Az alábbiakban egy 2003-as American Deluxe Stratocaster hangszertesztet olvashattok. Megírásakor megpróbáltam röviden összefoglalni ezen hangszerváltozat fejlődéstörténetét is, az elfogultság és a tévedés elkerülése miatt minél több információt autentikus forrásból vettem át, természetesen forrásmegjelöléssel.Tartózkodtam a minősítésektől is, hiszen forma, hang, érzés annyira szubjektív dolgok, hogy kár lenne ezért ölre menni bárkivel is.
Ha röviden be kellene mutatni a Fender gitárok Deluxe változatát akkor érdemes elolvasni Justin Norvell a Fender marketing menedzserének véleményét ezekről a gitárokról:
"Az American Deluxe modelleket Norvell állítása szerint a kortárs zenészeknek szánták - a modern hangszereket görgős felső nyereggel (némelyiket), SCN (Samarium Cobalt Noiseless) pickuppal, S-1 kapcsolókkal (a push/pull potméter extra hangopciókat kínál), satus hangolókulcsokkal látták el, a külsejük feltűnőbb.” (forrás: Tony Bacon: Fender elektromos gitárok könyve).
A Deluxe változatok jelenleg a 3. generációjukat élik, álljon itt röviden az egyes típusváltozatok ismertetése, ahogy azt a már említett Fender elektromos gitárok könyvében leírva vagyon: "American Deluxe Stratocaster első verzió (1998-2003)
Három Noiseless logós pickup, lépcsőzetes magasságú hangolókulcsok, kétcsuklós vibrátó.
Bundozott jávornyak, vagy jávornyak rózsafa fogólappal, 22 bund, nyakpálcaállító a fej végénél, lépcsőzetes magasságú hangolókulcsok, egy húrleszorító.
Test sunburst vagy színes.
Három noiseless logós, fehér, hat mágnesrudas pickup (húrláb pickup elfordítva)
Három potméter (hangerő, két hangszín) és ötállású pickup váltó, mindegyik a koptatólapon, jack aljzat a test elülső részén
American Deluxe Stratocaster második verzió (2004-től napjainkig (szerző megjegyzése: 2009-ig)). Három fehér vagy fekete, hat mágnesrudas pickup, lépcsőzetes magasságú satus hangolókulcsok, kétcsuklós vibrátó.
Hasonlít az American Deluxe Stratocaster első verziójához, eltérések:
Három fehér vagy fekete, hat mágnesrudas pickup (húrláb pickup elfordítva)
Három potméter (hangerő nyomókapcsolóval, két hangszín), ötállású választókapcsoló, mindegyik a koptatólapon
Tizenegy csavaros fehér, teknőcpáncél vagy fekete gyöngyház laminált műanyag koptatólap vagy aranyszínű koptatólap.”
Itt vetnék közbe egy kis kiegészítést a 2. változatnál említett S-1 kapcsoló hatásáról. Alapesetben, ha a hangerő potin elhelyezett kapcsoló nincs lenyomva, akkor a klasszikus Stratocaster pickup kapcsolást kapjuk, azonban a kapcsoló lenyomásakor a következő kapcsolásokat jönnek létre (1. pozíció a kapcsoló felső állása):
1. pozíció: A nyaki és a középső pickup egymással sorbakötve
2. pozíció:A nyaki pickup és egy speciális kondenzátor egymással párhuzamosan és ezzel a középső pickup sorbakötve
3. pozíció: A nyaki és a hidi pickup egymással párhuzamosan és ezekkel a középső pickup sorbakötve
4. pozíció: A hidi pickup és egy speciális kondenzátor egymással párhuzamosan és ezzel a középső pickup sorbakötve
5. pozíció: A hidi és a középső pickup egymással sorba kötve
Így összeségében 10 különböző pickup kapcsolás valósítható meg.
Az 1. és a 2. Deluxe változatban található Vintage Noiseless és SCN pickupok koncepciójáról ismét Tony Bacon írt pár gondolatot. „A jelenlegi fejlesztések között megtalálható a két, egymásra helyezett, egytekercses pickupokból álló rendszer, az SCN (Samarium Cobalt Noiseless), amelyet a pickup legenda Bill Lawrence segítségével terveztek és a Vintage Noiseless pickupok, amelyeket az EMG egykori munkatársa, Bill Turner készített. Mindkettő a pickup tervezők álmát - vintage hangzás és alacsony zajszint kombinációja - próbálja valóra váltani, méghozzá úgy hogy kiküszöböli a különböző technikai megoldások együttes alkalmazásánál keletkező problémákat.” (forrás: Tony Bacon: Fender elektromos gitárok könyve)
Egy 2. generációs American Deluxe Stratocasterről az alábbi linken látható videó:
Visszatérve a Deluxe Stratok történetére a jelenleg futó 3. verzió 2010-től datálódik és ezen gitárok ugyan megtartották az előző változat jó néhány elemét (pl. satus hangolókulcsok, C profilú nyakkeresztmetszet, S-1 kapcsoló stb.) azonban komoly változáson estek át. Többek között megjelent a N3 Noiseless™ pickup, újrakonfigurálták az S-1 kapcsolót és egy úgynevezett „Passing Line” kapcsolóval is kiegészítették a humbackerrel szerelt modelleket (a kapcsoló lenyomásakor a hangerő, hangszín és az 5 állású kapcsoló kiiktatódik és a direktbe a kimenetre köti a hídi pickupot.).
Az újrakonfigurált S-1 kapcsoló hatása annak lenyomásakor:
1. pozíció: Mind a 3 pickup egymással sorba kötve
2. pozíció:A hídi és a középső pickup egymással sorba kötve
3. pozíció: A középső és a nyaki pickupok egymással sorba kötve
4. pozíció: A hídi és a nyaki pickup egymással ellenfázisba kötve
5. pozíció: A hídi és a középső pickup egymással párhuzamosan ellenfázisba kötve
Egy 3. generációs American Deluxe Stratocasterről az alábbi linken látható videó:
A bevezetőben felvezetett gitárt az eredeti tulaja még Németországban vette, majd egy magyarországi zenészhez került 2005-ben, aki különböző színházi előadásokon és koncerteken használta (country, oldies, western) végül anyagi okoknál fogva került egy régi jó ismerősömhöz, Erdei Jánoshoz 2007-ben. Ö a szombathelyi Spóra, Impact Pulse és Nothing Nada zenekarokban használta. A Spórában főleg clean-re, míg a másik két zenekarban kizárólag torzított hangzásra kellett. Az alábbi két linket hallható a gitár torzított hangzással (Az Impact Pulse felvételein.):
Janitól 2011-ben került hozzám a gitár, több hónapnyi unszolásom hatására hajlandó volt megválni tőle. Sokat nyomott a latba, hogy általam ismert, sőt elismert személytől tudtam egy ilyen kategóriás hangszert megvásárolni. Azóta is egy bundcsiszoláson és a szokásos beállításokon kívül megbízhatóan teszt a dolgát ez a hangszer.
A gitár test égerből készült, melyet két darabból ragasztottak össze. A fényezés magas fényű borostyánsárgás (maple) áttetsző fényezésű. A nyak anyaga juhar, C profilú, és magas, széles (jumbó) bundozással látták el. Számomra könnyen játszható a nyak, az ember kezébe simuló. Magát a hangszert kézbe véve és akár erősítő nélkül is megpengetve rögtön lehet érezni, hogy a kommersz gitárokhoz képet ez más dimenzió. A nyakon kifejezetten érezni lehet a gitár rezonanciáját. A gitár festésről annyit, hogy anno a Fender szervizesek említették, hogy a test és a nyak csatlakozásánál hajlamos a felválásra (világosabb hólyagként jelentkezik) ez a hiba ennél a gitárnál is jelentkezett. A nyak anyaga jávor, rózsafa fogólappal, a nyak kompenzált rádiuszú, azaz a magasabb fekvéseknél a húrok nyújtásánál nem ,,hal el” a hang. Apró, de hasznos változtatás a nyakrögzítő lemez egyik sarkának lecsapása, de így megkönnyíti a nyakon a hozzáférést a magasabb fekvésekhez. Külön kiemelném a nyakrögzítő lemezen található furatot, ezen keresztül érhető el Fender által Micro-Tilt™ rendszernek nevezett, a nyak a gitártesthez képesti dőlésszögét befolyásoló imbusz belső kulcsnyílású csavar (1/8”-os kulccsal állítható, a mellékel kulcs látható is a nyílásban). (Természetesen az állítás előtt a nyakrögzítő csavarokat meg kell lazítani.)
A gitár gyárilag satus hangolókulcsokat kapott. Így tényleg gyorsan megoldható egy húrszakadás esetén a húrcsere, illetve a hangolást is jobban tartja a gitár. A húrcserét könnyíti meg a hátsó, takarólemezen kialakított nyílás mely révén a húr könnyen kifűzhető a tremolóblokkból. Apropó tremolóblokk, a gitár acéltőkés tremolóblokkal rendelkezik, szerintem ennek az előnyét és hatását anno a Squier tremolóblokkos cikkben kellően kielemeztük. A tremolókar nem menettel csatlakozik a tremolóblokkhoz, hanem „,bepattinthatós” azaz csak tengelyirányban kell erősebben betolni vagy kihúzni a rögzítéséhez vagy eltávolításához. A nyak felső nyerge csontból készült (fender specifikáció szerint: Synthetic bone). A S-1 kapcsoló a Deluxe Stratocastre gitárok 2. változatnak megfelelően van bekötve. A kopatólapot leemelve láthatóvá válik az elektronika felépítése. Külön figyelmet érdemel, hogy milyen gondosan árnyékolták le az elektronikát. A testbe mart üregeket, külön grafittartalmú árnyékoló festékkel kenték ki és látható a festékfelületéhez csatlakozó fekete testvezeték is. A koptatólapot is az árnyékolás miatt az általában elterjedt hangerő és hangszín potik környékéhez képest jóval nagyobb területen vonták be fémfóliával.
Két fontos észrevételt is tettem a gitár szétszerelésekor,egyik az hogy a pickup borításon található SCN jelölés ellenére nem a Samarium Cobal Noisless pickupokkal van szerelve a gitár. Ezek a Fender gyári rajzai alapján (No: 010-1400/02 (rev date: 04/15/04) forrás:fender.com) 3 vezetékesek és a történeti áttekintés is 2004-től datálja megjelenésüket. A 2003-as gyártási szám alapján is ezek 1. generációs Deluxe Noiseless pickup-ok (No: 010-1000/02 (rev date: 04/05/00) forrás:fender.com). Ezen pickupokat a Fender úgy jellemzi, mint lesarkított Alnico 2 póluscsapos, zománcszigetelésű tekerccsel kiakított pickupok, melyek „single-coil” hangszínűek, de ugyanakkor zajmentesek. „Stacked single-coil” kialakítású tekercsek (azaz valójában két egymásra helyezett tekercsmagból épül fel (forrás:fender.com). A másik észrevételem az volt, hogy a pickupok testelt, „elmenő” fekete kábelei a pickupokon lévő másik kivezetéssel is össze vannak kötve (lásd mellékelt képen). Utána mérve kiderült, hogy a póluscsapjai is le vannak testelve a pickup alján lévő panellel (alaplemezzel, ami valójában egy FR4-hez hasonló anyagú műgyanta-üvegszálas panel réz vezetősávokkal) együtt. A gitár összeszerelt állapotában is a hangszedők mágnesepóluscsapjai és pl. a jack-aljzat tartólemeze között rövidzárat lehet mérni. Ez is egy kis adalék a pickupok „noiseless” kialakításáról.
Aki áttanulmányozta a Deluxe Stratocaster gitárok rövid történetét, és összevetette a tesztelt gitárról készített fotókkal, annak feltűnhet, hogy a 2003-as gyártási időponthoz rendelt 1. verzióhoz képest eltérő a gitár. Hiszen a már ismertetett történeti áttekintés alapján a 2. generációsok jöttek ki S-1 kapcsolókkal. Mivel 100%-ig biztos hogy a gitár nem lett módosítva, ezért azzal a feltételezéssel élek, hogy az 1. generációs gitárok gyártási idejének végefelé (azaz 2003-ban ) már történtek gyárilag olyan kivitelezések, melyek a 2. generáció egyes jellemzőit (nevezetesen az S-1 kapcsolót) használták.
A cikk végén az hallható hangfelvételen a S-1 kapcsoló lenyomott állapotában vettem föl 5 különböző kapcsolóállásban hangmintát. (Az 1-es (felső) kapcsolóállástól haladva lefelé.)
Reményeim szerint ezzel a cikkek segítettem egy kicsit jobban megismertetni ennek a Fender gitárnak a történetét. Váljék hasznotokra.
Kedves Béla!
Most találtam meg cikket, gratulálok a tesztalany beszerzéséhez.
Egy 2009-es hss-el rendelkezem, kérhetnék egy kis segítséget?
Üdvölettel: Laci
A pickup nagyon scn-nek néz ki: link
a Vintage Noisless:
http://en.audiofanzine.com/guitar-pickup/fender/VINTAGE-NOISELESS-STRAT-PICKUP/medias/pictures/a.play,m.264324.html
Nagyon alapos cikk, gratulálok.
Én egy kicsit több személyes benyomást, a saját véleményedet kicsit hangsúlyosabb megjelenését a rendkívül részletes technikai elemzés mellett vártam volna még mondjuk, de így is kitűnő lett!