Gitár húrok frekvencia értéke

Üdv, az elmúlt időszakban azzal foglalatoskodtam a gitár hangzást illetően, hogy egy korábbi bejegyszésen felbuzdulva tökéletesíteni igyekeztem a hangokat a pickup pole-ok és 2*30-as EQ beállításával. Mindkettő csodát múvelt, akár egyik a másik nélkül is, de együtt istenien szól a hangszer vonalból visszahallgatva. De még nincs vége szerintem.

A kérdésem, hogy van e valakinek olyan táblázata, vagy adatsora, ami megmutatja, hogy melyik húr milyen hertzen szólal meg alapvetően?

Próbáltam a digitális keverő EQ jelét kisilabizálni, de akár melyik húrt megpengetem egyesével, nem kimondottan egy tartományon látok jelet kiemelkedve, ami tök természetes, hanem szétszóródva. Kivettem egy egy oszlopot, hogy talán az lehet, pl A húr, mintha 320Hz, D meg 500Hz lenne? Amire gondoltam, ott kicsit megtoltam a potit minimálisan és érzékelhetően egységesebb lett a gitár hangja, olyan odaverős rock, minden húrt lehetett hallani, de tuti, hogy van ennek tudományosabb verziója is, erre lennék kíváncsi. De az is lehet, hogy megőrültem!? és már túlléptem a határt ezzel a topikkal:)

Kinek van építő jellegű hozzáfűzni valója? Más már foglalkozott ilyennel?
    Kommentek száma - 41
  • 41.

    Lorand: nem, egyelőre ki tudom fizetni a villanyt. Ha drágább lesz, mindenképpen megcsinálom. Az egyik nem esik talpra, az idétlen, de szerintem kettő is elég.

  • 40.

    Jó a thread! :D Még sok ilyet!
    Annyit fűznék még hozzá (lehet, kicsit offtopic :D ), hogy szerintem tanulságos némelyik kedvenc dalodat berakni pl egy DAW-ba, és raszűrni frekvenciatartományokra, hogy megnézd, melyik hangszereket hallod ott. Kezdheted azokkal a tól/ig értékekkel, amik az első kommentben írva vannak, de aztán szűkítheted, tágíthatod, ahogy tetszik. Hasonlitsd össze több kedvenc dalodat is, hogy ugyanott melyik hangszert hallod, vagy fókuszálj egy hangszerrel, és nézd meg, melyik hány Hz körül jelenik meg, és hol tűnik el (már, ha eltűnik).

  • 39.

    38. ewr: meg a tücsökzene

  • 38.

    Az ˝erdélyi˝ + ˝vak˝ + ˝népzenész˝ mindent üt, mint az autóskártyában a Lola T.

  • 37.

    ˝A macska, mint tudományos mérőműszer. Nekem is van 3˝

    Probaltal mar vajaskenyeret rogziteni a hatukra?

  • 36.

    A feltett kérdésemre magam is kerestem választ, éppen Bauer Benke József, ˝AZ AFRIKAI XILOFONOK TÖRTÉNETI ÉS TIPOLÓGIAI VIZSGÁLATA˝ című munkájából, de még a legnagyobb méretű gerenda-xilofonoknál sem említ általam óhajtott adatokat. Ez felettébb sajnálatos.
    Miután forrással nem rendelkezem egy ilyen irányú kutatás finanszírozására, most EU pályázati forrásokhoz próbálok hozzájutni, hogy végre választ találjak, és hogy állításodat saját méréseimmel tudjam alátámasztani.

  • 35.

    Leginkább a pirézekre gondoltam meg olyanokra akiknél nincs internet.
    Mindenféle hangszerekre gondoltam mert mind be vagyon hangolva valahogyan.
    Közben rájöttem hogy a Hz az 1 s alatt lejátszódó teljes periódusok száma és ők nem tudják hogy a másodperc az alapállapotú 133Cs atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.

  • 34.

    Kérném, hogy hozzászólásod egészítsd ki néhány példával, így meggyőzőbb lenne sokunk számára!
    Milyen népekről van pontosan szó? Milyen hangszerekre gondolsz?

  • 33.

    Csak egy kérdés: a természeti népek hangszerei miért nem 432 Hz-re vannak hangolva, azért mert buták?

  • 32.

    Ewr: a víz rezgése meg a vízmemória ˝komoly tudomány˝. Ilyen hülyeségre épül a homeopátia nevű placebó biznisz. Amíg lapos a Föld, vannak angyalok, addig bármi is lehet.

  • 31.

    A zene története során többször is változott a hangolás rendszere. A 440 Hz egy ajánlás, nem kötelező, nem jogszabály. Ha veszel egy kottát, ez az alapértelmezett, de ettől eltérhet bárki bárhova. Egy zenekar egyeztessen, és oda hangol, ahova akar. A vak zenész is. Ez egy viszonyítási alap. Szubjektív nagyrészt. Ha meg otthon gitározgatsz egyedül, tök mindegy hova hangolsz.

  • 30.

    528

  • 29.

    Semmi sem örök, csak a változás! Régebben 432 volt, most 440, aztán lesz 472! Csak egy konfrencia kérdése, és megváltoztatható...

  • 28.

    ˝Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség, bár a világegyetemben nem vagyok biztos.˝ Albert Einstein

  • 27.

    Erről a kérdésről mások is elmélkednek.
    (Egyébként nekem kutyáim vannak. Ők jeles zenerajongók. A feleségem viszont mindkét A-ra való hangolásnál frászt kap. Már egyre ritkábban kedveskedek zenéléssel neki!)
    radhangolva.hu

  • 26.

    A macska, mint tudományos mérőműszer. Nekem is van 3, mind mástól ideges. Az egyik szereti, ha gyakorlok valami húros hangszeremen (440 Hz-es A-t használok). A másik kettőt nem érdekli. Ezzel szemben a szaxofontól mind menekül. Pedig az is 440 Hz-es A-hoz van hangolva. De mivel alt szaxofon, az Fisz. Szerintem ez a baj.

  • 25.

    432 khz rádiófrekvenciás tücskök - megnyugtatható lehet mert nem hallod ☺

  • 24.

    Nem akarok beleszólni a freki háborúba, csak egy kis plusz. Az egyik Erdélyből származó vak népzenében tevékenykedő hegedűst megkérdezték hogy mihez hangolja a hegedűjét, visszakérdezett, hogy ti nem halljátok a természet zenéjét? A tücskök zenéjét. A 432 khz a természetből eredő frekvencia, ha utána olvasol a 440 khz et egy nemzetközi konferencián jelölték ki a rádiózás elterjedése idején elkerülendő a káosz. Mert addig elég sok hangolás volt használatban. Még egy plusz, az egyik barátomnak mikor meséltem erről, áthangolta a gitárját 432-re. Addig a macskája elmenekült ha gitározni kezdett, utána nyugodtan lefeküdt és dorombolva hallgatta.

  • 23.

    Jaja, 432 Hz-re hangolásnál egy C# lokriszi sejtölő hatású, ez tudott, a Sámán és Dob múlt havi száma is írta. Ha pedig 440 Hz-re hangolt Ab eolt játszol megemelt 6. fokkal, megzavarja a balféltekés idegpályák rezgéseit, és savasodást okoz a gyomorban. Ilyenek. A Mici fodrásznál is beszéltek róla. Elvis is azért halt meg, mert hiába mondta neki az indián nagybátyja, nem akart 432-re hangolni, bele is halt.

    Eredeti bejegyzés megtekintése

  • 22.

    Én hallom a külöNbséget: nem tudok játszani zongoristákkal, ha én hangolok lejjebb, ha meg a zenekar, akkor a szájharmonikáimat dobhatom ki.
    Az egészhangú skála meg valóban rémes: C-D-E-Fisz-Gisz-Aisz, és ez még hagyján, tök gonosz, mert néha Cisz-Disz-F-G-A-H. Hihetetlen hatása van a szervezetre. Azt sem tudjuk, dúr, vagy moll, sunyi. A modális skálákról nem is beszélve, azt már le sem merem írni, milyen hatásai vannak. És a tengelyrendszer! Gonosz dolgok ezek.

  • 21.

    Nem látom értelmét már ennek a beszélgetésnek.
    Hangoljátok be a gitárt 432 Hz-re és nézzétek meg a külömbséget.
    Vagy úgy hangoljátok, ahogy akarjátok.
    Amúgy sok dolognak utána néztem már, ezért is írtam.
    Értelmetlen csevegéssel nem kívánom rabolni az időmet.
    A WHOLE TONE skálával elég sokan foglalkoznak, mert annak is hatása van a szervezetre.
    Minden jót nektek! Én kiszálltam ebből.

  • 20.

    HobbyGuitar nincs szándékomba megváltoztatni a véleményedet.
    Hadd rezegjenek a húrok és maradjon laza a hurok ☺

  • 19.

    HobbyGuitar
    ˝Mindenki utána tud nézni ezeknek a dolgoknak.˝ - Akkor miért nem teszed?
    ˝Mindenkinek jogában áll kutatni, keresni, aztán vonja le a következtetéseket, ahogyan tudja.˝ - Hát ja, mindenki a képességének és a wishful thinkingnek megfelelően.
    ˝Van aki a tudományban hisz, van, aki az igazságban.˝ - A tudomány nem egy eszme, nem hit kérdése. Az igazság, az mi? Definiáld kérlek.
    Tesla csak egy ember volt, zseniális kutató, az tény, de a tévedései is ehhez méltók voltak. Nem volt ezzel egyedül és mostanság sincs. Az ember nem tévedhetetlen. Viszont a hit gyakran tévútra viszi.
    A tudomány nem valami mágikus gömb és nem egyetlen zseni talál ki, vagy fel dolgokat, legalábbi a modern tudomány idejében már nem. Hanem mindig csapatmunka. Kísérletezés, sok kísérletezés - ez lehet gyakorlati, meg elméleti is, pl. matematikai modellek - és hipotézis felállítása, annak bizonyítása vagy cáfolata sokak álltal sokszor, valószínűségek számítása, stb. Nem vallás, nem hit. Az másról szól.
    ˝Tesla szerint az élet itt a földön nem más, mint rezonancia, fény és hang.˝ Hát, ja... Gandalf is mondta Harry Potternek.

  • 18.

    Az úszómesterek meg a medencében klónozzák a vizet!

  • 17.

    Van aki a tudományban hisz, van, aki az igazságban.
    Sok sikert hozzá mindenkinek.

  • 16.

    A tudomány folyamatosan megcáfolja a tudományt, mert fejlődik.
    Az áltudomány is folyamatosan megcáfolja a tudományt, de azért nem jó összekeverni a kettőt.
    Mert pl. ha gömbölyű lenne a Föld, már mind leestünk volna róla. Ha meg lapos lenne, a macskák mindent lepiszkáltak volna a széléről. Naugyehogyugye. Így van ez a hanggal is: a 440 Hz már mindenkinek szétrombolta a sejtjeit. ˝De már elmúlt.˝ :)

  • 15.

    Olyan világban élünk, ahol az igazságot mindig támadják, egy konkrét példa a te iménti írásod.
    Az emberi tudomány önmagában részleges, nem teljes, ezért lesz eltörölve.
    Tesla munkásságának elég sok rétege van, amit kevesen tudnak, hogy olyan útra is tévedt, amire nem kellett volna.
    Sok tudós már bebizonyította, hogy az eddigi tudomány tele van hamis információkkal.
    Nem kívánok erről vitázni, írhattok bármit, ettől az én véleményem nem fog megváltozni.
    Mindenkinek jogában áll kutatni, keresni, aztán vonja le a következtetéseket, ahogyan tudja.

  • 14.

    Tesla hit egy csomó tudományosan nem bizonyítható dologban és ez tudományosan bizonyított ☺

  • 13.

    Ezt a témát lehetne még tovább boncolgatni.
    Ha valaki foglalkozott Tesla munkásságával, akkor tudja, hogy az emberi test is reagál a frekvenciákra.
    Tesla szerint az élet itt a földön nem más, mint rezonancia, fény és hang.
    Egy japán tudós is ezzel kísérletezett, ha jól emlékszem, Masaru Emoto a neve, aki azt vizsgálta, hogy a víz/és a jég hogyan reagál a különböző frekvenciákra vagy akár szavakra.
    Meglepő, de a 440 Hz frekvenciának romboló hatása van az emberi sejtekre.
    Ha gitározol, érdemes a gitárt 432 Hz frekvenciára hangolni, mert az van a leginkább összhangban az emberi sejtek frekvenciáival. Ugyanakkor volt olyan tudós, aki azt állította, hogy frekvenciával mindent lehet gyógyítani, így rombolni is.
    Egyiptomban is állítólag frekvenciával és hangokkal mozgatták a piramis nagy kőtömbjeit, amit a történelem könyvekben olvasol, az hazugság.
    Mindenki utána tud nézni ezeknek a dolgoknak.

  • 12.

    11. KAndrás, teljesen jogos a felvetésed, és a kérdésem a kapott válaszok alapján már nem is helyes és helyénvaló, de jó, hogy a gondolkodásom generálta és átformálta a kapott infók alapján. Köszi neked is! Most már odáig jutottam, hogy egy felharmonikusokkal kezdtem el foglalkozni, próbálom egyáltalán a szót értelmezni, hogy miről van szó.

  • 11.

    Ha jól értem a kérdést, akkor kiemelnéd azt a 6 frekit, ahol a 6 húr szól és ettől vársz valamit - ha ez így lenne és ˝működne˝, akkor a következő logikus kérdés az lenne, h mi történne, ha lefogsz egy hangot bármelyik húron (márpedig lefogsz) , mert az ugyi már nem általad ˝kiemelt˝ freki... ééértik?!

  • 10.

    Óriási!!!!!, köszönöm mindenkinek, nem is gondoltam, hogy ilyen topikra ennyire sok és kimerítő válasz érkezik. Nem mondom, hogy értem, de mér kapisgálom, hogy mi lehet abban annak a hártterében, amikor a hangszíneket állítgatjuk, mi is a ZENE valójában és mire valók a 4. vagy 5. felharmonikusokat erősítő eszközök, miért nyílik ki a hang valójában. Hova jutottam!! Szuperek vagytok!

  • 9.

    Csak az alaphang egész számú frekvencia összetevője jelenhet meg a hangképben (amelyek a hangrendszer rezonancia frekvenciáinak felelnek meg), tört számú nem, tehát az ˝alharmonikus˝ kifejezés értelmezhetetlen: az alaphang ˝alatt˝ nem szólhat semmi.

  • 8.

    Jó ha tudod az alapfrekvenciákat de azokon kívül egy csomó páros és páratlan fel és ˝alharmonikus˝ összetevő is megszólal ami a hangzást adja.

  • 7.

    Kattila70: az úgy nem igaz, amit írtál: a két 300 és 500Hz-es szinuszos jel összegének a Fourier transzformáltjának - egyszerűség kedvéért spektrumának - 300 és 500 Hz-nél lesz 2 csúcsa, azaz nincs és nem is lehet más frekvenciájú jel a két jel összegében (lévén a transzformáció lineáris, a jelek egyenkénti transzformáltjainak összege egyenlő a jelek összegének transzformáltjával). Ezt te is le tudod ellenőrizni pl. az audacity programmal. Csak érdekességképpen: jó nevű zenészünk nyilatkozott oda, h az ő ládája olyan fasza, hogy még az alharmonikusok is szólnak benne (sic)...

  • 6.

    Persze, mindenki oda hangol, ahova akar, de a kérdés az alapvető hangolás volt, amiből kiindulva lehet már számolgatni. Én pl. kvartba hangolok, amitől ugye a felső két húr máris C és F.
    Én sem csináltam még ilyen tudományos vacakolást, de ha valaki ezzel kísérletezik, miért ne?

  • 5.

    4. Flór Gábor: Persze, ha nem az elterjedt 440 Hz ˝A˝-ra hangolod a gitárt (vannak zenészek, akik nem a ˝normál A-t˝ veszik referencia pontnak), akkor a húrok egész más freki tartománytban szólnak. Vagy nem így van?
    Zenészi szempontból nem túl sok a jelentősége főleg, ha alkotó/szerző az emberke, hangmérnöki, stúdiós, hangosítós szempontból sok, egyszerű hallgatói szempontból majdnem semmi.
    Lehet persze méricskélni, ezért van a hangok fizikája, vagyis tudománya, ami egy hangmérnöknek fontos lehet. De általában a fül dönti el, ami meg szubjektív. szvsz
    Persze akit érdekel, annak jó móka ezzel mókolni. A tapasztalatokat, adatokat megosztani itt velünk szintén.

  • 4.

    A húrok alaphelyzetben így vannak:
    1 (E) 329.63 Hz E4
    2 (B) 246.94 Hz B3
    3 (G) 196.00 Hz G3
    4 (D) 146.83 Hz D3
    5 (A) 110.00 Hz A2
    6 (E) 82.41 Hz E2

  • 3.

    H. LAci, köszönöm!!!
    egy csipet info ami többek között megfogott
    ˝egy 200 és 300 Hz-es jel egyidejű felhangzásakor nagyon halkan, de összeghangként meg fog jelenni egy 500 Hz frekvenciájú jel (200 + 300 = 500) és különbségi hangként egy 100 Hz-es jel is (mert 300 - 200 = 100).˝
    Tehát ez nem annyira analóg, ahogy én azt elképzeltem elsőre, továbbá ahogy olvasom, az sem mindegy, mekkora erővel szólal meg a hang. Szóval nagyobb fába vágtam a fejszém, mint maga a fejsze, ahogy látom.

  • 2.
  • 1.

    Mondjuk ilyet találtam:
    sonicschool.hu/

    A kiegyenlítés (ismertebb nevén EQ-zás) a zeneszerkesztés alapvető folyamata, ismerete egészen biztosan hozzájárul egy zene minőségének emeléséhez.

    Az EQ-zással kapcsolatban fontos beszélni a a fő frekvenciatartományokról és azok hangzásáról. Ha például a basszus zavarosnak hangzik, akkor valahol a 150-500 Hz-es tartományban érdemes keresgélnünk. Ha a vokál érdes, akkor 2, 5 kHz és 4 kHz között kell vágni a hangerőből.

    A legkönnyebb módja, hogy megtanuljuk a frekvenciatartományokat, az EQ táblázatok megismerése. A cikk további részében egy részletes leírás olvasható a frekvenciákról és azok milyenségéről, ez terveink szerint sokat fog segíteni a produceri fejlődésedben. A további bejegyzésekben minden fontosabb hangszerhez találsz majd útmutatót a doboktól a harsonáig.

    EQ 1
    EQ 1

    Érdemes megjegyezni, hogy a táblázat csak egy kiindulási pont, nem szükséges szóról szóra követni. Nem minden gitár, szintetizátor és vokalista hangzik ugyanúgy, minden tracknek megvan a saját karaktere, ezért a leírtakat mindig érdemes lesz ehhez igazítani.

    Sub bass: 0-60 Hz
    Az itt lévő hangokat inkább érezzük, mint halljuk. Körültekintéssel mixeljünk ebben a tartományban, mert könnyen zavaros hangzásúvá válhat a zene, ha túlzásba visszük! Egyfajta sztenderd, hogy a 25-45 Hz-es sávot kivágják, hogy a dörömbölést csökkentség. Az erősítés itt kerülendő.

    Alsó: 60-100 Hz
    Ez a basszus alja, más néven a melldöngető basszus és a kick dob tartománya. 2-3 dB erősítés a 60-90 Hz-es sávban nagyban erősíti az ütemet, de óvatosan, mert könnyen túl lehet tolni!

    Basszus: 60-250 Hz
    A kickek és basszusok helye ez a tartomány. Az erősítést 100-180 Hz között lehet használni, hogy ütősebb hangott kapjunk. Melegebb, teljesebb hangért 140-225 Hz-es tartományban erősítsünk. Ügyeljünk a túlzásokra, mert könnyen elnyomhat mindent az erős basszus!

    Ütés / melegség / zavarosság: 100-450 Hz
    A 100 és 170 Hz közötti erősítés ütősebbé, 130-220 Hz közötti pedig teljesebbé és melegebbé teszi a hangot. Ha zavaros a 250-450 Hz-es sáv, erősítsük addig, míg teljes hatást nem kapunk! A 100 és 450 Hz-es sávban a túlzott energia zavarosság és döngetővé teszi a hangot, míg a túl kevés energia miatt vékony lesz a hang.

    Alsó-közép tartomány: 250-500 Hz
    Ezt a tartományt sokszor hívják elő-basszusnak. Egy kisebb erősítés 300 Hz környékén tisztaságot ad a basszushoz és az alacsony frekvenciájú hangszerekhez. A túl sok ebben a tartományban dörömbölő, a túl kevés pedig vékony hangot eredményez.

    Duda: 450-1000 Hz
    A rekedtes, dudás hangokat szűrhetjük ki ebben a sávban egy középre eső vágással a 450-1000 Hz-es sávban.

    Középső tartomány: 500 Hz - 2 kHz
    Az ebben a sávban történő erősítések egy-egy hangszer kiemelését eredményezik a mixből. Az 500-1000 Hz közötti túlzott erősítés itt is zavaros, az 1-2 kHz közötti túlzások pedig vékonyítják a hangot.

    Felső-közép tartomány: 2-6 kHz
    Itt találjuk az ütős és ritmusos hangszerek attack hangjait. Ha ezek a hangszerek nem jönnek át a mixből, akkor ebben a sávban érdemes erősíteni. Amennyiben átesünk a ló másik oldalára, akkor a zene hamar lefárasztja a hallgatót. Egy módjával beállított 4-6 kHz-es tartománnyal pedig határozottságot és tisztaságot érhetünk el.

    Magas frekvenciák: 6-20 kHz-es
    A tartomány erősítése több levegőt és csillogós hatást biztosít a mixnek, de ne essünk túlzásba, mert a karcos hangok könnyen kifárasztják a hallgatót! A 6-8 kHz-es tartományban pedig nagy erősítésekkel viszont sziszegő hangokat idézhetünk elő, amit valószínűleg ugyancsak nem szeretnénk.

    Eredeti bejegyzés megtekintése

GS Aktív