Egyik nap elfogott egy fura érzés amitől nem tudok szabadulni ,illetve már egy jó ideje kerülget vag

Egyik nap elfogott egy fura érzés amitől nem tudok szabadulni ,illetve már egy jó ideje kerülget vagy ez a korral jár?!
Kiskoromtól kezdve tanultam zenélni és gitározni leginkább ,minden tudást ,tapasztalatot szereztem az évek során és imádok hangszerek és színpad közelben lenni. Mindig a lázadó gyerek voltam aki metál zenét akar játszani mert az milyen menő és persze most is meghallgatom de most így a 30 felé már azt érzem hogy jobban közel áll a szívemhez a lelki világomhoz Blues & a Rock egy lágyabb tiszta szólisztikusabb hangzás világ és magamtól szeretek zenélni nem pedig mindig más előadóktól tanulni! Sőt rájöttem hogy jobban kedvelem a : Deep Purple. Davi Gilmoure, Scorpions és hasonló örökzöld zenéket. Persze hozzáteszem hogy Nagyapám akit nem ismerhettem mert előbb eltávozott mint ahogy megszülettem szintén zenész volt és és van 2db cort x metálgitárom amit nemtudok eldönteni hogy használhatom e blues és rock zenéhez vagy nem de nagyon hajloka Fender vagy Fender by Squier gitárok felé de nem válok meg a Cort gitároktól sem,mert sok emlék fűz hozzá de mégis úgy érzem hogy nekem változtatnom kell. Azt tennem ami a szívemhez közel áll folytatni a Rock és a blues világában! Lehet hogy ez öröklődik? Mert a Nagyapám szeretett zenélni csomó régi blues és 70-90 es évek beli bakelit CD-i és kazettái voltak zenész létére . Bezzeg a szüleim semmit konyítanak a zenéléshez. így néha még fekete báránynak is érzem magam a családban. Veletek történt már ilyen élettapasztalat?
    Kommentek száma - 14
  • 14.

    Én meg min lepődtem meg:


    35 évesen country mániás lettem. Pedig sose hallottam eddig country-t max aláfestőzeneként egy amerikai filmben. Toltam a bluest, rock n roll-t, rock-ot, indie, mittudoménmiket.
    Aztán megvettem szépen lassan az Eric Clapton crossroads-okat: Eric, B.B., Doyle Bramhall II, Allmann brothers stb miatt. Azt odaért a lemez Vincent Gill-hez, meg Albert Lee-hez, rátapadtam a képernyőre, mondom asztaaaaa
    áááá
    óóóó
    Aztán youtube.




    És azóta megvesztem. 15 éves korom óta kerestem. 20 évbe telt, és most megtaláltam. Sose éreztem, hogy ennyire a helyemen lennék. És tetszik a zenekarnak is ahol tolom. Szóval most jó nekem.

    Ja! Tudat alatt milyen cuccokat szereztem:
    1957 telecaster bigsby-vel
    1968 les paul gold top
    les paul bigsby-vel
    Fender hot rod deville 410
    Ez mind tökéletes így együtt countryra.

    issuu.com

    mikor megláttam a 7. oldalt jó 2 évvel az erősítő vásárlás után, már country mániában, lehidaltam...

    Úgy látom nem csak nálam történnek meglepő dolgok.

  • 13.

    Nem is a zenész mivoltát kérdőjelezte meg a téma felvetője...

  • 12.

    igen erről van szó! = )

  • 11.

    Szerintem egy zenész nem egy stílust jelent. Én simán lehet egyszerre akusztikus poppos, jazzes duóban játszani, és metal zenét csinálni. Egyik stílus sem több, mint a másik. Mindegyikben vannak csodás dolgok. Nem hiszem hogy az egyiknek hátat kell fordítani, hogy egy másikba belekezdj. Csak több leszel azzal ha több stílusban tudsz játszani, gondolkodni.

  • 10.

    A lényeg, hogy az adott életszakaszban ˝hitelesen˝ éld meg a zenét magát!

  • 9.

    Emberfüggő!
    Más más életszekaszban mindenkinek mást és mást mond/ad a zene.
    Már akinek számít a mondanivaló, vagy a közvetített impulzus, energia, és nem csak ˝fülbevalónak˝ használja a zenét.
    Én sohasem ˝menőségből˝ hallgattam, játszottam zenéket, a zene nekem annál sokkal többet jelent/jelentett.
    Így vállalok mindent, ami a múltban a részem volt, az összes stílust, amiben megfordultam...
    Minden életszakaszomban az volt a ˝jó válasz˝ az élet történéseire, attól (is) lettem az, aki ma vagyok!
    30 felé már nagyjából kikristályosodik, mit is szeretne az ember.
    Persze aki a menőséget keresi/kereste, annál lehet másképp működnek a dolgok. :)
    Nekem is voltak ilyen ˝zenésztársaim˝, akiknek az volt a lényeg, hogy zenekarban játsszanak, mindegy hogy mit, csak színpadon legyenek, ˝reflektorfényben˝, rocksztárosdit játszva...

  • 8.

    A legfontosabb, hogy ùssz az arral, és ne az árral szembe. Nem tudom mennyire korfüggő, bàr biztosan szàmìt az is, én csak 21 vagyok, de egy elég jò kis evolùciòn àtmentem. Kezdetben a blues Stevie Ray es tarsai, ra 2 evvel thrash, azt követte a deathmetal, kesobb technikasabb dallamosabb mötal, Dream Theater, majd kezdődött a tisztulàs, progresszív rock mit Rush, yes, stb utana elkezdett erdekelni a klasszikus zene, mai napon meg màr megtalaltam magam teljesen pl Joe Pass zenéjében és a jazz vilàgàban, de tovàbbra is nyitott vagyok minden jò zenére műfajtòl függetlenül. Neked is azt tudom mondani csak elore!

  • 7.

    Hát kezdem érezni hogy öregszem ebből a szempontból Darvai Robi! Neked is Boldog Névnapot! :-) !

  • 6.

    Robi! Te is kezdesz megöregedni... :-)

    Boldog névnapot!

  • 5.

    Igen változik a zenei ízlés ,és az igény .
    én abban a korban növekedtem ,mikor a legnagyobb igényes zenei felhozatal volt , én Hard Rockos ( Deep Purplés ˝) lettem ,pedig itt voltak
    a nagy Magyar sztárok is , Koós János ,Korda György , stb !!!

  • 4.

    20 évesen metálbalta tremolós gitár, 30 évesen Fender strat-tele, 40 évesen Jazz gitár... Ismerős :)

  • 3.

    Szia Robi !
    A Blues ,a Rock , a Jazz , minden modern ( Metál )- vagy bármi más ilyen jellegű zene alapja ! Jimi Henrix ( nem tudván ),hogy miket alkot a gitárján
    megteremtette ezeket a - ( Hard Rock, Metál ,stb ) stílusokat !
    Aztán a halála után , sok gitárosnak nyílt lehetőség bizonyítani , hogy Ö
    a méltó követője Hendrixnek !!?? Nekem , tehát nekem-( mert ebből mindig vita van ) !!!!
    - Ritchie Blackmore a ˝ Király ˝ tehát Ö vitte tovább az örökséget !
    Azt írod ,hogy kb 30 éves vagy- ( én 57 )- és furcsának tartod,hogy vissza mész az időben zeneileg , nem-nem kell vissza menned !! ezek a műfajok élnek ma is ,és ˝ ők ˝ keresnek meg téged , sőt idáig is benned voltak a nagyapád örökségén keresztül , csak Te nem engedted felszínre őket ` !
    Igen , most már nem tudsz mit csinálni , engedd magad sodorni ebben
    a csodákkal teli óriás folyamban és enged , hogy kivigyen a - ZENE- óceánjára !!!
    Mint írtam 57 vagyok , de minden nap eljátszom a ˝ Highvay Start és a
    Hey Joet ! Én nem tanultam zenét ,és gitározni sem senkitől ,egy pár dolgot ,akkordot ellestem másoktól , amit tudok magamnak köszönhetem,
    meg Hendrix Hey Joeának ! - mikor először meghallottam még gyerekként,
    beledöngölt a földbe : )) és azt mondtam nekem ˝el kell játszanom ˝
    Bocsánat a csapongó kitérőkért , de annyi mindent tudnék írni neked !
    Nem vagy fekete ˝bárány ˝ ,mert vágysz az Ős tiszta zenére !!
    én Pesten lakom ,szívesen találkozom veled , itt a fórumon nem tudom ,
    hogy megadható e a z email címem , tudsz írni az üzenő falamon a
    honlapomon ,ott tudunk emailt cserélni ! - Horváth Sándor 2 - ,ezt írd be
    a ˝ tagok listája ˝ keresőbe .
    üdv : Sándor

  • 2.

    Lassan azt érzem hogy én is kezdek beérni zeneileg megtaláltam az ízlésemet , és a metál gitárokat háttérbe fogom szorítani,énis mindent meghallgatok de játszani egy Bluest vagy rock zenét ,ebben tudok kiteljesedni :) Aminek a valüszinűsége hogy átpártolok a Squier gitárokra

  • 1.

    Nálam más volt az evolúció.
    Kb. mire ˝felnő˝ az ember, akkorra alakul ki egyfajta ˝végleges˝ ízlés.
    De végül is ez is hülyeség valamilyen szinten, mert folymatosan változik az ember, és ezzel együtt (nyilván egyéntől függően) változik (változhat) a zenei ízlése.

    Én fiatal koromban a punk, punk&roll zenétől indultam, aztán a hard rock, alter, grunge rock, doom metal stb. stílusokon keresztül jutottem el a mai állapotba ami már régebbóta tart: heavy thrash metal

    Így 33 évesen már sokat nemigen fog változni.
    Inkább hangulattól függ, hogy mikor melyik irányba megyek el.
    Mostanában a bunkóbb zenéket szeretem :D
    Aztán megint más az, hogy mit szeret az ember hallgatni, és mit játszani.
    Hangulattól függően hallgatok olyan zenét is, ami soha nem játszanék...
    Főleg az a stílus fix, amit játsszom. Hallgatni többmindent meghallgatok...

    Nagyapádnak pl nem volt sok esélye a metál zenébe beleszeretni... :)
    Valamelyest korhű, hogy ő blues rajongó volt adott esetben :)

GS Aktív