Deutsch
English
Español
Magyar
Slovenský
10 
@zulu (#18592): ˝Európában (is) csak a papok ismerték a betűvetést ˝ Vissza is éltek vele csúnyán. De ez már a világnézeti topikba való, ha gondolod, átvihetjük, de papokról tőlem nem esélyes, hogy bármi jót fogsz hallani.
@Flór Gábor (#18591): ... a semmi tehát kutatható ˝más forrásból˝ ... én örülök a két bors ökröcskének, az égigérő paszulynak, nem beszélve a világszép nádszál kisasszonyról 8-) Európában (is) csak a papok ismerték a betűvetést ... bezzeg Tinódi Hathúrosnak már könnyű dolga volt.
@zulu (#18590): A kitalált középkor esetében pontosan azért. Merthogy valahogy a 600 és 900 közötti periódusról nincs annyi megbízható anyag, amennyi a utána és előtte. Viszont kicsit sok a megbízhatatlan, ahhoz képest, ami utána és előtte. Ezzel ugyan a bizonyosságunk nem nő, de a bizonytalanságunk elég sok kérdőjelet állít mások bizonyosságai elé.
Azt azért nem értem: ha nem tudunk semmit valamiről, akkor a vonatkozó feltevés tagadása miért áll közelebb a valósághoz? Sajnos (vagy nem) minden(ki) ideológiavezérelt ... én pl. a hat húrban hiszek ... és ez nem vicc :-D
@Talpi (#18587): De a részvény fontosabb.
@Talpi (#18587): Ha őszinte.
@Flór Gábor (#18586): A részvét a fontos.
@Talpi (#18585): Az kétségtelen, Csak nyerni esélytelen.
@Flór Gábor (#18582): De van alapja a pereskedésnek - szegény ügyvédeknek is jusson valami a koncból.
@Molo (#18583): Az a baj, hogy az ellenkezőjét sem sikerült bizonyítani. Kedvencem a Nagy Károlyról készült emlékek... Konkrétan alig van korabeli ábrázolás, amin elvileg ő van. Pedig talán uralta fél Európát, vagy mi.
Nem azt mondom, hogy Illig 100%-os, hanem azt, hogy a történelem nagy része fikció. A dokumentáció terjedésével egyenes arányban nő a valóságtartalom, de amíg csak a papság fantáziált, meg az uralkodók írattak dolgokat, addig semmiben sem lehetünk biztosak. És a dokumentáció kb. XX. a század elejéig igen sekélyes.
Érdemes csak az említett Petőfire visszatekinteni, aki a lánglelkű hős stb. Közben egy kiállhatatlan piperkőc volt, ahogy kerülnek róla elő a korabeli írások, egyre érdekesebb sztorikat lehet megtudni, ami nem kicsit árnyalja a képet, amit az iskolai tanulmányainkban alkottak nekünk. Mindez persze semmit nem von le költői nagyságából.
Van egy film, a Harag napja, a spanyolországi zsidóüldözésekről szól. Amúgy egy krimi, de érdekes szál a nemesi családokról vezetett könyvek sztorija (ami a fő probléma okozója a filmben), valamint az események közben sorban elpusztuló könyvtárak (ami csak mellékszál, de a valóságot tükrözi, és a menet az volt, hogy elpusztultak az iratok, akkor a szerzetesek fogták, és újraírták őket. Emlékezetből.).
És jó példa ez a mohácsi vita is: elméletek ütköznek, volt-e akkorra lövedék stb.
Mert csak elméletek vannak, még a leletek sem minden esetben bizonyító erejűek.
Mostanság meg pláne, jó példa erre a viking harcosnő sírja, amiről olyan lila elméletek láttak napvilágot, hogy siralmas.
@Flór Gábor (#18575): Aztán meg nem tudta bizonyítani. Se a követői. Kritikus kérdéseket kerüli, kor meghatározást nem végez profi módszerekkel, a régészettel sincs kibékülve, de a könyv jól fogyott, számos előadás is, megvezethető hülyéket mindig találni.
Ha rengeteg sok ember vizsgálja ugyanazt a témát, mindig lesznek, kik tévednek vagy a lényegre tapintanak.
A régi krónikásokkal tényleg érdemes vigyázni, de vannak árulkodó jelek, amiket vehetünk kvázi ténynek. Ha egy magyar krónikás leírt vmit egy csatáról mondjuk a németekkel szemben, meg kell nézni, mit írtak ők. Nyilván a saját narrativájuk szerint tálalták. De lesznek egyzések. Ha nem, akkor legenda.
@Talpi (#18581): Na, mert az zavar itt bárkit is, ha valami le van védve...
@Flór Gábor (#18580): szbzs kénytelen lesz levédetni ha nem akar jó sok pénzt veszíteni - pedig mennyi jó gitárt vehetne rajta ☺
@Talpi (#18578): A milliárdok nem ötletek alapján mennek itt, hanem kapcsolatok alapján. Azt viszont simán megérhetjük, hogy hirtelen előáll ezekkel valaki a körön belül, mint saját ötlettel.
@Talpi (#18577): Pedig szerintem azt már nem is lehet, max emigrálni. És olyan helyre akar amúgy emigrálni, ahonnan lehet disszidálni is. :)
@szbzs (#18576): Már csak politikai kapcsolataidat kellene bővíteni és te is kaphatsz milliárdokat mert az ötleteid legalább olyan jók mint R.F. mesternek.
@ADAK (#18573): Igyekeznem kell mert a disszidálást fontolgatja index.hu/
@ADAK (#18568): Rákay Philip elkészíthetné a Petőfi trilógia további 2 részét, és Morvait felkérhetnék szakértőnek,
a 2. részt olyan ˝pillangósan˝ képzelem el: Petőfi többször meg akar szökni Barguzinból, de sikertelenül, közben persze találkozhatna egy szibériai tigrissel is, és birkózhatna vele, hasonlóan, mint Leó a medvével az ˝A visszatérőben˝, meg lehetne benne egy szerelmes szál is, női főszereplőnek (szibériai sámánasszony) Tóth Gabit el tudnám képzelni,
a 3. rész meg lehetne olyan Indiana Jones-os: a rendszerváltáskor a magyar ˝indi˝ elindulna, hogy megkeresse Petőfi sírját, persze a feloszlóban levő Szovjetunióban a KGB próbálná megakadályozni, meg nyomában lenne a magyar maffia is, mivel a csontoknak varázsereje van,
ilyen kalandos fordulatokkal átszőtt történelmi filmekkel biztos meg lehet szólítani a fiatalokat,
Ja, bocsánat, Illig nem is álcázza fikciónak (régen olvastam már, ideje újra), csak a megjelenése körüli marketing próbálta annak eladni. A szerző elég határozottan képviseli, hogy amit leírt, az közelebb áll a valósághoz, mint amit annak gondolunk. Azt állítja, hogy egészen egyszerűen betoldottak 3 évszázadot 600 és 900 között. És nem tűnik hülyeségnek, amit ír.
@Molo (#18569): A történelem a legnagyobb kamu, sajnos.
A kora középkori rész majdhogynem nettó hazugság, merthogy a papok írták, megrendelésre. A későbbi sem sokkal különb. Állítólag a Vatikán könyvtárában vannak olyan iratok, amikhez nem lehet hozzáférni, és ott vannak olyan dokumentumok, amik a valóságról szólnak, de ez is lehet, hogy csak urban legend.
Aztán, amikor meg már nem a papok írták, akkor meg az éppen aktuális uralkodó osztály íratta a saját hazugságait.
A közelmúlt történelme sem tud objektív lenni, hiszen objektív történetírók ma sincsenek. Egyetlen remény van, hogy a XXI. században elindult az amatőr dokumentálási mánia, és abból talán majd a 300 év múlva élő történészek össze tudnak rakni valami hiteles képet. kivéve, ha az éppen akkor uralkodó rendszer nekik is megmondja, minek kellett történnie.
Független történészek (nem mondvacsináltak, mint a kazános meg a bolond orvos) nyugaton már pedzegetik az ókor és a középkor kutatását, van is egy pár érdekes írás, egy részük megjelent magyarul, más részük nem. Néha fikciónak álcázzák (mint pl. Herbert Illig: Kitalált középkor), de sokszor már nem (épp nemrég jelent meg egy könyv az ókorról, minek most nem jut eszembe a címe, ami nem a hódítók és hadvezérek rövid regnálását vizsgálva, hanem a sokkal hosszabb békeéveket. Biztos érdekes, csak sajnos angolul van, ez azért meghaladja a tudásomat).