Sajnos nincs 2500 forintom egy olcsóbb húrkészletre, úgyhogy, kipróbálás helyett, majd elmesélem hogyan szól. Különben is a hangja nem telecaster, de azt is elmesélem majd.
gitarshop.hu
Helyzetünket ez is jól mutatja: www.concertboom.com/
@Les Paul (#1405): Na, erre ne is gondoltam.
Múltkor keringett a Facebookon egy kretén oldala, ahol azt taglalja DJ-ként, hogy miért jobb egy DJ a zenekarnál, és miért érdemesebb inkább DJ-t hívni a rendezvényre. Nem linkelem be, mert nem akarom neki csinálni a reklámot, de rendesen kicsapta a biztosítékot a szövegével.
@Greg (#1401): A média nem a tehetségek bemutatására törekszik. Ez utoljára a 90-es években volt így. A médiának hír kell: sokkal fontosabb, hogy XY kivel, mikor, mit csinált, mint az, hogy született valami értékes produkció. Ezek a tehetségkutatók is szabványra mennek, már az előválogatón kitalálják, kinek kivel kell összejönnie, hogy alakuljanak a lamúrok stb. Egy ismerősöm ennél a pontnál hagyta ott a bulit, már az utolsó fordulónál, azt mondta, neki nem ez a célja, zenélni akar, nem celeb lenni.
Két különböző dologról beszélünk.
A Fény- és Táncszínház Csoport valóban sikert aratott az USA-ban, de ez a siker ott is tiszavirág életű lesz, ha nem szerepelnek a továbbiakban rendszeresen az amerikai médiákban. És ez sajnos valószínűleg így lesz.
Az, hogy a közízlés igénytelen azért nem a társadalom a felelős, hanem a média. Hiszen tudják, hogy az ott látottak, hallottak úgy ragadnak az emberekre, mint a mocsok. Persze az igényesség is ilyen ragadós lenne, de ez a globális hatalomnak nem érdeke. Hogyan is lehetne akkor a sok szemetet eladni az embereknek. Ez itt a baj.
A másik (és ezt nem tudom, hogy ez jó vagy rossz), hogy sokkal több a tehetség hazánkban, mint amit a média kellő rendszerességgel be tudna mutatni, még akkor is, ha csak igényes produkciók szerepelnének a teljes műsoridőben. Tehát, hogy valaki igazi sztár legyen ahhoz nem elég a tehetség, hanem egy jó adag szerencse is szükséges. És ez a múltban is így volt világszerte. A zenészekre visszatérve. Egy együttes abból nem tud jól megélni, ha van egy viszonylag kis létszámú rajongó tábora. Ezért mondom a gyereknek, hogy csak hobbiból zenéljen és legyen egy ˝rendes szakma˝ a kezében. Bár a rendes szakma is mára csak egy viszonylagos fogalom lett.
@Kala (#1399): Hát, itt egyértelműen igénytelenségről volt szó, mert ez egy afféle céges buli volt, de tematikus: beöltözős, táncos, harmincas évek ruhái, zenéje stb. Ezért is hívtak minket. Aztán inkább lett egy DJ, korhű fejhallgatóval a fején, Valószínűleg feleannyiért egyedül, mint amennyibe az öttagú zenekar került volna.
@Flór Gábor (#1397): Erről persze a másik oldalon ülő fogyasztó is tehet , a maga igénytelenségével. Sajnos egy régi elméletem látszott nagyon régen összeomlani, miszerint a kereskedelem, a kutúra egyik fő küldetése az ízlésformálás, jobbra nevelés ( a jobb itt nem politikai értelemben). Nos éppen fordítva sült el, lesüllyedtünk az igénytelenség szintjére, sőt , ha kellett még lejjebb is, csak, hogy anyagilag hatékony legyen a dolog. Ma szórakoztatás egyik költség-leghatékonyabb és egyben legigénytelenebb formája a fogyasztó elé tartott görbetükör.
@Flór Gábor (#1397):
Most még lehet nehéz de később szerintem jobb lesz. Én azt látom, hogy a fiatalok egyre fogékonyabbak az élő zenére és a szórakozóhelyek is egyre több koncertet szerveznek. Szerintem most egy átmenet van. Az ízlésben is és a tömegszórakoztatásban. De ha csak a zenei fesztiválok számát nézem, már abban is látható, hogy a tendencia az élő zene felé megy el.
˝újra élőben kell majd zenélni valódi zenészeknek és ott már majd elhullanak a ˝sztárok˝.˝
Ezt az időszakot szeretném még aktívként megérni. Mert nekem maradt már el úgy bulim, hogy a megasztáros majmot félórás félplébekkel kifizették, ezért a zenekarra már nem jutott pénz (ami a töredéke volt a majom gázsijának, ráadásul az egész este további részét nekünk kellett volna prezentálni), és dj-t hívtak inkább. :(
Ha az ember a mainstream médiát nézi, akkor egyrészt nem tud semmit, másrészt persze mindig ˝az újra˝ lesz fogékony. Ezért van az, hogy sok egynyaras ˝tehetség˝ tűnik fel és el nagyon rövid idő alatt. De van egy másik világ is, ahol a valódi művészek élnek és tűnnek fel és kevésbé tűnnek el. Sőt maradandót és értékeset csak itt találunk. Ezért szeretem pl. az ilyen Talentométer, meg hasonló tehetségkutatókat. Na meg azt, hogy vannak zenész ismerőseim és járok koncertekre. Sőt, ezért örülök annak, hogy a fileletöltés ennyire elterjedt és képtelenek a nagy kiadók harcolni ellene. Mert így újra élőben kell majd zenélni valódi zenészeknek és ott már majd elhullanak a ˝sztárok˝.
De ezt nektek persze felesleges mondanom, mert ti is a zene másik végén vagytok, nem ott, ahol az átlag tévénéző. :)