
Mutasd mid van? (fotók a drágaságokról - hangszerek, cuccok :)))
Ha büszke vagy a hangszeredre, ne légy fukar! Elő a farbával!Köszi, persze, de ezek inkább első benyomások, mint tapasztalatok. A súly mindkettőnél rendben van nem túl nehéz, de érezhetően masszív hangszerek. A hardverek Fenderhez méltó minőségi darabok, mind a kulcsok, mind a húrlábak terén. Az elektronika is jól dolgozik, hangerő és hangszín szabályozásra gondolok, érzékenyen állíthatóak. A hangszedők hangja az én füleimmel vékonyabbnak, talán magasabbnak tűnnek, mint a standard széria, de ezzel alkalmasabbá teszi őket a metálosabb hangzásra. Single coil zajok alacsonyabbak, mint a régebbi szériákénál volt tapasztalható. Ma kipróbáltam a Randall fej-láda szetten mindkettőt, mert megjött a tube screamerem is és azt is teszteltem, szóval nincs fülsértően zavaró zúgás, de nem is zajtalan. ( ezért akarok egy zajzárat most beszerezni ) Kényelem szempontjából mindkét gitár szuper. Kicsit féltem hogy az E1 túl közel lesz a fogólap széléhez a vékony nyak miatt, de nem csúszik le egyiknél sem, a bundok szépen vannak lekerekítve. A festés is mindkettőnél gyönyörű, fekete színe ellenére. Kicsit kényes az ujjlenyomatokra, de én szeretem tisztogatni is őket. A strat esetében a tremoló jól visszaáll nyújtás után, de egy kicsit foglalkozni kellett a felső nyereg nutjaival. Most van egy kis kattogó hangja egyébként, majd megnézem a rugókat meg a tőkét, olyan mintha nekiütődne a fának.....még nem tudom mi lehet, de működik rendesen. Összességében ár/érték arányban nagyon jól sikerült ez a player széria szerintem. Én külön örülök, hogy 22 bundos mindkettő, 21-el nem vettem volna meg őket. Ha van konkrét kérdés, tedd fel és megkeresem a választ :-)
@TothPeter (#2531): Tényleg jó dolog - lenne. A kölökkel néáha bohóckodunk, nyom valami nekem is követhető egyszerű alapot, én meg vakarászom a gitárt. Nagyon ritkán rá tudom venni a nejem, hogy énekeljen, de előtte be kell gyakorolnom a nótákat, mert hónapokig nem játszunk együtt és elfelejtem. Van egy hegedűje is, de vagy két hónapja nem játszott, baromi sok a melója, elfárad és lelohad a zenei lelkesedés. Szerencsére a lányom sokat zenél, de vele nem vagyok egy szinten, idén érettségizik oboa szakon, csak mosolyog, mikor halélja, hogyan vakarászok.. Nem nagyon passzol az oboa a gitárhoz sajna, meg nagyon keveset van itthon, akkor is zenekarba járkál próbálni néha koncertre vagy alszik.
De amúgy tényleg jó! :D
@TothPeter (#2527): Köszi!
A családban mindenkinek van valamilyen szintű zenei érzéke, legfeljebb lusta gyakorolni (kedves nejem pl., de én is), csak egyedül nekem nincs. Botfüleim vannak, ráadásul az egyik már szinte siket, a ritmus érzékem még metronóm mellett sem nagyon van.
A fiam nekiállt Iron Maiden meg Black Sabbath dalokat tanulni a dobján. De ebből se lesz zenekar, mert már lehagyott engem tudásban. Marad az atyai büszkeség.
Nekem meg ezt hozta ma a futárka:
Valójában nem is nekem lesz, a lányom kérte. Legfeljebb én is megtanulok, bár gitáron sem sikerült. De ez teljesen más. Ma volt először basszusgitár a kezemben. Igencsak meglepődtem, hogy mennyire más, mint egy sztenderd 6 húros. De a hangja tetszik, viszont 20 perc vakarászás után megfájdultak az ujjaim a vastag húroktól. Utána egy óra gitározással sem érezem ilyet 10-es készlettel.