Magazin címlap Cikkek címlap Gitáriskola

Hányféle egyensúly létezik?

Jónás Tamás· 2014.02.19.

Ezen a héten az egyensúlyról lesz szó. Mostanában sokat gondolkozom ezen a témán. Nagyon tanulságos volt számomra az is, hogy mindkét eddig megszervezett gitárversenyemen www.guitarworld.com közel 200 gitárszólót néztem végig, amelyeket azonos zenei alapra játszottak, és nagyon sokat tanultam ezeknek az alkotásoknak a megnézéséből és értékeléséből. Rengeteg kreatív inspirációt kaptam a résztvevőktől (amelyet ezúton is köszönök nekik), és számos új felismerésem is lett.

Az itt olvasható gondolatok, felvetések leírásával az a szándékom, hogy új szempontokat, friss szemléletmódot adhassak a gitárszólók készítéséhez.

Azt gondolom, hogy a zenében sokféle módon kell egyensúlyt tartani egy szóló felépítése során. A legnyilvánvalóbb példák erre a gyors és lassú részek egyensúlya, a hangok és a szünetek egyensúlya, vagy a magas és mély hangok egyensúlya. Mindenki észrevenné, ha egy gitáros kizárólag tizenhatodokat játszana, sosem tartana szünetet, vagy végig a vékony E-húr 12. bundja fölött játszana egy teljes gitárszólót. Ez esetben az adott gitárszólót egyensúlytalannak gondolnánk.

És ugyanilyen módon még további egyensúlyoknak is ott kell lenniük mindegyik szólóban.

Néhány példa:

- a kiemelt témák és az átkötő részek egyensúlya,

- a rövid és a hosszú motívumok egyensúlya,

- a különféle technikák egyensúlya,

- a dinamika egyensúlya,

- az elsősorban dallamról szóló szakaszok és az elsősorban ritmusról szóló szakaszok egyensúlya,

- a különféle hangulatú zenei fokok egyensúlya.

És egy további fontos egyensúly, amely a nemrég véget ért gitárversenyen számomra a legnagyobb tanulság volt: a szólóban megjelenő teljesen saját alkotású figurák és a rockgitározás 50 éve alatt felhalmozott és tipikussá, közkinccsé vált figurák, lick-ek egyensúlya.

Ha ez az egyensúly felborul, akkor ez ugyanúgy hátráltatja a gitárost, mintha a fent felsorolt bármelyik másik egyensúly borulna fel, azaz például csak magas hangokat játszana, csak 1-3-5. fokokat használna, vagy csak tappinget használna.

Az "egyensúly" fogalma persze összetett. Egy egyensúlyi helyzet olyan, mint a mérleghinta esetében: egyetlen gyerek is kiegyensúlyoz három kövér felnőttet, ha megfelelő pontokon helyezzük el őket. Ugyanígy, létezhet kiegyensúlyozott szóló sok magas hanggal, ha az a kevés mély hang nagyot üt, stb. Ennélfogva az egyensúly létrehozásához arányérzékre, mérlegelésre is szükség van..

Ez itt Andy Timmons szólója Kip Winger albumán. Figyeljük meg, hogy a fenti szempontok alapján hogyan jelenik meg benne az egyensúly!

Ezt a szólót lekottáztam, és három korábbi anyagomban írtam róla:

Motívum-töredék és sárkány-tetoválás
Minden idők egyik legjobb gitárszólója
Hogyan tehetjük érdekessé a gyors futamokat?

A versenyre benevezett alkotások megnézése és zsűrizése során azt figyeltem meg, hogy sok szólóban a közkincs-figurák uralkodnak. Nekik is helyük van a gitárszólókban, de ha uralkodnak, akkor nem marad tér a saját zenei személyiségnek, a csak ránk jellemző dallamoknak, ritmusoknak, ötleteknek. Ha az adott figurát Buenos Aires-től České Budějovice www.cb-info.cz -ig ebben a pillanatban is sokezer próbateremben játssza sokezer gitáros, akkor szigorúan meg kell kérdezni magunktól, hogy „biztosan ez a figura passzol most ebbe a konkrét szólómba ebben a konkrét pillanatban, vagy csak az ujjaim izom-memóriája szeretné, hogy ezt játsszam?”

A skáladobozok túlzott mértékű követése könnyen válhat geometrikus elrendezésű izomgyakorlattá, amely távol van a befelé figyeléstől, a pillanatnak legjobban megfelelő érzelmek és hangulatok lefestésétől.

A tehetség nem csak áldás, hanem kötelesség is (magunk felé, nem mások felé), hogy a saját kreativitásunknak adjunk teret, és ne engedjük azt, hogy a készen kapott megoldások uralkodjanak. A kitaposott úton már nem találunk kincseket, új utakat kell törnünk.

A zenei személyiség megmutatása, azaz a saját zenei világ kibontakoztatása kulcsfontosságú aspektusa a zenélésnek (stílustól és műfajtól függetlenül).

A közkincs-figurák használata azt is eredményezi, hogy a konkrét zenei alap nincs igazán „kiszolgálva”, hiszen a figurák már léteztek ezelőtt is, így nem az adott zenei alap részére készültek, nem az adott zenei alap hozta világra őket. Így nem születhetnek meg azok a szinergikus hatások, amelyek a konkrét alap egyedi kihívásai és a tehetséges gitárosok erre az alapra alkotott egyedi megoldásainak találkozásából létrejöhetnek.

Pár nappal ezelőtt készítettem egy szólót, amelyben találni fogsz közkincs-figurákat, azaz tipikus rock lick-eket is (főleg a szóló harmadik harmadában), viszont igyekeztem ezeket egyensúlyba hozni a teljesen saját elemekkel. Ezenkívül számos további egyensúly is lesz a szólóban, érdemes a fenti lista alapján keresni benne párat:

Kíváncsi vagyok, hogy az itt felvetett szempontokkal kapcsolatban milyen gondolatok jutnak eszedbe. Itt is, a fórumomon hangmester.hu is, vagy emailben is örömmel fogadom a reakciókat, gondolatokat ebben a témakörben.

Azt is érdemes kipróbálni, hogy a kedvenc gitárosaid szólóit most ilyen szempontokból vizsgálod meg, a felsorolt sokféle tényező egyensúlyát egyenként végignézve.

Például az egyik legnagyobb kedvencem, David Gilmour híres szólója (Another Brick in the Wall, Part 2, az alábbi videóban 7:18-tól) milyen arányban tartalmaz közkincs-elemeket, és kreatív (azaz saját maga által létrehozott) elemeket? Hogyan játszik el a közkincs-elemekkel is, hogy azok így már sajáttá váljanak?

El lehet gondolkodni azon is, hogy a felsoroltakon kívül még hányféle egyensúly létezik a zenében, és melyek ezek?

Ha van gitárral kapcsolatos kérdésed, akkor itt kommentben is felteheted, vagy a honlapomon keresztül emailben is el tudsz engem érni. Jó gitározást, találkozunk egy hét múlva!

Szerző: Jónás Tamás

jonastamas.com
facebook.com
Fórum: hangmester.hu