Deutsch
English
Español
Magyar
Slovenský
@Floyd-Boy (#10338): azt sugallod, hogy a helyzet annyira durva, mint ezekben a filmekben?! Te paraztatod a nepet! :^P
@Lorand Komaromi (#10337): Aha! Akkor te paráztatod népet?
Itt van par jarvany temaju film, ha unatkoztok otthon. :^)
@Kala (#10335): Ez nem teljesen légből kapott gondolat. :D
@Molo (#10331): Szerintem az állam rengeteg mindenben elmaradt, nem csak ebben. Itt van mindjárt a vízvédelem. Addig , amíg a igazi motiváló erő a saját zsebek tömése, addig soha nem arra fogják költeni pénzt, amire kellene.....
@Molo (#10333): 20 % is sokat számítana.
@Flór Gábor (#10332): Reméljük, hogy legalább a magáncégek egyrésze átáll erre. Egy nagyobb városban, ahol sok ingázót adnak az irodai munkások a belváros és agglomeráció közt, jótékony hatással lenne a közlekedésre.
@Molo (#10331): Én sem azt mondtam, hogy mindenki átáll. Hanem azt, hogy jelentősen csökkenhet a főleg irodai munkák száma.
Én is így látom részben, ahogy Lorand. Nem mindenkinek való a távmunka egyrészt. Bár kellő átszervezéssel, ésszerűsítéssel sok része megoldható, az tény.
Valamint a hivatalok. Mivel én is ilyen állami hivatalfélében dolgozom (csak nem az irodában), rengeteg ügyirat keletkezik, amelyet macerás lenne kezelni otthonról. Persze egy része lehetséges, én is innen kezelem egy részét. Valamint időnként muszáj lesz ügyfelekkel találkozni, erre meg kell egy tárgyaló, itthon nem fogadok senkit. S ha van tárgyaló, meg központi iroda, stb. sokan inkább benn dolgoznak, mintsem otthon. Nem mindenkinek alkalmas az otthona erre. Mi van az informatikai hálózattal? Sajnos az államigazgatás ott tart - és még sokáig ott is fog - hogy nyomtatni, fénymásolni, szkennelni kell. Az nem megoldható, hogy mindenkinek legyen otthon ilyen eszköze, valamint ha bármilyen hardveres, szoftveres hiba keletkezik, ki kell mennie az informatikus kollégának száz helyre, hát nem tudom.
Van, ahol ez mogoldható - pl. feleségemék cége, ahol mindössze 4 fő a dolgozó, és nekik elég havonta egyszer összeülni, ami lehet a főnök lakásán, de simán egy étterem is, laptop, mobil net van már. Az ügyfelekkel csak a két tulaj találkozik személyesen néha, minden másra ott a telefon, internet (meg a Mastercard).
De nálunk jelenleg erre nincs teljes körűen felkészülve az államigazgatás. Bár így is nem keveset dolgozunk otthon, főleg én és a közvetlen kollégáim, akik eleve nem vagyunk irodához kötve.
Én viszont azt látom (19 év állami kenyér után) hogy a bürökrácia nem fog csökkeni - a papíralapú sem nagyon, bár talán ez egy kissé kevesebb lett az elmúlt években - mert ez egy öngerjesztő folyamat. Akik a csúcson vagy vmivel alatta vannak, nem érdekeltek a csökkentett, de hatékony, gyors és főleg otthoni munkában. S míg a döntéshozás tele van ilyenekkel, addig itt nem lesz paradigma váltás. Svájcban, Svédo-ban vagy finn tesóknál talán, de a világ nagyobbik fele még nem tart itt. Ez nálunk így volt 100 éve, 50 éve és attól tartok még egy darabig így lesz. Maga az Unió pedig egy cseppet sem könnyített ezen, sőt!
@Flór Gábor (#10329): kitanulni es megtapasztalni az egyeni aspektusait, ha az ember nem tudatosan, teljesen teves elvarasokkal all hozza (˝hudejo, azt csinalom, mint eddig, csak az egeszet otthonrol˝), evek, nem honapok. Online bizony sokmindent le lehet zavarni hatekonyan, a 2-es pontban a hangsuly a spontaneitason van, olyan informaciocseren, ami veletlenul indult es ami egy irodaban gyakoribb, mint elszigetelt, tavmunkas felallasban.
@Lorand Komaromi (#10328): Nem tudom, utópia-e, nem vagyok jóstehetség. De a 3. pont az most történik. Kénytelenek kitanulni.
Amúgy a brainstorming baromi jól működik, mi egy tantervi csoporttal csináltuk ezt tavaly, az online meeting lehetőségekkel élve, mert az ország más területein élünk. Príma volt. Most is így csináljuk a suliban, éppen mindjárt kezdődik egy értekezletem.
@Flór Gábor (#10324): szep utopia, de nem fog bekovetkezni. 2013 ota tolom tavmunkaban, kezdetben nem fogtam fel, hogy miert nem dolgozik mindenki igy, aztan idovel megertettem, van egy csomo ellenerv, es amennyire sikerult leszurnom, kulfoldon is ez a konszenzus:
1. Nem mindenki alkalmas ra, nem birja mindenki ugyanugy a maganyt, meg nem tud mindenki onalloan is a munkajara osszpontositani, ha nincsenek korulotte a kollegak, fonok.
2. Rengeteget nyer a ceg az alkalmazottak kozotti spontan tapasztalatcsere, szakmai vita, brainstorming soran, legalabbis a szaktudason es kreativitason alapulo munkanal. Tavmunkanal ez tobbnyire kimarad, de egesz biztosan nem tortenik olyan szinten, mint szemtol-szembe.
3. Tavmunkazosdit tanulni, kitapasztalni kell, es ez egy nagyon hosszu folyamat. A menedzsmentnek aktivan dolgoznia kell azon, hogy a tavmunkazokat is minel jobban bevonja folyamatosan a tevekenysegbe, tavmunkazoknak meg aktivan dolgozniuk kell azon, hogy lathato legyen a munkajuk es reszveteluk, kulonben nagyon konnyu elveszteni a bizalmat es nemhogy az elorelepesi lehetosegek beszukulnek, de meg a munkahely biztonsaga is meginog.
Az, hogy pont egy hirtelen krizishelyzet reven kenyszerulnek belekostolni a munkaltatok, megint nem fog sok pozitiv tapasztalatot szulni.
Tovabba, az az erzesem, hogy ha globalis szinten hirtelen megnone a tavmunkaztato hajlandosag, annak mi lennenk a vesztesei, a nyugati cegek inkabb a helyieket fogjak alkalmazni, akik videken nagyon olcson megelnek. A dezurbanizacio soran a vendeglato iparbol felszabadulo sok bufe diplomast mernoknek ugyan nem lehet bevetni, de az atlagos SSC feladataira mar elegek lesznek.
@domesz77 (#10326): Ebben bízom, hogy ez eltűnik. Végülis a pénz sokkal nagyobb úr, mint a haverság, tehát, ha a főfőnök rájön, hogy súlyos milliók maradnak a zsebében, ha a fölösleges csávókat kivágja, megtart egy pár hatékony koordinátort, aki az irodában van, a dolgozók meg otthonról melóznak, a nagy irodaházat meg leváltja egy kisebbre, de menőbbre. Ez persze sajnos érinteni fogja a személyzetet is, tehát a munkanélküliség nőni fog, de a karbantartók, takarítók jó eséllyel fognak találni munkát más területen.
Egy biztos, hogy ezután nem fog minden úgy tovább menni, ahogy eddig, jó nagy változások lesznek. Remélem, pozitív irányban.
@Flór Gábor (#10324): Mi lesz így a ˝vízfejjel˝? A sok álfőnök nem fog tudni kit cseszegetni 5 percenként, és a végén még kiderül, hogy nélkülük is működik a cég, esetenként még jobban is :)
@Flór Gábor (#10324): Én értelek. A feleségem otthon dolgozós, sok előnye van. Kis része a munkámnak szintén otthonülős. Mondjuk a többiben autózom, de felét terepen.
@Molo (#10323): Én nagyon reménykedem, hogy legalább adminisztrációs, irodai fronton lesz változás. Monstre irodaházak működnek fölöslegesen, csupa olyan szerencsétlen jár be, akik mindent el tudnának otthon is végezni, amit a munkahelyükön. Közlekedés (útiköltség), irodaház fenntartása (fűtés, világítás. légkondi, bérleti díj), betegállomány egy egyszerű nátha miatt, gyerek miatti betegállomány mind kilőve, ha otthon dolgozik valaki. Nem beszélve a GYES, GYED és társairól: aki akarja, hajrá, de egy csomóan nem szívesen esnek ki a munkából. A munkavállalónak biztos, hogy otthon sokkal többet kell dolgoznia, de szívesebben is teszi, és olcsóbb is. A tényleges termékek létrehozásán kívül (gyár) semmi értelme nem otthonról dolgozni. Ha ez alatt az idő alatt erre rájönnek azok a cégek, amelyeket érinti, már előrébb vagyunk.
@Flór Gábor (#10322): Úgy legyen!
@Molo (#10321): A paradigma-váltásban élünk már egy jó ideje. Ez a mostani helyzet rámutat arra, hogy igenis a hatalom kezében a döntés: ha valamire azt mondják, állj, akkor az megáll. Tehát nem lehet többet arra hivatkozni, hogy sajnos az ezmegaz miatt nem lehet eztmegazt tenni, mert rögtön ott a válasz: de a vírus alatt lehetett, tehát? Valamint kiderül az is, hogy amikor azt mondták, x, y, z dolgot csak úgy lehet csinálni, hogy..., na, azt lehet máshogy is. Pl. egy csomó munkakörről ki fog derülni, hogy otthonról hatékonyan végezhető, tehát nincs szükség pl. költséges irodaházakra olyan mennyiségben stb.. Úgyhogy egy kicsi esély van.
@Flór Gábor (#10315): Ne legyenek illúzióink. Minden v. majdnem minden ott folytatódik, ahol előtte. Olyan szintű paradigma váltásra volna szükség, amire jelenleg nincs felkészülve az emberiség. De érik már.
@Flór Gábor (#10319): Lassan jönnek be ezek.Apósom is akkoriban építkezett, a padlófűtés még nem diffúziómentes csövekkel készült, folyamatosan levegősödik...