<< Visszalépés

Túl a fákon: Flaxwood kompozit gitárok

2013.04.23.

A Föld napja volt, így aktuális egy kicsit arról szólni, ami szorosan kapcsolódik a természethez: a gitár alapvetően fa hangszer, mégpedig gyakran különleges fákból készül. Sajnos mára számos ilyen fajta veszélyeztetett státuszba került, a honduras-i mahagóni, a brazil rózsafa és még sorolhatnánk. Hogy ebben mekkora a gitárgyártás szerepe és mennyire okolható a bútor és burkolóipar, erről is hosszasan lehetne vitázni.
Tény, hogy mára egyre több az „alternatív” fafajta, amit mahagóninak neveznek, az sokféle alváltozatból, sokféle helyről származik, az ébenfa is egyre ritkább, a rózsafa már többnyire indiából jön.

Nem is olyan rég a Gibson gyárat rohanták le FBI ügynökök és foglaltak le dokumentumokat, fájlokat, félkészgyártmányokat és nyersanyagokat, mivel a védett fajok kereskedelmét tiltó egyezmény megszegésével vádolták meg a céget. A nasheville-i óriás persze tagadta a vádakat, végül egyfajta megegyezést kötöttek a hatóságokkal, amivel kvázi indirekt módon elismerték, hogy vaj van a fülük mögött, fizettek is rendesen. Hogy valójában mi történt, nehéz lenne kideríteni, mindenesetre az biztos, hogy a szabályozás rendkívül szigorú: csak olyan faanyagot lenne szabad felhasználni, amiről a legelső fázistól, a fa kiválasztásától és kivágásától kezdve végig dokumentált, hogyan és kik dolgozták fel és megvan minden engedély, megfelelve a helyi szabályoknak. Állítólag ezzel nem stimmelt valami a Gibsonnál, azok, akik eleve gyanakvóak velük, azt mondják tudatosan illegális kitermelésből származó fát hoztak be, a mellettük kiállók viszont a hatóságok túlhajtott bürokráciáját hibáztatják, ami gyakorlatilag szinte betarthatatlan szigort alkalmaz, főleg ha figyelembe vesszük, hogy egy más ország más szabályzásának részleteit és az ottani engedélyek hitelességének tökéletes ismeretét egy amerikai gitárgyártól elvárni kicsit fura szerintem. Állítólag az egyik megszegett szabály az indiai hatóságoknál kissé átgondolatlanul megfogalmazott törvény volt, mely szerint csak akkor engedélyezett bizonyos fák exportja, ha a feldolgozás minden fázisában indiai munkaerő vesz részt, ami azért a Gibson gitárok gyártása közben nem túl egyszerű feladat...

Részben a fenti problémák, a fogyóban lévő faállomány és a fák természetes minőségi egyenetlenségei miatt már régóta kísérleteznek a hangszerkészítők alternatív anyagokkal, melyek kiválthatják a fát. Vannak, akik csak bizonyos extravaganciából, másik komoly tudományos koncepció alapján, még mások egyszerű barkácsolási kedvtől hajtva kezdenek el mindenféle szokatlan anyagból gitárt készíteni.
Csak egy rövid lista: acél, alumínium, réz, plexi, Luthite (egyfajta kimondottan hangszerekhez fejlesztett műanyag), beton, márvány, üveg... de a legnépszerűbb kétségtelenül a karbon, avagy a szénszálas erősítésű műgyanta.

Léteznek olyan hangszerek, melyek teljesen nélkülözik a fát, vannak olyanok, melyek részben fából, részben más anyagokból épültek és akadnak kompozit anyagúak, melyeknek alapja a fa, de igazából már nem tekinthetők annak, hiszen csak mikroszinten tartalmazzák azt.

Ez utóbbiból magam is rendelkezem egy példánnyal, ezért most erről írok egy rövid ismertetőt. Sajnos jelenleg a gitáromat külföldön hagytam, így saját képekkel és hanggal nem rendelkezem, kénytelen vagyok másoktól származót felhasználni.

A Flaxwood finn cég, kompozit gitárjaikat a hozzá nem értők gyakran nevezik lekicsinylően „pozdorja” vagy „fűrészpor” hangszernek, pedig ezzel csak saját előítéletességüket árulják el. A Flaxwood a gyártási folyamatban fel nem használt fadarabokat valóban apró rostokká őrli, majd ezt akusztikailag rezonáns műgyantával keveri és ezt nagynyomású présöntéssel formázza. Az így elkészült gitártestet és nyakat ezután már ugyanúgy alakítják, mintha fából lenne.

Az eredmény egy elsőrangú igényességgel elkészített egyedi és formás gitár, mely könnyű, kis méretű, nem érzékeny a klimatikus változásokra és még szépen is szól. A kompozit anyag kiküszöböli a fa óhatatlanul adódó minőségingadozását, így a gyártás sokkal egyenletesebb és kiszámíthatóbb. 

Rostszerkezetében és mikroszintű belső felépítésében mégis van benne valami a fáéból.
Vannak Gibson és Fender hangszereim, életemben több tucat gitárom volt és inaskodásom alatt is megfordult a kezemben jó néhány, de nyugodtan mondhatom, hogy a Flaxwood Liekki gitárom a legjobbak közt van. Az összeállítás minősége, az illesztések, a festés, az alkatrészek (Gotoh híd és reteszelős kulcsok, Seymour Duncan hangszedők), az egész gitár nagyon együtt van és a hangzásában se lehet semmi hibát találni.

Mivel kifejezetten szeretem a kistestű hangszereket, azonnal beleestem a formába, nagyon szép, szexi ívek, letisztult, de bátran újragondolt "Strat" stílusú dizájn, széle felé elvékonyodó, lágyan domború test, klasszikus f-kivágással - egyszerre retro és modern.


Az enyém az elegáns aranyszínű festésű, fix hidas darab. 

Hátulján a szintén Flaxwood jellegzetesség, a különálló hátlapként funkcionáló rezonátor lemez, mely a Dobro-gitárok fém rezonátoraira emlékeztet valamelyest.

A rezonátornak nem igazán tudom, pontosan miért kell ilyennek lenni, hiszen hátul hozzáérve a gitáros testéhez eléggé lefojtott rezonanciát tud produkálni, de mivel a gitár szépen szól, lehet, hogy van ebben valami ráció.

A nyak szintén teljes egészében kompozit, egyben készül és ragasztva kerül a testre, egy elég bonyolult formájú nyakillesztéssel. 


Érzetre kellemesen, selymesen simul a kézbe, nem túl vékony, nem túl vastag, a karbon nyakhoz hasonló a fogása. A nyakkal egy anyagot alkotó fogólap 12” rádiuszú, a menzúra a Fender -féle hosszú 25.5”, a berakások gyöngyház hatású celluloidból vannak. A bundozás kiváló és a persze a nyak geometriája is az, bár van benne egy nyakállító pálca, de nem nagyon kell hozzányúlni, ha egyszer jól beállították. Érdekessége, hogy a pálca végét takaró kis lemez egyedi módon hátulról van egy csavarral rögzítve, így elől semmi nem látszik - ügyes megoldás! Nyilván ez a fej kibírja a legvékonyabb részen átmenő furatot, amit mondjuk egy Gibson fejnél nem kockáztatnék inkább meg. 
A reteszelős Gotoh GS360 HAP-M kulcsok nemcsak megfogják a húrt, miközben feltekerik a tengelyre, hanem még a tengely magasságát is állítani lehet, így garantálva húrleszorító nélkül az optimális húrnyomást a távolabb eső kulcsoknál is.

A fej érdekessége még, hogy a nyeregtől a kulcsokig a húrok gyakorlatilag egyenes vonalban mennek, azaz nem törnek meg oldalirányban, ezt nem sok gitáron látni, pedig alighanem a korrekt húrnyomás szempontjából a nyergen ez csak pozitív lehet. A nyereg egyébként Flaxwood számára készült Tune-X és grafit, ez tökéletesen passzol a fekete „egybenyakhoz”.
A nyak és a fej érdekessége, hogy nincs rajta semmilyen festés, hanem a kompozit anyag érdekes, itt-ott foltos texturája látszik, ami fura lehet, de kétségtelenül egyedi.
Nyakillesztéssel megszégyenítik sok ismert gyártót, annyira precízen kivitelezett és a lekerekített alja miatt a felső fekvésben is teljesen szabadon és kényelmesen lehet hozzáférni a bundokhoz, melyeket hasonlóan precízen és pontosan dolgoztak bele.

A Gotoh 510UB „wraparound” híd szintén olyasmi, amit kedvelek, hiszen leegyszerűsíti a hangszert, nincs szükség külön húrrögzítőre. 
A fix híd és a reteszelt kulcsok garantálják, hogy nem akad gyakran hangolási probléma. A gitár rendelhető Schaller tremolós híddal is, ami szintén nem kispályás játékos ebben a témában.
A hangszer egyensúlya kiváló és mivel eleve könnyű, rendkívül természetes érzés „hordani”, nem húzza a vállat. Az elektronika egyszerű, háromállású kapcsoló, hangerő, és két hangszín - a szintén japán alkatrészek példaértékűen szépen vannak beforrasztva, a félig üreges tesben a hátsó rezonátor lemez leszedése után tökéletesen hozzáférhetőek. 

A két Seymour Duncan SP-90 hangszedő is méltó a gyártó jól csengő nevéhez: gazdag, kiegyensúlyozott, nyitott hangzású a Liekki velük, vastagabb, mint a Stratos szikár single-coil hangok, mégis csengő és fényes, hídi állásban egész „twang”-os hangzással is szólhat, de a nyaki pickupot használva már a testesebb, melegebb tónusok is előcsalogathatók, míg közben felül azért nem tűnik el fényessége sem. A zajosságra se lehetett panaszom, a sustain pedig elképesztően jó. A hangszer nagyon sokoldalú benyomást kelt, a blues-rock-jazz vonalon bárhol lehet vele mozogni, de még akár keményebb zenével se vallana szégyent, bár nem egy shredder hangszer, de jól megküldve a gaint az erősítőn azért érezhető, hogy van benn kraft.
Ez itt a Premier Guitar tesztjének videója a Liekkiről:


Ez pedig a Flaxwood egyik hangszerbemutatóján készült:


Hangszergyűjteményem árban legértékesebb és majdnem legrégebb óta birtokolt darabja a Flaxwood Liekki és nem bántam meg, hogy annak idején megvettem. A gitárhoz természetesen jó minőségű Gator keménytok is járt gyárilag.
A Flaxwood nem tartozik az olcsó kategóriába inkább a felső-közép árfekvésben találjuk őket, de egyedisége, átlagon felüli minősége és megbízhatósága kiemeli a hagyományosabb mezőnyből.
Ha valaki nem fintorog a „kompozit gitár” szó hallatán és nyitottan áll a hangszerválasztáshoz, nagyon tudom ajánlani, mivel erős versenytársa az ismert nagy neveknek, de még a kisszériás egyedi gyártóknak is.
A Flaxwood gitárok természetesen többféle modellkonfigurációval, de csak kevés formai választékkal készülnek, leginkább csak az üreges test és az F-nyílás marad el, illetve a híd és a hangszedő variálódnak.
Pár éve kihozták a Hybrid sorozatot, mely hagyományos égerfa testtel, de csavarozott Flaxwood kompozit nyakkal készül.

A különböző modellek képet alább rájuk kattintva kinagyíthatjátok.

       
       

Szerző: Imhof Iván 
Aktív Gitár
Bemutatkozás

Kapcsolódó cikkek:



Kommentek száma - 58

2013.05.19. 18:56:03
No, az Aktív Gitáron az új cikkemben részletesen olvasható, hogy is készül ez a Flaxwood és milyen jellemzői vannak az anyagának:
link
2013.05.06. 23:33:49
A Ruokangas-ra gondolsz? :)
Nagyon tetszenek, írtam róluk cikket:
link
2013.05.06. 20:39:29
A kompozit anyagokkal elérhető az ami csak fával nem. Könnyű, tartós és jól rezonáló gitár. Egy ismerősöm a vállsérülése után nem tudja használni a normál súlyú gitárokat. Bár a Flaxwood még az elérhető áru gyártók közé tartozik (Világviszonylatban) sajnos ez nálunk még mindig az elérhetetlent képviseli. Egyébként van olyan Finn gyártó amelyik fából dolgozik ,de 3000 alatt nincs hangszerük.
2013.05.02. 08:52:44
Ami mutatja egyébként, hogy nem gagyi cuccról van szó, hogy unplugged is kellemes hangja van, nem ˝dobozhangú˝.
2013.05.01. 16:47:37
Néztem demókat ezekről a gitárokról. Pat Smith például egy egycsatornás erősítőn mutatja be a Liekki modellt. Csak a hangból aki megmondja ,hogy ez kompozit az hazudik!
2013.05.01. 16:27:56
Köszi az infót, megpengetnék egyet...
2013.05.01. 11:03:49
Bocsánat, hülyeséget írtam, nincs minden szomszéd országban, Bulgária, Németország, Lengyelország... amúgy azt hiszem a német disztribúció látja el Kelet-Európát.
2013.05.01. 11:02:45
Freebazsi,
Nem tudok róla, de minden szomszéd országban van szinte... mifelénk nincs rá kereslet. Megjegyzem, valószínűleg az ára miatt. Nálunk ha valaki már elkölt pár százezret gitárra, akkor ˝az legyen fa˝. :)
Ez van a legközelebb hozzánk:

EMONA MUSIC
Ruska ulica 7
1000 Ljubljana
Slovenia
Tel.+38 61 4347120
emona.music@gmail.com
2013.05.01. 00:27:06
Lehet ezt kapni itthon valahol?
2013.04.29. 23:24:43
Igen ahogy Charvel is írja és én is megjegyeztem a gitárok 99 % -án műanyag bevonat van (Grillezni büdös,meg mérgező!) a kevés natúr kikészítés is valamilyen olaj ami levegőn térhálósodó polimert tartalmaz,valamint a felhasznált ragasztó is a kőolajipar terméke. A tiszta fa szerkezetű gitár ezek szerint csak legenda. Ha mondjuk öntöttvasból csinálnák akusztikus gitárt az 100% ban újrahasznosítható ,csak még kéne 3 ember aki cipeli. Egyébként a kompozit gitárt ha leőrölnék lehetne ipari padlóbevonatnak használni ami műgyanta. De már ne kezeljük ezt úgy mintha minden héten újat kellene venni belőle!!!!
48. Charvel
2013.04.29. 22:39:00
Szerintem ötletes, dizájnos és az anyagra sem lehet panasz.
Pláne ilyen áron. :D
Pár észrevételem nekem is van.
Egyrészt nem kell félni a műgyantától, mivel a fából készült gitárokon (a gyakran elég vastag)
festés is ilyen alapú manapság (akrilgyanta). Régebben még volt a nitro-cellulóz, ugye, ami szintén be lett tiltva és van pár poliuretán, de az még elterjedőben van.
Az akril azért jóval keményebb mint az átlag műanyag.
De ami a műanyagot illeti, a másik észrevétel, hogy a fegyvergyártásban is régóta teret kapott
a műanyag - lásd pisztoly-markolat, vagy puskatus is készül tartós műanyagokból,
amik tovább bírják, mint a fa.

Harmadik észrevétel, hogy a minőség, az minőség...viszont majd jönnek olyan kisz ócó gyártók, akik kikevernek olyan fantasztikusz elegyet, ami már tekintetedtől elolvad...:DDDDD
2013.04.29. 10:02:07
Kedves olvasótársak! Érvek és ellenérvek néha ˝turbulenciákat˝ okoznak, és ez rendben is van. :) Amit azonban fontosnak tartok hozzátenni, hogy a fejlődés, a technika önmagában nem rossz. Csak egy eszköz. Jót is és rosszat is. Én igyekezetem a gitáromról minden műanyagot levenni, még lakkozás sincs rajta, csak a natúr kőris lekenve fabeeresztővel. Ami ugye nem teljesen természetes. De a fa védelmében kell. Ráadásul két kiló saválló acél éktelenkedik a testen, de hát Istenem, fantasztikusan szól. Ugyanakkor, ha maradi is volnék, és csak ˝kompozit anyagok˝ állnának a rendelkezésemre, hogy szegény gyerekeknek hangszereket készítsek, nem visszakoznék. Az pedig, hogy szemétből készítünk mindenféle bozsevát, nekem a leleményesség győzelmét jelenti a nyomoron. MINDENKINEK joga van arra a csodára, amit mi zenének hívunk, és természetesnek veszünk. A hangszereknek olyan árban IS kéne lennie, mint a gumicukornak. Mindössze azért, mert jó, és széppé teszi a lelket. Kár a gőzért. HA valami elérhetőbbé válik, én örülök, ha pedig tágul a látókörünk, hogy ˝jé, ebből is lehet hangszert csinálni˝, annak megítélése nélkül, hogy mi lesz belőle, én azt mondom: tök jó. Most már ezt is tudjuk. :)
2013.04.29. 07:54:21
Készül közben a cikk, amiben minden lehetséges információt összegyűjtöttem a fejleszéséről, és bizony évekig tartó kísérletezés előzte meg a dolgot - egyébkén csak ˝megnyugtatásul˝: ez alapján az anyaga újrahasznosítható.
45. JnConTOP100 #67
2013.04.28. 20:04:28
Nem is azt írtam, hogy kamu a demó videó. De nem tudni, milyen erősítőn játszik az illető, milyen beállításokkal, milyen mikrofonnal vették fel a hangot, utólag mit és hogyan módosítottak rajta (eq, stb.). Az alapvető hangzás valamennyire átjön így is. Persze az igazi az lenne, ha akár zenekari körülmények között ki lehetne próbálni, de hát ilyent a legritkább esetben tudsz.
Mindegy, nekem akkor is tetszik, már az elgondolás is.
A környezetszennyezésről pedig annyit, hogy egyetlen kerti úszómedencéhez felhasznált műgyanta mennyiségből kitelik szerintem a cég egyéves termelése minimum.
Azon is gondolkoztam már, hogy egy fa gitárt ki hasznosít újra és hogyan? Nem tudom, mennyi gitárt adnak el évente a világban, de már lassan mindent régi gitároknak kellene borítania, ha az elmúlt 40 év termését nézzük.
2013.04.28. 13:17:33
A gyártás nem abból áll ,hogy Saami Műgyantainen lekapja a polcról a ragasztót aztán hipp -hopp máris kész a gitár,aztán viheted! Ez egy kísérletezés, persze nem vaktában. Sokszor vak embereket kérnek fel ,hogy hallgassák meg az eredményt,mert az Ő figyelmüket nem osztja meg a látvány. És ha jó a benyomás csak akkor gyártanak. A gyártó demó felvételei viszont nem kamu videók ,mert úgy is kiderülne és annyi az eladásnak.
43. KalaTOP100 #1
2013.04.28. 11:47:37
Én is voltam , mint kereskedő kapcsolatban a műanyagiparral. Egy az egyik ág, ahol, amint Tom is írja, az egyik nagy költség vegyészeti kísérletezés, a másik a geometria kialakítás, mégpedig úgy, hogy a végtermék nem csak jó legyen, de legyártható is legyen, ezért az un. szerszám, vagy negatív elkészítés horror költség lehet. Ugyanez igaz a műanyagipar másik nagy területén, ahol magyar hőmérsékleten és/vagy nyomáson fröccsöntik a terméket. Egyszer én magam szállítottam le egy fejet egy hatalmas géphez, mit ne mondjak, ijesztő volt az ára. ezeknek az ára csak nagy szériaszám mellett térül meg.
2013.04.28. 10:59:13
Mégis visszaszállok! 25 év forgácsolás után,amiben rengeteg szerszámot készítettünk műanyag termékekhez. Ragadt rám némi tudás is a koszon kívül! A műanyagok(A műgyanta is az!) tulajdonsága a felhasználási területhez igazítható. Ugyanaz a műgyanta ami JÓL REZONÁL más adalékkal akár hangszigetelő is lehet. A cégek nem véletlenül kísérleteznek akár évekig(Ezt kell igazán megfizetni),hogy megtalálják a legjobbat. Én azért nem grilleznék a FA gitárom hamvain. És a Kompozit nem Tejfölös pohár alapanyag!
41. JnConTOP100 #67
2013.04.27. 23:46:19
Én szívesen kipróbálnék egy ilyen gitárt. Sajnos javíthatatlan kísérletező vagyok, de a fél millás ár egy kicsit visszariaszt tőle, kb. a Les Paul Customom ára...
Sajnos a helyzet az, hogy ha ezek a hangszerek elterjednek, ugyanúgy jönnek majd a silányabb távol-keleti termékek, majd valamilyen ˝akusztikailag rezonáns˝ műanyagból, mert hát előbb-utóbb Kínában és Indiában is elfogy majd a fa.
Egyébként a videók alapján a hangkaraktere nagyon tetszik. Persze tudom, hogy egy ilyen videónak nincs sok köze a valósághoz, de az alapvető hangzás kivehető belőle.
Mondjuk az sem hátrány, hogy nem zsákbamacska, mert a technológiának köszönhetően mindegyik hangszer egyformán szól (ameddig költségcsökkentés címén el nem kezdik a drágább összetevőket kispórolni belőle...) ellentétben a fa gitárokkal. Fából sokféle módon lehet gitárt készíteni de a tömör mahagóni meg a tömör mahagóni test között ég és föld a különbség.
A műgyanták környezetszennyező szerepéről annyit, hogy az autóiparban, építőiparban, hajógyártásban stb. használt műgyanták és műanyagok mennyiségéhez képest egy gitár (főleg, ha üreges testű) elkészítéséhez elenyésző mennyiség kell. Igaz, az is több a kelleténél.
40. Yogi
2013.04.27. 22:49:31
A történeti hűség kedvéért megjegyezném, hogy száz-kétszáz évvel ezelőtt (pláne még régebben) elsősorban azért készült fából a hangszerek többsége, mert nem volt más anyag. Még a fém is sokkal drágább lett volna, a fa viszont mindenhol elérhető volt fillérekért vagy ingyen. Ez mára drasztikusan megváltozott, a fa egyre drágább és ritkább, a modern anyagok pedig egyre jobbak. Miért ne lehetne egy kompozit gitár ugyanannyira jó, mint egy fából készült? Ráadásul a hagyományos fagitároknak is csak egy elenyésző része igazán jó. Vagy egy fémgitár? Talán rosszul szól a Romeo and Juliet (
- az egészet érdemes végignézni amúgy)?
Szóval a lényeg, hogy nem azért használjuk a fát, mert az az egyetlen lehetőség, hanem mert hozzászoktunk. Jó a fa, persze hogy jó, de van élet azon túl is - számtalan példa van erre, és egyre több lesz.
A környezetvédelem meg valószínűleg sokkal bonyolultabb kérdés (talán megérne egy cikket hozzáértő tollából). Mondjuk a krómozás egész durván szennyező folyamat, ahhoz képest egy alumínium kulcskészlet kimondottan környezetbarát.
2013.04.27. 22:37:12
Kedves family2006,

valóban, egész konkrétan nem a Flaxwoodot érintette a mondandód, de azt, hogy mindenféle szemétre rátesznek jó hangszedőt és eladják magas áron, a mondanivalód tükrében és a cikk témájára vetítve nem tudtam másképp értelmezni. Örülök, ha csak félreértés volt.
A műanyagszakmában valóban nem vagyok járatos, csak egy fél évig tanultunk 30 éve némi alapokat.
Ráadásul angolból fordítva termékismertető, ami nem szakmai szöveg, ráadásul itt így, amott úgy hívják, nem tudhatom egész pontosan, műgyantát vagy műanyagot akarnak-e mondani. ˝Acoustically sensitive˝ vagy ˝Acoustically resonant˝ RESIN.
Ezt pedig én laikusként nem tudtam másképp fordítani, mint műgyanta.
De mondok valami, eltöltöttem közel 6 órát azzal, hogy összevadásszak, átolvassak és lefordítsak minden elérhető információt a felhasznált anyaggal kapcsolatban (eléggé titkolják) és szívesen átküldöm a cikket közlés előtt, hogy műanyagos szempontból lektoráld, ha vállalod. :)
2013.04.27. 22:01:09
Kedves Aktív Gitár!

Én az első hozzászólásomban meg sem említettem a gitárodat, pusztán az ˝akusztikailag rezonáns műgyanta˝ kifejezés zavart. Ami a gitárodat illeti, én nem kritizáltam.
Nekem nincs hangszerész végzettségem, az elmúlt 45 év alatt mindösszesen 12 gitárom volt, és milliós gitárokat csak fényképről láttam. Ezért minden további nélkül elfogadom a szakmai véleményedet, hangszer témakörben.
Egy dolgot azonban szeretnék megjegyezni. Több mint tíz évet töltöttem el a ˝műanyagos˝ szakmában, a centrifugális fröccsöntögépektől, az extrudereken át, a fóliafújó berendezésekig.
Nagyon sokféle műanyaggal és un. feltöltött műanyagkeverékkel találkoztam, és szembesülni kellett a környezetkárosító hatásukkal, és a szigorú előírásokkal, amikor már nem voltak tovább felhasználhatók. Nem akarok belemenni gyártástechnológiai fejtegetésekbe, hogy mi a különbség a műanyag és a műgyanta között, mert ez végkép nem ide tartozó téma. Én a tapasztalataim alapján ellene vagyok a műanyagből készült dolgoknak, bár sajnos sokat tenni nem tudok ellenük.
A magam részéről a témát lezártnak tekintem, annál is inkább mert úgy érzem, hogy elbeszélünk egymás mellett és ez a fórum olvasóit nem igazán érdekli.
További szép napot kívánok neked és többi fórumozónak.
2013.04.27. 18:27:22
Kedves family2006,

Még valami a másik részéről a vitának. Nem sértettél, meg, csak úgy érzem, nem szerencsés dolog kritizálni egy hangszert, ha még nem volt a kezedben, nem játszottál rajta és nem próbáltad ki, pusztán az alapján, hogy nem fából készült.
25 fölött jár a saját gitárjaim száma, amelyeket hosszabb-rövidebb ideig használtam, ezek köszt volt 20e Ft-os olcsó távol-keleti és felső-közép kategóriás, többszázezer forintos amerikai, japán hangszerek (no és persze az ominózus finn).
Hangszerészinasként milliós értékű, csúcskategóriás gitárok is megfordultak a kezeim közt.
Van hát némi tapasztalatom abban, milyen egy jó gitár, miről ismerszik meg és miről a gyenge minőség. Ez alapján nyugodtan merem állítani, hogy ez a kompozit gitár sok tulajdonságát tekintve vetekszik a felső-közép kategóriás fa gitárokkal, ami azért nem fogható pusztán a Duncan hangszedőkre. Mérettartósság, stabilitás, homogenitás tekintetében pedig rájuk is ver egy körrel.A gitár egy komplex akusztikai rendszer, minden eleme befolyásolhatja kisebb-nagyobb mértékben a hangját. Egy műanyag vécédeszka nem fog szépen, kereken, nyíltan szólni, mint gitár, csak azért mert egy jó hangszedő van rajta. Ha így lenne, akkor műanyag vécédeszkán játszana a gitárosok nagy része, mert ez sokkal egyszerűbb és olcsóbb.
Én tudom, hogy szól a Flaxwood és milyen érzés rajta játszani, te még nem. Ha nem is akarod, tiszteleben tartom, bár furcsának találom.
2013.04.27. 17:38:43
Ezek a kommentek már szétfutottak. És már nem is a hangszerekről , hanem meggyőződésekről szólnak. Ez nem a RECYCLER fórum !! Én ennél a megállónál kiszálltam.............
2013.04.27. 17:14:13
Kedves family2006,

Szerintem alaposan félreértettél valamit.
1. Én nem népszerűsítettem, csupán bemutattam egy gitáromat, ami történetesen nem fából készült, ezért kuriózum. Semmi érdekem nem fűződik a népszerűsítéshez, se én, se más nem forgalmazza itthon.
2. A gitárok fáinak veszélyeztetettségéről írtam az elején, ami tény. A Flaxwood természetes rostokkal erősített műanyag és épp ezért a fák pusztításához semmiképp nem járul úgy hozzá, mint a normál gitárok, melyekhez mindenképpen adott szélességű és minőségű fákat kell kivágni, hogy lehessen belőle gitár készíteni, ráadásul ugye csak bizonyos vágással és bizonyos részei használhatók fel. A Flaxwood anyagába pedig az egyébként hulladéknak vagy mellékterméknek számító darabokból készült rostok kerülnek felhasználásra, akár újrafelhasználva is.
3. Nem kívántam itt a szakmai részbe a rostszerkezettől a gyártástechnológián át a felhasznált műanyag fajátjáig, valamint az újrahasznosítás lehetőségéig nagyon belemenni, mert az olvasókat ez már aligha érdekli, de majd az Aktív Gitár blogon megírom részletesen és belinkelem.
2013.04.27. 16:41:03
Kedves Kala!
Sajnos ez utóbbi hozzászólásodban tökéletesen igazad van. Ide jutottunk.
Ami az előzőeket illeti, röviden:
Én a faültetést nem számháborúnak szántam, hanem ha valaki környezetvédelemről beszél, akkor először a saját magát kérdezze meg, hogy mit tett érte. (én 35 éve biokertészkedek), de nem ez a lényeg.
Abban is igazad van, hogy egy műgyanta is lehet rezonáns.
0Hz és 50KHz között bármilyen anyag rezonanciába hozható, még a 40mm-es kazánacél is.
Az nem mindegy, hogy a rezonancia milyen harmonikus tartalommal bír.
Abban is igazad van, hogy miért ne lehetne jobb egy kompozit anyagból készült gitár a faanyagúnál. Csak azt kellene pontosan definiálni, hogy miben jobb.
Hőérzéketlenség, nincs érési idő, olcsóbb, stb. de azt nem hiszem el, hogy jobb akusztikus tulajdonságai vannak, mint a mahagóni vagy rózsafa gitártestnek. Például nyaknak kiváló lehet a stabilitása miatt.
2013.04.27. 16:26:31
Tom Szájer!

Nem akartam tovább ragozni ezt a témát, de úgy látom muszáj.
Kedves Tom Szájer!
Ha már harmadszor szólítasz meg, talán arra is illene válaszolni ami a fő kérdése az egész témának: A műanyaggitárok további sorsáról mi a véleményed?

Ami az én gitárjaimat illeti, nem veszek meg olyan cuccot, amin félcentis lakkréteg van, mert a gitár hangjára vagyok kíváncsi, nem a hangszedőkére.
Ami a továbbiakat illeti, ha már nem használható gitárnak, akkor több lehetőségem van:
1. Felteszem a falra falidísznek (ez mindegyikre igaz)
2. Felhasogatom tüzifának és elégetem a kandallóban.
3. Ha aprítógépen ledarálom, komposztálható
4. Egy kerti grillpartin tüzelőnek használom el
5. Ha nem tudom a konvektorban elégetni, odaadom tüzelőnek, olyannak akinek van kályhája..... és így tovább.
A műanyaggitárral mit csinálsz, mert azt a ˝környezetbarátok˝ sem viszik el, mert nem vas?
Ami az utolsó megjegyzésedet illeti, én a véleményemet mondtam el a hangszerek anyagáról, azt hiszem ugyanolyan jogom van hozzá, mint neked a tejfölöspoharak anyagából készült gitárhoz.
2013.04.27. 14:58:35
Family 2006! Kiváncsi volnék ,ha már nem használható a hangszered gitárnak mit kezdesz vele? Kiviszed az erdőbe mondván ,hogy fából van majd lebomlik. Főleg a műanyag alapú lakkozása. Vagy csak kiteszed a ház elé és a ˝környezetbarátok˝ lebontják? ˝A gitár pedig készüljön vala fából más anyag nem lehet jó˝ (Zenélések Könyve huszonegy és feledik ének)
31. KalaTOP100 #1
2013.04.27. 14:26:20
Kedves Family 2006 !

Szó nincs bántási szándékról, csupán arra akartam rávilágítani, hogy ez sem egy kirívó eset, mármint, hogy így készül egy hangszer, hiszen minden egyébbel pontosan ugyanez történik. Néha elhilve nézzük a TV-ben az amerikai otthonépítő műsorokat. Ott szinte minden kamu, a ház pozdorja, a kandalló mű, deszkafal műanyag. Aztán jön a nagy ˝mester˝ egy 600e dollárso ajánlattal és látványosan azza indítanak, hogy minden szétvernek csákánnyal, meg samuval. Vagy itt a rengeted PC hulladék. Afrikában ezzel töltik fel a sivatagot. Ha nem fogy a fagitár, próbálkoznak mással.
2013.04.27. 14:18:35
Kedves Aktív Gitár!

Először is azzal kezdeném, hogy - ha megsértettelek - akkor elnézésedet kérem, mert nem az volt a szándékom, hiszen nem is ismerjük egymást.
Igyekszem rövid lenni , nehogy Kala megint helyre tegyen.
Nem tudom melyik hozzászólásomat olvastad, de én a gitárodról egy szót sem szóltam.
Már csak azért sem, mert nem ismerem.
Ami kiakasztott a cikkben, hogy a Föld napjára és áttételesen a környezetvédelmre hivatkozva népszerűsítesz egy műanyag gitárt, ami olyan amilyen. Lehet jó hangja (főleg ilyen szerelékkel), és lehet rossz hangja erősítő nélkül. Erről valóban csak kipróbálás után lehet véleményt mondani.
Sajnálom, hogy a hozzzászólásom ilyen érzelmeket váltott ki emberekből, de mielőtt helyből felszállva mindenki lehülyézne, a kérdésem továbbra is az, hogy:
Ha már nem használható gitárnak mi lesz vele? Elbomlik? Tovább szennyezi a környezetünket? Ismét gitár lesz belőle? Ő lesz az ÖRÖK gitáralapanyag? Visszalakítják fűrészporrá és műgyanta alapanyaggá?
Ha egyre több hangszer és egyéb dolog készül műanyagból, különböző ˝közgazdasági mutatók figyelembevételével˝, azok utóélete nem lesz környezetszennyező?
Különben köszönöm az ajánlatodat a próbáról, de nem hiszem, hogy élnék vele, mert én már csak olyan maradi vagyok, hogy a gitár készüljön fából.
2013.04.27. 09:08:29
Parker gitárok például nagyon jól szólnak és könnyűek. De nem a világ legjobb hangszerei ,mert azt még nem találták fel! Ha egy zenész ilyen hangszeren találja meg a kifejezőerőt akkor neki ez lehet a legjobb. Nem kötelező megvenni! Ha nem ásol vele kertet vagy nem ezzel emeled az autót évtizedekig működik.
28. KalaTOP100 #1
2013.04.27. 08:45:15
Tisztelt Family 2006 !
Csak azon a jogon merlek megszólítani, mert ha összeszámolnám, biztos túl vagyok az ötven elültetett fán, de lehet , hogy a százon is. De ennek semmi jelentősége. Nem igazán értem, mire akarsz kilyukadni. Pld. miért ne lehetne egy műgyanta rezonáns? Vagy miért nem lehetne egy kompozit anyagokból készült termék esetleg még jobb is, mint a természetes anyagokból? Történetesen 10 évig forgalmaztuk a SPALDING kosárlabdákat, így jól tudom, hogy egy kompozit bőr versenylabda miért jobb és tartósabb, mint egy valódi bőr labda. És még egy érdekes eset, azt illusztrálandó, hogy nem vagyunk egyformák: Egy hölgy egyszer telefonált, hogy az NBA versenylabda, melynek jelenlegi ára már 50e Ft körül mozog , valóban marhabőrből van-e, mire én udvariasan és reményteljesen jeleztem , hogy igen. Ő pedig erre, artikulátlan hangon üvöltötte: Pfuj ! Állatgyilkosok, maguktól nem vásárolok....Amúgy függetlenül attól, hogy mondandódat igen csak bő lére eresztetted, a megközelítés eléggé profán, közgazdasági szemmel nézve a dolog ennél sokkal bonyolultabb.
2013.04.27. 08:07:46
Egyetértek Yogival és Ivánnal. Tisztelt Family 2006 Ha megveszel egy CD - t azért veszed meg mert jó ,vagy azért mert a zenészek nem használnak innovatív anyagú hangszereket? Ha valami újrahasznosított akkor az már hulladék? Akkor az autód is hulladék meg a tévéd és a háztartási eszközeid 90%-a, sőt a polár pulóvered 100% hulladék.
26. Yogi
2013.04.27. 01:33:40
Paraguayi, na, nem brazil; itt van Iván linkjén.
25. Yogi
2013.04.27. 01:31:54
Az olvtárs akaratlanul is fején találta a szöget: igen, valóban mindenből lehet hangszert készíteni. Én például kínai süteményes dobozból is csináltam gitárt. És ugye mindenki látta a videót a brazil fitalok szeméttelepről összeguberált alkatrészekből kendácsolt hangszereiről?
Zenélni jó, és hangszert barkácsolni is jó. És aki az alapján értékel egy bozsevát (akár negatívan), hogy milyen logó van rajta vagy hogy miből készült, az nagyon sok élménytől fosztja meg magát.
2013.04.27. 00:07:35
Közben eszembe jutott még valami a kommunális hulladék felhasználásáról:
link
2013.04.26. 23:17:16
De egyébként kedves Family2006, cserébe felajánlom a lehetőséget, hogy ha majd hazaköltöztem és meglesz mégis a hangszer, kipróbáld egy teszt erejéig és utána nyugodtan fikázhatod, legalább lesz valami alapja.
2013.04.26. 23:04:57
Nyilván te sokkal-sokkal jobban értesz hozzá, hogy így látatlanban is megmondod a tutit. Köszönöm, hogy helyretettél és felnyitottad a szemem, amint visszaérek Bostonba, máris viszem a veszélyeshulladék-megsemmisítőbe ezt a vackot. :)
2013.04.26. 21:41:30
Nekem az egész leírásból csak az ˝akusztikailag rezonáns műgyanta˝ megfogalmazás tetszik.
Ez olyan kategória mint pl: gombelemes lézerkard, az öntermékeny kompozit almafa, ami ehető műanyaggyümölcsöket terem. Egy kérdésem azért lenne: ha már nem használható gitárnak mi lesz vele? Elbomlik? Tovább szennyezi a környezetünket? Ismét gitár lesz belőle? Ő lesz az ÖRÖK gitáralapanyag?
Furcsa egy tendencia felé haladunk. A ˝híres, nagymultú˝ Martin gyár papírmasé gitárnak látszó tárgyakat árul hangszerként. Abból a takarékossági elvből elindulva, hogy az udvaron heverő szemetet, régi újságpapírt, kidobásra itélt fahulladékot is fel lehet hangszergyártásra. És nem is olcsó, mert egy papírmasé Martin gitár 900 körüli áron mozog. Gondolom ebből 850 a matrica és 50 a gitárnak látszó tárgy. Ami a hangzást illeti egy megfelelően méretezett sima fadoboznak is van akusztikája.
Abban egyetértek a mindenkivel, hogy mindenből lehet gitárnak látszó tárgyat készíteni.
A youtubon számtalan ˝jól hangzó˝ gitárnak látszó tárgy található. Kell hozzá egy -két Kiváló minőségű hangszedő , egy jó elektronika, és megfelelő hardver. Onnantól kezdve a nagymama használt éjjeliedényéből is lehet hangszer készíteni. Egy előnye van: ha a pickupokat és a hardvert leszámítjuk fele annyiba kerül az előállítása és egy ˝márkás˝ matricával dupla áron lehet eladni.
A következő lépés szerintem nem is a távoli jövőben, hogy a városi szeméttelepeken található anyagokat (kommunális hulladék) összekeverik ˝akusztikusan rezonáns műgyantával˝ és kész az új ˝˝ hangszer˝˝. Ez egy végtelen alapanyag lehetőség a ˝hangszergyártók˝-nak.
Ami a legelszomorítóbb az egészben, hogy ehhez mindig fognak találni (venni ) olyan ˝zenészeket˝, akik megesküsznek arra, hogy ezek a világ legjobb hangszerei.
Ami pedig a nemzetközi kampányokban sikerrel használt ˝környezeti és természetvédelmi˝ okokat illeti, ezek hátterében inkább a nagyobb médiaháttérrel rendelkező konkurencia áll.
Ha annyira tenni akarnak az ipari méretű fafelhasználás ellen, akkor fát kellene ültetni és erdőket kellene telepíteni és nem betelepíteni a földet olajpálma ültetvényekkel, amit csak a gyors-éttermek tudnak felhasználni, mert a fája értéktelen. Egy másik adat: pár évtizede az American Fruit Company Braziliában napi 50hektár erdőt vágott ki a déligyümölcs ültetvényeinek a fejlesztésére.
És most az utódcégük a legnagyobb környezetvédő a ˝médiában˝. Ez csak egy adat, de a neten számtalan található. És még egy dolog TE (mindenki kérdezze meg saját magát), életed folyamán hány fát ültettél el?
20. KalaTOP100 #1
2013.04.25. 16:21:53
Mert sajnos műanyag is van ezer féle, van nagyon-nagyon jó és van nagyon-nagyon rossz. Utóbbit hamarabb megtanultunk. Így lett a műanyag, teljesen indokolatlanul szitokszó...Mindenhol használják , ahol a nagy szilárdság, a tartósság és a kis súly a fő szempontok. Csak néhány példa: űrtechnika, repülőgépgyártás, autóipar.....
19. Yogi
2013.04.25. 15:02:13
Most látom, hogy a hozzászólásom fele elveszett: szóval a műanyagnak igen erős a negatív konnotációja, vagyis sokszor a gagyi, értéktelen szinonimájaként használják.
2013.04.25. 11:41:32
Igen a gitárosok ragaszkodnak a ˝bevált˝ dolgokhoz és kevesen mernek új technológiákat bevállalni. Az hogy környezetbarát sok mindentől függ : Például nem vágunk ki 300 éves fákat; Vagy a hulladékot visszadolgozzuk. Ezzel például csökkenthető felhasznált műgyanta mennyisége.
2013.04.25. 09:10:24
Abból a szempontból ˝zöld˝, hogy ehhez nem vágnak ki külön fát, hanem az egyéb gyártási folyamatok során keletkező, amúgy ˝hulladék˝ darabokat használják fel tudtommal.
Kétségtelen, hogy a műgyanta nem egy környezetbarát vegyianyag gyártás során.
Egyébként meg nehéz megmondani gyakran valamiről, mennyire ˝zöld˝. Igazából a termék teljes életciklusát kellene vizsgálni az alapanyag legnyersebb formájának előállításától addig, amíg a használat befejeztével az egész az egész megsemmisül, beleértve az előállítása és a felhasználása során felhasznált minden erőforrást és kibocsátot minden káros anyagot.
De ezt sehol nem teszik meg, talán mert sokmindenről kiderülne, hogy messze nem olyan zöld, mint amennyire nyomatják...
2013.04.25. 08:17:19
Azért nem annyira ˝zöld˝,csak teljesen kész állapotban. A felhasznált műgyanták amíg a két komponens nincs összekeverve(Különösen az aktivátor) veszélyes mérgek! Összekeverve és térhálósodva viszont stabilak és szinte elpusztíthatatlanok:
15. Yogi
2013.04.25. 07:47:15
Szerintem az ilyen hangszerek elterjedésének legfőbb gátja a gitárosok konzervativizmusa. Ráadásul a műanyag
2013.04.24. 22:47:01
Pár cikk még a blogomon a témában:

link
http://aktivgitar.hu/erdekes/tul-a-fan-2-a-mennyek-kulcsa/
link
2013.04.24. 20:09:38
Itt is az van,hogy ha jó és nagyon tartós dolgot állítanának elő, a piac hamar telítődne és elvész az érdeklődés. A karbon elég drága és a megmunkálásnál nagy a költség mert időigényes és sok kézi munkát igényel,meg a szerszámot is fogyasztja. A legtöbb embert izgatja az a dolog amit nem tud megszerezni , így nem hal ki az érdeklődés.....
12. KalaTOP100 #1
2013.04.24. 19:35:42
Évtizedek óta folyik a kísérletezés, láttam már pld átlátszó plexi gitárt is. Eygelőre az egyértelmű, hogy messze van a dolog a tömeggyártástól. Kicsit olyan ˝feeling˝-em van ezzel kapcsolatban, mint az alternatív meghajtású autókkal. Jó, érdekes, izgalmas, de leginkább csak elérhetetlen álom....
2013.04.24. 18:29:16
Érdekes, én is azt hittem,hogy ritka de nagyon sok gyártót hozott ki a keresés.
2013.04.24. 15:11:07
Kala, kösz a linkeket.
Az elsőt ismertem, a másodikat nem, érdekes.
A karbon gitárokról egész cikksorozatot lehetne írni...
9. KalaTOP100 #1
2013.04.24. 11:35:13
Olasz design, egészen másból: link
8. KalaTOP100 #1
2013.04.24. 11:31:12
A vége úgyis az lesz, hogy 3D nyomtatóval nyomják... :-)
2013.04.24. 11:16:04
A kompozit gitárok nem olcsóak,ez tény. Lehetünk zöldebbek úgy is ,hogy nagyon tartós dolgot állítunk elő kiemelkedő minőségben. ˝Egy ilyen gitárt még az unokáink is használhatják!˝
6. KalaTOP100 #1
2013.04.24. 10:35:55
Ez is egy próbálkozás, horror árakon : link
2013.04.23. 11:54:53
Végre valaki írt a kompozit gitárokról. Amikor már szinte mindenben digitális technológia van. Sokan lekicsinylően rámondják, hogy ˝Műanyag˝, pedig sok tekintetben jobb mint a tiszta fa és tartósságban mindenképp veri azt.
2013.04.23. 10:54:59
Ez a jövő, sajnos, (vagy nem) előbb utóbb ez marad, zöld érdekből is, meg gazdasági érdekből is. Persze ez nem probléma ha javul a hangminőség, és az ár-érték arány. :D
2013.04.23. 09:22:57
A zöldet, a 3 singlecoil-al nagyon kipróbálnám, meg egy üregeset is!
A fej+nyak az nekem 100%-os :)
2013.04.23. 08:16:07
Köszönöm szépen ezt a cikket (is)! Mindig szívesen olvasom az írásaidat, de ez a téma az újdonság rendíthetetlen erejével hatott. Nem tudok mást mondani, csak, hogy: NAHÁT! :) Az ötlet és a szándék, hogy keressük a ˝pótanyagokat˝, szerintem teljesen helyénvaló, és jó látni, hogy vannak szép rátalálások, ügyes fejlesztések. Kíváncsi volnék, milyen lehet rajtuk játszani...
1. Yogi
2013.04.23. 08:02:57
Hű, ezt nagyon kipróbálnám...