol a harmadik húron a legmélyebb húr oktávja szól) szintén egy ujjal foghatók le drop jellegű hangolás esetén. Tehát például ha a mutatóujj a 2. bundon fekszik a három legvastagabb húron, akkor H F# H hangokat kapunk, amely egy H5 kvintfogás, az oktávnak köszönhetően még töményebb hangzás mellett.

Hathúros gitáron a drop D hangolás a legelterjedtebb, ahol a hagyományos E A D G H E hangolás helyett D A D G H E hangolás szerepel. A kvintfogásokról az előző két bekezdésben írt információk ebben az esetben is igazak, tehát ha van egy nem floyd-os hathúros gitárod, és még nem próbáltad ki a vastag E-húr D-re lehangolását, akkor itt az alkalom. Az egyujjas kvintfogások mellett pár bekezdés múlva további érdekes fogásokat találsz, és akkor a drop hangolásnak arról a további előnyéről még nem is beszéltünk, hogy egy új hangolás új dolgokat, hangulatokat hozhat ki belőlünk.

A videón 0:01-0:12 között látható első riff kottája itt látható:

Ez a riff oktáv-ugrásokra és szaggatott ritmusokra épül, a sorok végén tizenhatodos zárófutamokkal. Drop hangolás esetén a legvastagabb húr oktávja a második húr 5. bundján van.

A riff felépítés kérdés-válasz jellegű: az első ütemben felfelé lépő dallamok vannak (oktáv felfelé, utána ugyanez variálva), míg a második ütemben az oktáv lefelé lép, és a sor végi tizenhatodok is süllyednek. A kérdés-válasz megközelítéssel nagyon hatásos témákat lehet alkotni.

A 3-4. ütem az első két ütem variációja, csak a sorvégi futamban tér el a nyitó két ütemtől.

Az 5-6. ütemben új harmónia jelenik meg: A helyett F lesz az első fok, viszont a ritmikai téma továbbra is megmarad. A 6. ütem egy nyolcaddal hosszabb, és ezúttal emelkedő jellegű a sorvégi futam, amely már a nemsokára induló új részt készíti elő.

A 7-8. ütemben háromhúros akkordok szerepelnek, amelyek a drop hangolás miatt szokatlan alakúak:

A 7. ütemben a 3-3-7 alakú akkord hangjai: C-G-E, azaz ez a fogás egy C-dúr akkord. Fokok szerint 1-5-3 a sorrend.

Ugyanebben az ütemben a 7-7-10 alakú akkord hangjai: E-H-G, azaz ez a fogás egy E-moll akkord. Fokok szerint itt is 1-5-3 a sorrend, tehát ez a fogás az előzőnek a moll verziója.

A 8. ütemben az 1-1-5 alakú akkord hangjai: Bb-F-D, azaz ez a fogás egy Bb-dúr (magyar jelöléssel: B-dúr) akkord, ez a fenti első akkord lejjebb csúsztatva.

Az ütem végén az 5-6-8 alakú akkord hangjai: D-Bb-F, amely szintén egy Bb-dúr, de ezúttal D basszussal. Fokok szerint itt 3-1-5 a sorrend.

A fenti akkordozós rész ritmikailag teljes kontrasztot jelent az első 6 ütemben levő szaggatott témához képest, mivel itt nincsenek szünetek. A 9-10. ütemben pedig visszatér az első téma, de itt már minden ütem végén van futam, és a felfelé/lefelé lépő oktávok helyett egy 0-5-7 (A-A-E) alakú A-kvintfogás szerepel.

A Yak Dance nyitó riffje tehát 12 ütem hosszúságú, és ebből az 1-6. és a 9-12. ütemek jelentik az egyik témát (variálásokkal), és a 7-8. ütemek jelentik a másik témát, amely elválasztja az alaptémákat egymástól. A riff szerkezete tehát egy hamburgerre hasonlít, ahol középen van a hús, és kétoldalt a zsömle.

2) technikai gyakorlatok (3 és 5 húros sweep, váltott pengetés, legato)

A videóban 0:33-0:40 között látható szólórészlet kottája következik:

A 23. ütemben egy öthúros A-moll arpeggio található, amely Malmsteen kedvenc arpeggio-alakzata. A 24. ütemben pedig egymás mellett több háromhúros arpeggio szerepel: egy A-moll (17-12-13), egy E-moll (19-15-17), egy hosszabb A-moll (20-17-17-17-17) és egy ravasz záró arpeggio, amelynek legmagasabb pontja egy D#, a többi hang pedig A-moll hármashangzat.

Ez a D# a 40. másodpercben (az új kör elején) megjelenő E hangot készíti elő, a fül szereti a feszültség-feloldás párosban a félhang lépést. Ha mindenképp el akarjuk nevezni ezt az arpeggiót, akkor a neve Am add4# lenne, és az A-magyar moll skálából lehetne előállítani. De ismét hangsúlyozom, hogy itt elsősorban vezetőhang szerepe volt a D#-nek, amely egyben a kellő feszültséget behozta a sor végére.

A 23. ütemben levő hangok adagolása is érdekes: a 16 darab tizenhatod logikai felosztása nem 4-4-4-4, hanem 3-3-6-4, amely sokkal érdekesebb, és kevésbé triviális, kevésbé kiszámítható, mint a 4x4 megoldás.

Most pedig nézzünk egy váltott pengetés/legato kombinációt, amely a videóban 1:07-1:14 között látható:

Itt a harmóniamenet C-Bb-A-A, tehát háromféle dúr hármashangzat megy a kíséretben. Ez egy tipikus lefelé lépkedő fríg harmóniamenet. A kottán látható futamokat legato-val vagy váltott pengetéssel is érdemes gyakorolni. A 43-44. ütemekben tizenhatodok szerepelnek, a 45-46. ütemekben pedig tizenhatod triolák, azaz az utóbbi két ütemben a futam másfélszer gyorsabb. Az A-dúr akkord I. fokú akkord és itt az A-spanyol fríg skálát használtam (A Bb C# D E F G).

3) skálák kombinálása

A már fentebb említett 0:33-0:40 között látható szólórészlet 21-24. üteme jó példa a skálák egyszerű kombinálására: itt a 9-12. ütemekben látható riff megy a kíséretben, amelyről megbeszéltük, hogy A5 fogásokból áll (leszámítva a futamokat). A kvintfogás semleges hatású, mivel nem tartalmaz tercet. Ezért erre a szakaszra dúros vagy mollos jellegű A-ról induló skála is használható.

A 21. ütemben még nem szerepel egyik fajta terc sem (C vagy C# lehet az A-ról induló skálák kis ill. nagy terce). Egy G# már feltűnik, ezzel a gyakori skálák közül a dúr, a líd, a harmonikus és a melodikus moll marad versenyben, mivel A-ról indítva ezek a skálák tartalmaznak nagy szeptimet (azaz G# hangot).

A 22. ütemben megjelenik egy D hang, ezzel a líd kiesett a versenyből (az A-líd skála D#-t tartalmaz), és rögtön utána egy C# hang is feltűnik, ezzel a két moll versenyző is elvérzett. Marad tehát az A-dúr skála, és a többi hang is ezt igazolja. A 22. ütem legvégén a 12-13-14 egy kromatikus átvezetés.

A 23-24. ütemben azonos alaphang mellett új skála jelenik meg (ezt hívják pitch axis módszernek, Satriani sokat használja, és írtam korábban egy teljes anyagot erről: Ez a skála pedig az A-moll skála, amely a 23. ütem arpeggiójánál már teljes valójában előkerül, és a 24. ütemben is folytatódik, leszámítva a sor vége előtt nem sokkal felbukkanó D#-t, amelyről már írtam feljebb, hogy mi a szerepe.

Tehát ismétlődő jellegű kvintfogásos riffre érdemes bátran többféle skálából is dallamokat alkotni.

4) interjúk a fórumtagokkal

A Jónás Tamás Fórumon az elmúlt években egy csodás közösség jött létre, és nagy élmény számomra a közös "fórumélet" a tagokkal. A fórum tagjaival már tavaly elkezdtem interjúkat készíteni, hogy még jobban megismerhessük egymást. Mostanra már számos interjút készítettem, és ez a sorozat a jövőben is folytatódni fog. Az interjúalanyaimat az életükről, zenei céljaikról, tapasztalataikról kérdezem, és sokat lehet ezekből a beszélgetésekből tanulni.

Itt olvashatóak az eddig elkészült interjúk:

Földi Gergő

Peták Szabolcs és Tóth Gábor

Inotai Péter

Kis Csaba

Kustán Péter

Horváth Imre

Ambrus - Varga Dániel

Szász Tibor

Fülöp Gergely

Faragó Zsolt

Lencsés Gábor

A fórumtagok örömmel fogadják az új jövevényeket, nagyon jó a hangulat és sok érdekes zenei kérdésről beszélünk. Úgyhogy várunk szeretettel Téged is a fórumon! (Igen, konkrétan Téged, aki most e sorokat olvasod;)

5) zeneelméleti alapozás

Itt találsz egy cikksorozatot a zeneelmélet alapjairól. Ez a sorozat azoknak lehet hasznos, akik szeretnék rendbe tenni az eddig megtanult zeneelméletet, és szeretnék kicsit jobban érteni az összefüggéseket. A sorozat teljesen az alapoktól indul, tehát az is elkezdheti, aki eddig még egyáltalán nem foglalkozott zeneelmélettel. Ha a cikkek kapcsán kérdéseid merülnek fel, akkor keress meg engem a fórumon vagy emailben!

https://gitarverseny.wordpress.com/2014/05/04/a-zeneelmelet-alapjai-1-resz-hangkozok/
https://gitarverseny.wordpress.com/2014/05/04/a-zeneelmelet-alapjai-2-resz-akkordfelepites/
https://gitarverseny.wordpress.com/2014/06/30/a-zeneelmelet-alapjai-3-resz-a-dur-es-a-moll-skala-szerkezete/
https://gitarverseny.wordpress.com/2014/11/04/a-zeneelmelet-alapjai-4-resz-a-modalis-hangnemek-kezelese/

6) két órányi zene