Magazin címlap Cikkek címlap Vélemény rovat

Gitárok kezdőknek – It’s (not) so easy

2012.01.24.

Az alábbi írást Szabó Mihály küldte el szerkesztőségünk részére remélve, hogy akik hasonló helyzetben vannak, azoknak segítséget nyújthat döntésükben, választásukban az itt leírt tapasztalatai...

A távolkeleti kópiák előnyei és hátrányai, avagy olcsón minőséget (?).

Azt hiszem, igen sokan vagyunk úgy tízes-húszas éveink elején, hogy pénztárcánk sosem annyira vastag, mint ahogyan azt szeretnénk. Választunk valami hobbit, kedves időtöltést és arról álmodozunk, hogy profik leszünk. Persze ezeket az álmokat is el kell kezdeni élni valahol.

Jelen esetben - akik ezt a cikket olvassák, nagy valószínűséggel legalábbis - ez az álom a zenélés, a gitározás. A kellő fantáziával megáldott gitárhős-jelölt már kevés összegyűjtött pénzének számolgatása előtt megálmodja (jó esetben), milyen hangszert szeretne majd kezében tartani, használni.
A hozzám hasonlóak, akik ki nem állhatják a vásárlás folyamatát, lehetőség szerint a legapróbb részletekig járjanak utána, milyen is a jó minőségű hangszer, mik a lehetőségek és mi áll legközelebb elképzeléseinkhez. Sajnos a legtöbben nem engedhetjük meg magunknak saját kereset nélkül, hogy kedvenc gitárosaink márkáit válasszuk. Csorgatjuk a nyálunkat egy eredeti Gibson, egy Fender, egy Dean - vagy egyéb márkák hangszereit látván.
Ha megvan az ihlet, tudjuk milyen karakterű zene áll hozzánk legközelebb és kellő ismerettel vérteztük fel magunkat (erre kiváló eszköz az internet, a zenész ismerősök, illetve a hangszerbolti eladók is), valószínűleg elkezdünk válogatni az olcsó kópiák között.

Nekem az a véleményem, hogy egy kezdő gitárosnak, még ha meg is engedheti magának és mindenképpen elektromos gitárt szeretne, akkor sem érdemes a nagy márkák borsos árú hangszerei között válogatnia. Lehet csak az én nyakatekert logikám, de nekem olyan érzésem lenne egy - teszem azt Gibson Customot tartva minimális hangszeres tudással - hogy neeem, ez a hangszer túl szép és túl értékes ahhoz, hogy elkezdjek rajta Am-C-D-F és hasonló akkordmeneteket prüntyögni. Erre a célra kiválóan megfelelnek a nagy márkák olcsóbb, távolkeleten gyártott példányai - az Epiphone-ok, a Squier-ek és társaik, vagy még inkább a Cortok és Vintage-ek!

Hey-ho! Let’s go! - Dilemma

Ez után a hosszú bevezető után vissza az alap elképzeléshez, amiért végül is klaviatúrát ragadtam. Egyre inkább azon a véleményen vagyok, hogy a nagy hangszergyártók olcsó, „kezdő minőségű” termékei gyakran legfeljebb fali dísznek jók. Gyatrán vannak összeszerelve, rossz minőségű anyagokat használnak, hogy alacsonyan tarthassák az előállítás költségét - és, hogy még így is termelhessenek rajta profitot. Az ilyen hangszereken nem élvezet a tanulás, inkább kínszenvedés. És mivel nagy valószínűség szerint ilyenkor még annyira nem is értünk kedvenc hangszerünk felépítésének rejtelmeihez, még az okát sem fogjuk tudni.

Mikor ifjú titán koromban megvettem az első klasszikus gitáromat, csak szüleim pénztárcáját tartottam szem előtt. Hamar el is ment a kedvem a próbálkozástól, hiszen kis kezeimmel még gitár nyakát sem értem át tisztességesen és akkor még nem állt rendelkezésemre az internet, mint információs forrás. Jó tíz évnek kellett eltelnie, mire valódi gyermekkori álmomat beteljesíthettem.

I was made for loving you - Cort

Hosszas keresgélés és információszerzés után találtam rá a Cort gitárokra. Hallottam ezekről is hideget-meleget, hogy ezek is az olcsón dolgozó, kizsákmányolt ázsiai munkavállalók miatt lehetnek ilyen kedvező árúak (Hé! Legalább van munkájuk.
Manapság már azt is becsülni kell.), de egyben biztos voltam - nem Kínában gyártatnak. Tisztában vagyok vele, hogy Kína is hatalmas fejlődésen esett át a közelmúltban, egyre több valóban minőségi termék is kikerül gyáraikból - de a bóvli és a selejt kategória még mindig gyakoribb.

A Cort gitárok újabban elég nagy népszerűségre tettek szert kis hazánkban. Pedig nem egy mai cégről van szó - a ’60-as évek elején vágtak bele a bizniszbe, a hőskorban Amerikában gyártattak, később áttelepítették gyáraikat Dél-Koreába és Indonéziába.
Többnyire kópiákat gyártanak, de azért van nem egy saját modelljük is - ami a hagyományos formák továbbfejlesztésére, újratervezésére épül - a kényelmet és a funkciót szem előtt tartva. Sokat elmond róluk, hogy ők készítik az Ibanez és a Shecter gitárok alacsonyabb árfekvésű hangszereit is.

Nyugodtan kijelenthető, hogy az 50-100 ezres árkategória koronázatlan királya ez a cég. Olcsóbb modelljeik is kiválóan kivitelezettek, minőségi anyagokat használnak - itt nincs rétegelt fából készült Les Paul kópia, vagy kerti pottyantósból összehegesztett Strato test.

Baromi szerencsésnek érzem magam, hiszen mondhatni teljesen felkészületlenül vettem magamnak egy Cort Ts 100-as modellt, mégsem csalódtam. Ez egy olcsó közép-közép kategóriás hangszer, top nélküli Les Paul copy. (álljanak itt a pontos paraméterei, csak a pontosság végett)

Konstrukció: Csavarozott nyak
Menzúra: 24.75” (629 mm)
Test: Domború Mahagóni
Nyak: Modern C-profilú, a test színére festett mahagóni
Fogólap: Rózsafa
Berakás: Pont pozíciójelölők
Hangszedő: Power Sound (H-H)
Elektronika: 2 hangerő, 2 hangszín, 3 állású pickup kapcsoló
Hardver szín: Nikkel
Híd: T-O-M fix
Kulcsok: Die-Cast
Bundok: 22 Large

Shine on you crazy diamond - Tapasztalatok

Mire pár hónap elteltével úgy-ahogy megismertem, hogy hogyan is kell kinéznie egy jó minőségű hangszernek kívül-belül, szerelékekkel, mindennel, úgy éreztem hálás lehetek a gondviselésnek odafent - nem dobtam ki a pénzemet egy drága falidíszre. Pedig a polcon elsőként lógó, színben passzoló gitárt akasztottam le, pengettem meg kétszer-háromszor, majd kértem, hogy csomagolják. Nem néztem meg, egyenes-e a nyak, jók-e a bundok, nincs-e rajta hajszálrepedés - semmi ilyet.
Nos, minden a lehető legnagyobb rendben vele. Nyílegyenes a nyaka (bár mivel csavarozott, felső fekvésekben kissé kényelmetlen), a szerelékek nem lötyögnek, a bundok szépen síkban, gyönyörűen tartja a hangolást - Mindezt 55 ezer forintért újonnan. Azóta itt-ott egy kicsit tuningoltam, hogy még jobb legyen és mivel rájöttem, hogy élvezem bütykölni, magam csináltam - kapott egy passzív EMG Oc-1 pu-t nyakhoz innen a Gitár Shopról (továbbra is keresek egyet hídhoz, mert szeretem a harapós, a gyárihoz képest nagy kimeneti jelű és tisztán, karakteresen szóló hangjukat), feljebb állítottam rajta a húrmagasságot, illetve kapott egy rhythm-treble gyűrűt, mert szeretem a látványát.
Összességében ez egy kiváló ár-érték arányú kezdő hangszer (period. Nem hiszem, hogy ilyen körülmények mellett, ahogy kiválasztottam csak én vagyok a rohadt mázlista). Az EMG-vel Shadiyah gyönyörűen dalol, a fa hallhatóan érik hónapról hónapra - egyre harapósabb - sok örömömet lelem benne. A Cort azóta kivezette a Ts modelleket és CR néven hozta újra forgalomba őket juhar nyakkal és a fejen festett logóval - a CR 100 szerintem kenterbe veri az Epiphone LP 100-as modelljét, a 200 az Epi Standard-et, a 280-as pedig a Customot - árban legalább is mindenképp.

Ha jó minőségű gitáron akarsz elkezdeni tanulni, és hajlandó vagy egy minimális kompromisszumot kötni a pénztárcád (vagy őseid pénztárcája) érdekében, szerintem nem fogsz csalódni. Azért biztos ami tuti alapon te nézd át jobban azt a szépséget amit kiválasztasz mint én mielőtt megveszed.

Köszönöm, hogy elolvastad prózai zabigyerekemet kedvenc időtöltéseim egyikéről. Remélem nem csöppent el közben unalmadban a nyálad. Mielőtt bárki vitát indítana állításaim mellett vagy ellen, arra kérlek titeket, ne tegyétek. Igyekeztem objektív lenni, de az enyém is csak egy vélemény, ami ugye, mint mindannyian tudjuk, olyan, mint a … te is tudod mire gondolok. Persze az építő jellegű kritikákat szívesen veszem.

További jó zenélést. Catch your dreams, bleed black. GIFD!

Szerző: Szabó Mihály

Kommentek 81

Időrendben Szálanként

45Ferci · 2015.10.05. 10:44:07 #81

Elolvasva a cikket és megnézve az alábbi videót azért vettem valakitől féláron egy vadi új cort 250-est ,pont ami itt a videón is látszik:

Mikor kézbe vettem az első benyomások: nagyon jó kidolgozás, a nyakban láttam kis gikszert ,de nagyon kicsit. És tényleg szarul szólt először akusztikusan, de két nap után kezdett megszólalni áram nélkül is! Bejátszódott !
Azóta többször állítottam, most egy Gibsonhoz képest a nyak 80 %-os. Még majd elviszem profihoz, az még kicsit javithat rajta.
A pickupokat megnéztem, jól szóltak, de élettelenül. Viaszba vannak ágyazva, ami a gerjedést csökkenti de a karakterét is. Vettem két régi krém szinű Dimarziot a 80-as évekből és beletettem. Karakteresebb lett és jobban is néz ki.
A kivágása először nem tetszett, olyan mint egy Gibson jazzgitáré, nem Les Paul amit megszokott a szemünk. De rájöttem, pont ettől jó, mert igy nem egy századik Les Paul utánzat annyira. Ez egy Cort CR 250 és nem egy századik utánzat igy.
Szerintem sokan azért vesznek Gibsont, hogy lássák mások, nekik az van. Ugye fiúk? Menők leszünk akkor.
Szóval a nézők nem nézik fellépésen mi van a fejre írva, azt hallják jól szól-e és szép a gitár. Ez az. És most már szól. Főleg ha a két órát lenyomom naponta. A skálákat és nem a Smoke ont he watert!
De azért veszek majd egy Gibsont is ha kiderül, hogy ez a típus jó nekem hosszútávon! Just for fun!

45Ferci · 2015.10.05. 10:41:08 #80

Szóval elolvastam a kommenteket itt.
Sok jó vélemény van, kivéve amik csak a cikk íróját-szokásos magyar módra- kritizálják. Olvassatok angol kommenteket, mennyivel udvariasabbak!
Magamról -43 éve gitározom, most hetente próbálok és lépek fel és két órát gyakorlok naponta. Mostanában már kezd megszólalni a gitár a kezemben. Van Ibanez jazzgitárom, humbuckerre moddolt fenderem és LP tipus is most már. A gitárokat magam alakítom át, szerelem kiskoromtól.
Tudom,hogy szélsőséges vélemény, de szerintem kezdő gitáros ne vegyen fender tipusú gitárt mert a nyaka annak vékony, nem minden kézhez jó. Olyan kell szerintem ami átlagosabb nyakú. Az akkordokat megtanulni, skálák stb. jobb egy közepes, átlagos nyak. De hangsúlyozom ez saját szubjektiv véleményem.
A lényeg nem a márka, hanem a játszhatóság.
A nyak pontossága, a húrmagasság, zörgés stb. A beállítás nagyon fontos. kezdő gitáros nem tudja beállítani, el kell vinni 2 havonta beállítani. A húrvastagság is sokat számit, kezdőnek talán a 9-es könnyebb.
És azért sem szabad neki drága gitárt venni, mert még nem tudja milyen gitár való neki, ehhez évtizedek kellenek. Én még most is kisérletezek 43 év után. És lehet, hogy eladom a fenderemet, mert valami miatt keskenynek kezdtem érezni a nyakát. Pedig kicsi a kezem. Most a normál nyakakon megy jobban a blues. Ki érti ezt? Egy kezdő pláne nem.
Még egy és ezt a Tátrai is mondta- akusztikus gitáron kell kezdeni, és később is gyakorolni rendszeresen, mert ott a pengetés dinamikáját lehet begyakorolni jobban és pontosan lehet hallani, hogy pengetsz. Ami fontos pl. bluesnél.
És valóban igaza van annak aki azt mondja egy jó gitáros bármit megfog, jól szól.
És miért? Sokáig nem tudtam, de rájöttem. Mert gyakorol naponta órákat. A Tátrai 60 évesen napi több órát kínozza magát a gitárral! Szó szerint.
Szóval közepes de beállított gitárral napi két óra gyakorlás-jobban szól ,mint egy Gibsonnal heti 2 óra gyakorlással. De egy kezdő gitáros mikor olyan motivált hogy két órát gyakoroljon? Mikor nem is szól rendesen neki? Nem motivált arra hogy akusztikus gitárral a pengetés dinamikáját gyakorolja, őt az motiválja hogy szóljon a Smoke ont the water ezerrel és mellette még úgy nézzen ki mint Jimy Page. Tudom én is ilyen vagyok 43 év után is-ha nem figyelek oda.
Így van, lehet még erről irni sokat. Szóval lehet, hogy igazából egy jónyakú akusztikus gitárral kéne kezdeni. De az nem divatos. Ennyit kezdő gitározásról és gitárválasztásáról.
Mindjárt irok még a Cortról is konkrétan. Addig legyetek jók és gyakoroljatok!

Verdes Adrián · 2014.11.04. 15:08:29 #79

Tetszik a cikk, kivéve a címválasztást. Előttem lévők sokan írtak sok jó tanácsokat. Ezért megérte idekattintani a jövendő gitárvásárlónak. Én így összegezném a gitárvásárlást kezdőknek:
-Döntsd el magadban milyen zenei műfaj áll közel a szívedhez, mit akarsz játszani? (rock-metal, jazz stb.)
-Nézz szét a neten, tájékozódj a gitárokról, felépítésükről, formáikról, és a róluk készített tesztekről (ultimategiutar.com)
-Ha van zenész ismerősöd akkor kérd ki a tanácsát, segítségét a hangszered kiválasztásánál.
-Érdemes sok boltba ellátogatni, és a különböző gitárokat kézbe venni, kipróbálni, hogy milyen a fogásuk, hangzásuk. (Ha nincs zenész ismerősöd akkor kérd meg az eladót, hogy játsszon a gitáron. Fontos, hogy a gitár hangzása megfeleljen neked)
-Ha van egy listád az áhított gitárokról, érdemes megvitatni az eladókkal, vagy az ismerősöddel, hogy mit szólnak ezekhez, mi a véleményük ezekről.
-Jó ha egy nagy márkájú gitárt veszel, de ugyanakkor az olcsóbb Cort gitároknak is jó a hangzása. Ennél a dilemmánál talán a legfontosabb, hogy egy olyan márkájú gitárt vegyél amit később is jó áron tudj eladni. Ha olyan márkájú a gitárod amit itthon ismernek, az sokat segít a későbbi új gitárra való beruházásnál.
-Érdemes beszélgetni sokat a gitárokról, erősítőkről az ismerősöddel, hangszerboltossal, hogy pl. mik azok a szériák amiket kerüljél vásárlásnál gitárok, erősítők között. Illetve mire figyelj oda mikor kezedbe veszed a gitárt, vagy hogyan ismerheted fel a hamisítványokat stb.

Kukac · 2014.06.16. 20:57:09 #78

Az okostojásoknak: még életedben nem láttál kezdő gitárost, ugyen? Oktáv, pálca, nyakcsavarodás, pickupok zaja? Normáááális? Azt se tudja szegény, melyik végébe kell dugni a kábelt.

Igazából egy őszinte, türelmes és hozzáértő ELADÓT kell ajánlani a kezdő gitárosnak, nem pedig gitárt.

Varga Dániel · 2012.10.27. 18:07:04 #77

Hali!
Nem tudom, mi ez a nagy hepaj. Minek fikázzátok a srácot? Valószínűleg életében először írt ilyen témájú cikket, majd belejön! A másik: miért venne egy kezdő százezres gitárt? A többség olyan süket, mint az ágyú és nem tud megkülönböztetni hang alapján egy Gibsont egy Corttól. Ráadásul multival, vagy kis gyakorló kombóval használják. Nem igazán érvényesül ezeken a motyókon a hangszerben rejlő teljes potenciál. Arról nem is beszélve, hogy többen feladják 1-2 hónap után, mert nem elég kitartóak. (Nem, nem a hangszer miatt, hanem, mert ilyen a természetük.) Mellesleg talán nem azt kéne üzenni a kezdőknek, hogy ˝százezernél kevesebb lével neki se akarjál állni gitározni˝. Mellesleg netes vásárlás ide vagy oda, egy pécsi hangszerész (aki a Kispálék és a 30 Y hangszereit készítette, szereli) azt mondta nekem, hogy 600 ezer HUF alatti gitárt ki kell próbálni, mert lehet közte sz@r is! Láttam már Gibson Les Paul-t, aminek el volt fúrva az egyik hangolókulcsa (mondjuk csak egyet és nem is hallottam 1-2- nél többről). Aki szeretne elkezdeni zenélni, az kezdjen bele bátran, és próbáljon meg egy erős középkategóriás hangszert beszerezni. Az az ötlet viszont tetszik, hogy aki tényleg ért hozzá, az ne fikázódjon, hanem írja le a tapasztalatait pár jó cikkben, hogy mindannyian tanulhassunk belőle. Ugyanennyi energiába kerülne,csak sokkal hasznosabb! :D