<< Visszalépés

Blackstar HT Club 40 csöves kombó

2013.09.03.

Rövid bevezető a GitárShop.HU szerkesztőségétől: Úgy gondoltuk, aki nem ismerné annak feltétlenül meg kell ismernie Szabó Sándor elévülhetetlen munkásságát, így a jövőben a szerző engedélyével utánközöljük tesztjeit, írásait.


Időről időre, mindig megjelenik valamilyen új erősítőgyártó cég a piacon. Pár évvel ezelőtt a frankfurti kiállításon sétálgatva lettem figyelmes egy új erősítőre, a Blackstarra. Ezt a márkát, korábban a Marshall fejlesztési osztályán dolgozó két alkalmazott Ian Robinson és Bruce Keir alapították. Úgy érezték, hogy van élet a Marshall után is, ezért a tapasztalataikat jól felhasználva kezdetben elkezdtek különleges, nagy feszültségen működő (300 V) csöves pedálokat tervezni, majd egy új csöves erősítő sorozatot dobtak piacra. Az első erősítőjük a HT-5 volt. Mostanra már több sorozatuk is ismert, így a boutique kategóriás Artisan, a Series One, és a HT Venue sorozat. Hogy kissé megismerjük ezt az ígéretes márkát, röviden tekintsük át a Blackstar sorozat kínálatát!

Az Artisan sorozatot még Angliában tervezték, a gyártást kézi manufaktúrában Koreában végzik. Az erősítő lényegében a legősibb pontról pontra vezetett áramkörrel rendelkezik amit gondos kézi forrasztással készítenek, mely még mindig a létező legmegbízhatóbb legjobb hangzást biztosító technológia. A kétcsatornás erősítő kifejezetten az ínyencek ízlését megcélzó hangszínnel szól, melyben a kisebb korai Vox erősítőkben is alkalmazott EF86 pentódákat használják. Készül 15, 30 és 100 Wattos változat.

A Series One sorozat már lényegesen több szolgáltatást kínál, mint az Artisan. Néhány modell 4 csatornás kialakítású. Tartalmazza a Blackstar szabadalmazott hangszínszabályzóját, az ISF (Infinite Shape Feature). Ez a megoldás lehetősé teszi egy minden eddiginél szélesebb spektrumú hangszín szabályzást. Ezzel az erősítő torzított hangja egy mozdulattal átváltható a brit hangzásból az amerikai hangzásba. 45, 100 és 200 Wattos kivitelben léteznek.

A HT-5 volt a Blackstar első erősítője, ami lényegében egy HT pedál nagyobb hangfal dobozba való beszerelt változatát jelenti. Fejlett ISF hangszínszabályzója mellett még egy hangfal szimulátoros kimenettel is rendelkezik. Ezzel a csöves hangzás közvetlenül kerülhet hangfelvételi csatornába anélkül, hogy mikrofonoznák.

A HT Venue sorozat a legfrissebb. 2010 januárjában mutatták be először a NAMM Shown. A HT lényegében a HT-5 nagyobb végfokokkal és hangszórókkal ellátott változatai. A sorozat tagjai 20, 40, 60, és 100 Wattos teljesítményben jönnek ki. A 100 Wattos fej kivételével mindegyik kombó kivitelben jelenik meg. A kombinációk 1x12 és 2x12-es hangszórókkal az önálló hangfal pedig 4x12-es kivitelű. Mindegyik modell hangszórója Celestion.

A Blackstar 2009-ben áttette székhelyét az Egyesült Államokba, valószínűleg itt részben nagyobb piacra leltek, részben pedig nem kell megküzdeniük Marshall a föléjük tornyosuló "árnyékával".

Az alábbiakban bemutatnám a HT Venue Club 40 modellt, a sorozat egyik legnépszerűbb darabját.

A Blackstar koncepciója

A Blackstar koncepciója szinte önmagáért beszél. Egy olyan cég, mint a Marshall, nyilván már eleve egy kényszerpályán halad, hiszen meg kell maradnia a Marshall hangzás és karakter mellett, így nem teheti meg, hogy olyan erősítőket építsen, ami nem "marshallul szól". Volt már rá példa, hogy kihozott egy új, egyébként zseniális típust, majd pár hónapra rá azonnal ki is vonta a forgalomból, csupán azért, mert kezdtek róla úgy beszélni, hogy nem Marshall hangja van, hanem valami "amerikaibb..." Így aztán érthető, hogy az ott dolgozó fejlesztők nem tudják igazán kiélni magukat a tervezésben. Ennek folytán az is érthető, hogy pár tehetséges ember megpróbálja megépíteni azt, amit szeretne. A Blackstar koncepciója nyitott, egy olyan erősítőt akartak építeni, ami a legjobb kapcsolástechnikai, építési és hangi tradíciókat ötvözi magában mindemellett a legújabb hangszínszabályzási megoldásokat is beépítheti a koncepcióba. Így a kézzel készült csöves áramkör, az ISF, mind része a koncepciónak. Ha az erősítő megfelelő helyen, megfelelő kontroll alatt készül, akkor a távol-keleti gyártás nem jelent nagy kompromisszumot, sőt ez teszi lehetővé, hogy versenyképes áron jelenjen meg egy minőségi termék.

Kivitel

Szokványos, félig nyitott hangfaldobozba került az erősítő. A nevéhez hűen, minden nagyon fekete rajta, ezért nem is sikerült nagyon jó képeket készítenem róla az akkori fényviszonyok mellett. Érezhetően nagy súlya arra vall, hogy sem a trafón, sem a hangszóró mágnesen nem spórpoltak. Ha egy csöves erősítőt szeretnénk megismerni, akkor a legjobb kezdés, ha megemeljük. A súlya már részben előre tisztázni és magyarázni fogja azt, amit majd hallunk.

Felépítés

Ez esetben az elektronikus felépítésre gondolok. Az erősítő lelke egy pár EL34B-STR végfokcső, az előfokban pedig Sovtek 12AX7 csövek dolgoznak. Az EL34-esek a korai Mullard/Philips konstrukcióján alapulnak, azonban sokkal masszívabb, megbízhatóbb kivitelben készítik őket.

Az alkalmazott Celestion Seventy 80 hangszóró ugyancsak egy megbízható jó választás ehhez a konstrukcióhoz. A Celestion Seventy 80 egy modern hangzású hangszóró. Igyekeztek ötvözni a feszes mélyeket, az ütős közép, és a szellős magas tartománnyal.

Az előlap

A szabályzókat hagyományosan balról jobbra helyezték el. A bemeneti jack után a tiszta hangszín hangerő és hangszínszabályzója, majd torzított csatorna gain és hangerő szabályzója található. Ezt követi a torzított csatorna 4 db hangszínszabályzó potija. Itt a mély, közép és magas szabályzó után látható az ISF jelű potméter, működéséről majd később szólnék.

A tiszta csatorna egy hangerő és egy hangszínszabályzó potméterből, valamint egy Voice felirató váltókapcsolóból áll. A (Tone) hangszínszabályzóról sokan azt gondolnák, hogy egy egyszerű mély/magas szabályzó. Ennél lényegesen több. Technikailag egy komplikált hangszínszabályzó, melynek egyetlen potméter szabályzója van, de a szabályzása igen komplex.

A tiszta csatornához tartozik egy Voice feliratú nyomógombos váltó kapcsoló, mellyel két jellegzetes tiszta hangszín karaktert állíthatunk be. Kiengedett állapotban a klasszikus A osztályú erősítők tiszta tónusát hozza. Ezzel érdesebb hangszínek is beállíthatók. Benyomott állapotban pedig az AB osztályú erősítők vastagabb, teltebb tiszta hangjai találhatók meg.

Az overdrive csatornához is tartozik egy Voice feliratú nyomógombos váltó kapcsoló. Kiengedett állásban feszes és érdesen harapós a hangzás, benyomott állásban az alsó közép tartomány dominánsan kiemelkedik a hangzásból, aminek eredménye egy testes, vastag de ugyanakkor simább torzítás lesz. Ebben az állásban kevesebb visszacsatolást kap a végfok, így a hangzás lágyabb, zöngésebb lesz.

Jobb oldalon a két utolsó szabályzó a beépített digitalis zengető mix potétere végül a master hangerő szabályzó.

Hátlap

A hátlapon találjuk a hangfalszimulátoros kimenetet, és a kiegészítő hangfal aljzatait. Itt megjegyezném, hogy aki megengedheti magának, érdemes több hangszórós (2 vagy 4) összeállítást használni, mivel nagyobb hangerőn a hangszóró torzításával is számolnunk kell, bár a Club 40 esetében ez még nem áll fent. Itt találunk egy Reverb feliratú nyomógombos kis kapcsolót, ami a zengetőt egy fényesebb vagy egy sötétebb, lágyabb hangzásra váltja át. A külső effect bekötéséhez van egy effect loop ( Send/Return) aljzatpár, ennek szintje -10 és + 4dBV között kapcsolható.

Találunk még egy lábkapcsoló aljzatot is. Ezzel a csatorna váltás és a reverb ki-bekapcsolása lehetséges. A lábkapcsolót adják az erősítővel.

Hangzás

Már az első pillanatban kiderül, hogy a Blackstar egy figyelemreméltó erősítő, és a jobbak közül való. Nagyon érdekes, hogy miként szerzi az ember az első benyomását erról a cuccról, ugyanis nem mindegy, hogy hol állnak éppen a potméterek, amikor először halljuk szólni.

A tiszta hangszínekhez annyit tudok hozzáfűzni, hogy lehetőleg szimpla hangszedővel próbálgassatok igazán tiszta hangszínt beállítani! Dupla hangszedővel viszonylag hamar megtörik a hang, de aki éppen ezt a bársonyosan, érdes hangok szereti, annak ez kiváló hangzású csatorna lesz.

Ha a torzított hangszíneket szeretnénk megvizsgálni, a javaslatom az lenne, hogy a hangszínszabályzók legyenek közép állásban, beleértve az ISF potmétert is. Innen elindulva kapunk egy viszonylag semleges hangzást, ami már ebben a beállításban is nagyon jó és ígéretes. A következő javaslatom az lenne, hogy az ISF poti csavargatásával keressük meg azt a karaktert mai szimpatikus nekünk, ami a fülünkben ott van és hallani szeretnénk. Csak ezután kellene csavargatni a mély, közép és magas szabályzókat a finom beállításhoz.

Az ISF véleményem szerint az utóbbi idők egyik legjobb ötlete az erősítők kapcsolás technikájában. Az ISF hangszínszabályzó áramköre ugyan egyetlen potméterben végződik, de a szabályzása igen összetett. Segítségével a jellegzetes amerikai overdrive hangzásból simán úszhatunk át a brit hangzásba. Teljesen balra csavarva az amerikai hangzást, teljesen jobbra csavarva a klasszikus brit hangzás karaktert hallhatjuk. A két végállás között szabadon kereshetjük az ízlésünknek legmegfelelőbbet. Az amerikai hangzást nem titkoltan a Boogie testesíti meg legjobban. Feszes mély és az agresszív közép tartomány jellemzi, túnusa zöngés, sötét és vastag. A brit hangzást a Marshall testesíti meg egy magvasabb, fókuszáltabb középtartománnyal, egy torkosabb tónussal, melynek szövete selymesebb, finomabb, de ugyanakkor mindent átható.

A Blackstar mindkettőt nagyon élethűen produkálja, azonban hallani egy jellegzetes saját karaktert minden beállítás mögött, és ez jó. Nyilván kell idő, és sok sok zene, hogy a hang karaktere beépüljön a fülekbe és az aktuális hangzáskultúrába.

Ha kipróbáljuk a többi hangszínszabályzót is, azt tapasztalhatjuk, hogy mindegyik nagyon intenzíven szabályoz, a közép (Mid) szabályzó egészen érdekes. A szabályzási tartomány középső harmadában nagyjából úgy működik, mint a többi, azonban balra csavarva, amikor vágnia kell a közép tartományból, ott hallani, hogy a mélyet is feszesebbé teszi. A harmadik harmadban a magas is érdekes, ugyanis nem hallani benne azt a jellegzetes sistergést, amit szinte minden erősítő produkál nagy torzításon.

Rengeteg jó hangot ki tudtam hozni belőle, azonban akkor szól a legmegkapóbban, amikor a vastag magvas hangzás felé haladunk. Sokféle karakter utánzására alkalmas, de ugyanakkor egyéni hangzások lehetőségét is kínálja.

A híres norvég Dimmu Borgir nevű metál formáció a Blackstart választotta erősítőjének. Így ez a csapat a Blackstar egyik front csapataként igen előre mutató hangzást képvisel a kemény zene piacán. Egyre inkább az figyelhető meg, hogy a Blackstar kezdi felvenni az ideális metal erősítő szerepkörét, amit az is alátámaszt, hogy egyre több fiatal metal zenekat választja ezt a market, tegyük hozzá nem alaptalanul, hiszen ekkora torzítást ilyen szabályozott módon egyetlen erősítő sem képes előállítani.

Nagyon ígéretes, és sokoldalú erősítő a Blackstar Club 40. Számomra az utóbbi idők egyik kellemes meglepetése volt ez a márka. Remélem lesz alkalmam kipróbálni nagyobb teljesítményű modelljeit is.

Ár/érték arány

Az ár/érték arányt igen jónak tartom egy teljesen csöves erősítőért. Ha megnézzük a Mezzoforte Hangszeráruház (www.hangszeraruhaz.hu) weblapján az árakat, akkor egyértelműen látszik, hogy kifejeződik benne a minőség és még mindig nem túl drága ahhoz, hogy ne fontolja meg az ember, különösen ha ki is próbálja és élőben hallja. Az alábbiakban néhány árat mondanék, ami valóban elgondolkodtató.

  • Blackstar HT Club 40 [>>>]
  • Blackstar HT Soloist 60 [>>>]
  • Blackstar HTV 412 hangfal [>>>]
  • Blackstar HT Stage 100 fej [>>>]
  • Blackstar Series One 100 fej [>>>]

Az alábbi képen a 60 Wattos modell látható.

A tesztekhez a Blackstar erősítőt a Mezzoforte Hangszeráruháztól kaptuk kölcsön, melyért ezúton mondunk köszönetet.

Szerző: Szabó Sándor
Forrás: gitarhangtechnika.hu

www.hangszeraruhaz.hu
www.blackstaramps.com.uk

Kapcsolódó írások


- További hangszertesztek
- Felhasználóink által beküldött Gyorstesztek




Kommentek száma - 16

2018.12.05. 06:49:01
Kurva jó széria, a HT Club40 Deluxe-ot nézegetem egy ideje, annyival tud többet sima társánál, hogy beletuszkoltak pár díjnyertes butik hangzást biztosító (áramkört?).
2016.05.11. 21:54:50
Ilyen lenne egy tolakodó, ömlengős és modoros cikk? Én nem értem, hogy egyesek miért rombolnak, ha már építeni nem tudnak... Teljesen rendben van ez az írás!
14. Charvel
2013.09.10. 21:39:05
Nekem volt HT-20. Nem roxx kis cuccz volt.
2013.09.06. 15:51:27
Takács Tamás,

Nekem is van több Koreában készült gitárom. Ami tényleg ott is készült, nem csak koreai cég neve van rajta, de kínai, indonéziai, stb. gyártású, mert azért abban már van különbség.
A Cort KX5Q gitárom kifejezetten igényes hangszer, ahogy a Crafter SAT-BUB is. Simán hozza az alacsonyabb árszintű amerikai/japán hangszerek színvonalát.
Régebben a koreai kocsik is szarnak számítottak, volt ˝szerencsém˝ a kilencvenes évek közepén készült Hyundai-t vezetni fél évig, pocsék volt.
Manapság semmivel se rosszabbak egy japánnál.
Végül is mindegy, mindenki olyan tévhitekkel éljen, amilyennel szeret, ha neki ez okoz boldogságot. :)
12. etele
2013.09.06. 15:08:26
Aktív gitár!
Hosszú távon derül ez ki de minden szó igaz!

Like! :-)
2013.09.06. 10:50:43
Aktív Gitár
Én nem dolgoztam heteket Koreában, sőt nem volt koreai barátnőm sem, viszont ˝volt szerencsém˝ elég sok koreai erősítőt, gitárt kipróbálni, amik elég sokat elárultak az általad leírt ˝maximalizmusról˝...
Régebben, kb 15-20 éve még a koreai hangszerek számítottak a piac legaljának egy amerikai vagy Japán verzióhoz képest, a rétegelt lemez testeikkel, a 3 hét alatt használhatatlanná váló liszensz ˝Floyd Rose˝ tremolóikkal, stb...
Az, hogy ma már óriási előnyként kell kezelni, hogy egy hangszer Koreában készült, az egy borzasztó szar vicc és csak azért van létjogosultsága, mert mára már van ennél is lejjebb (kínai, indonéz HULLADÉKOK akár 150 ezer forintért).
10. etele
2013.09.06. 08:14:59
Saját példám,1997,akkor még internet nincs,vidéken hangszerboltok se nagyon,információ,választék tulajdonképpen nulla. Ibanezből ekkor kezdtek el koreai gitárokat forgalmazni,szokatlan volt mert addig csak Japánban gyártottak,jogos volt a kérdés...mi az,hogy koreai? Ellentétben az akkori Jackson gitárokkal,a koreai Ibaneznek sem volt sok baja,igaz,erős felügyelet alatt gyártottak. Ekkor jött egy írás az említett újságban,így lett nekem japán RG-m,amit azóta is nagyon szeretek. Akkor még egy hangszer nem volt RoHS,érezni is rajta. Más volt az a korszak. :-)
2013.09.05. 22:48:57
Én majdnem a kezdetektől olvastam a Zenész Magazint. Szabó Sándor írásai és tesztjei a legjobbak közé tartoztak. Mindig hiteles és részletes cikkei voltak. Érdekes , hogy sok , akkor leszólt koreai gitár most a keresett cikkek közé tartozik. Idézem :˝Ez még koreai és nem kínai! ˝
2013.09.05. 16:03:18
Dolgoztam 5 alkalommal heteket Dél-Koreában, sőt, több mint másfél évig egy koreai designer lány volt az egyik exem, akit akkor ismertem, így elég jó betekintést nyertem az életükbe, kultúrájukba, szokásaikba,
Elég maximalisták.
Jellemző volt az egyik üzemük bejáratánál a szobor, ahová mentem dolgozni, egy gigantikus ˝egyenlet˝ bronzból: 100-1=0
Ami - ha a betűnek tekintjük - igaz is. :) Jelentése: ha nem teljesítesz 100%-on, az olyan, mintha semmit se csináltál volna.
Nem véletlen, hogy a koreai autógyárak mára felzárkóztak a japánokhoz, sőt... Az elektronikai piacot és a mobiltelefonokét a Samsung uralja, stb.
Korea sokkal inkább közel áll Japánhoz minőséget, életszínvonalt, igényességet, munkakultúrát tekintve, mint Kínához vagy más ˝outsourcing˝ országhoz.
7. etele
2013.09.05. 08:22:22
Első hozzászóláshoz kapcsolódóan:
Én több mint 15 éve ismerkedtem meg Szabó Sándor írásaival,sokáig az olvasójuk voltam,kis ideig tanultam is nála. Valóban ˝ modoros ˝ cikkei vannak - remélem megtartja ezt a szokását - ellenben hozzáértése és szakmai felkészültsége számomra meggyőző. Azt gondolom érdemes olvasni az írásait,én örülök neki ha itt is lesz alkalmam találkozni a tesztjeivel.
2013.09.04. 22:59:22
Korea pont a kevés kivételhez tartozik ! Minőségben legalább olyan mint az ámerikai , sőt sok tekintetben jobb is. Nekem van koreai gitárom és semmi gondom nincs vele. Van Angol erősítőm is és nagyon jól szól , viszont nagyon drága is egyben.
2013.09.04. 15:14:17
Takács Tamás,
Mennyit jártál koreai üzemekben, hogy ennyire jól tudod?

Egyébként miért ne lehetne elmondani, hol tervezték? Ez is hozzátartozik az erősítő ˝életrajzához˝. Angliában mindenesetre nagyobb hagyományai vannak a gitárerősítők tervezésének, mint Koreában. :)
2013.09.04. 14:52:06
˝Az Artisan sorozatot még Angliában tervezték, a gyártást kézi manufaktúrában Koreában végzik˝ - Köszi, de pont irreleváns, hogy hol tervezték, még ha jól is hangzik egy erősítővel kapcsolatos mondatban, hogy Anglia...
˝Ha az erősítő megfelelő helyen, megfelelő kontroll alatt készül, akkor a távol-keleti gyártás nem jelent nagy kompromisszumot˝ - Neeeem, hát persze, hogy nem. Rendkívül okos megállapítás, csak általában a távol-keleti gyártási helyeken - kevés kivételtől eltekintve- nincs meg a ˝megfelelő kontroll˝.
2013.09.04. 14:36:36
Tolakodó?? Miért is?
2013.09.04. 10:04:03
A cikk valóban hosszú , de ez egy (2010 - benn ) új márkának számító erősítő , több új funkcióval. Ezeket pedig valahogy ismertetni kell, hiszen ebben tér el a piacon lévő többi gyártmánytól. Amúgy ez egy kiváló erősítő , mind ár - érték arányban , mid pedig hangzásában.
2013.09.04. 08:12:58
Nehéz volt elolvasni ezt a tolakodó, ömlengős és modoros bemutatót, a kombó viszont tényleg sok embernek jó választás lehet.