Magazin címlap Cikkek címlap Gitárleckék

Akkordok fajtái és felépítései

2024.04.29.

Minden zene ritmusokra, dallamokra és harmóniákra épül. Az első két elem általában evidens, a harmadik azonban nem feltétlenül. Az akkordok megjelenhetnek rejtetten is: kirajzolhatják őket dallamok, külön szólamok, vagy akár riffek is (pl. metal zenékben).

A legegyszerűbb akkordok három hangból állnak, ezeket hívják hármashangzatoknak. Ezek alapból terc hangközökből építkeznek: alaphang + terc + kvint (utóbbi egy tercre épített terc).

Fajtáik:

- dúr (pl. C-E-G, vagyis nagyterc+kisterc: N3+K3)

- moll (pl. C-Esz-G, vagyis K3+N3)

- szűkített (pl. C-Esz-Gesz, vagyis K3+K3)

- bővített (pl. C-E-Gisz, vagyis N3+N3)

Attól függően, ezekből mely hangok kerülnek a basszusba (legmélyebb hangra), beszélhetünk akkordfordításokról is:

- alaphelyzet (pl. D-F-A)

- első fordítás (F-A-D)

- második fordítás (A-D-F)

A fenti három mind Dm akkord.

A terceket tovább tornyozva beszélhetünk négyeshangzatokról, vagy más néven szeptimakkordokról is.

Pl. C-E-G-B, F-Ab-C-Eb, stb.. (a negyedik hang a szeptim hangköz) - amiknek szintén vannak fordításaik.

Az elméleten túl az akkordok hallás alapján való felismerésére, megjegyzésére is érdemes külön figyelmet fordítani: a jó harmóniai hallás elengedhetetlen segítség a zenélésben - különösen, ha mindez tudatossá is válik.

Az akkordok nem csak kíséret szempontjából hasznosak, hanem riffek alapjául is szolgálhatnak.

A fentieken kívül természetesen sokféle akkordfajta létezik még (alterált akkordok, kvartakkordok, perakkordok, stb), amikről szó esik a lenti videóban.

Kreatív zenélgetést kívánok!