Mindig is foglalkoztatott a kérdés, hogy a `70-es években, honnan szedtek ennyi Fender, Gibson és egyéb világmárka hangszereket magyar zenészek, amikor még a banán is kuriózum volt annak idején az asztalon???
Felénk is rengeteg banda volt úgy húsz éve. Mára csak a keménymag maradt, kevés az utánpótlás. Abban az időben kocsma és fellépési lehetőség is sokkal több volt. A zenekartagok kezdenek kiöregedni - kövéren és kopaszon a hangerőt már nem bírom...- a kocsmák meg bezártak, mert senki nem akar 1200Ft-ot fizetni egy korsó sörért egy olyan helyen, ahol még zenegép sincs....
az biztos, hogy több volt a pénz is. voltam esküvőn a 80-as években a saxis öntötte ki a csőből a 100-as 500-asokat úgy meg volt tömve a hangszer, hogy nem szólt!!! játszottam én is lagzin katonaság után, egy havi fizetést kerestem egy éjszaka alatt kb 86-ban. abból már lehetett venni normális cuccot, mégha drága is volt. ma nem fizet senki egy lagzis-party zenekarért ennyit. viszont vannak olcsón is egész jó cuccok,
Szép emlékek 😀 Bár valaki azt írta lejjebb, hogy csak az zenélt, aki komolyan is gondolta, hát én ezzel nem értek egyet. A 90-es években majdnem minden kisebb településen volt legalább egy rock klub. Jopárszor végig turnéztuk az országot, olyan helyeken is voltunk, ahol azt sem gondoltam volna, hogy egy valamire való kocsma is van, de még ott is szép számmal eljöttek a konceetekre 😀 Sokkal többen zenéltek akkor is, mint azt gondolnánk 😀 a kisvárosban, ahol felnőttem, volt vagy 10-15 ilyen-olyan banda. A helyi ujság külön cikksorozatot is szentelt ezeknek, minden héten bemutatva egy-egy zenekart, válogatás nélkül, hogy az hard rock, blues, punk, HC, metál, stb. Péntekenként meg egy helyi kocsmában állansóan lehetett jam session-özni, nagy élet volt, és a háigazda blues banda bárkinek megengedte, hogy színapdra menjünk és együtt zenéljünk, legyen az akár egy Muddy Waters szám, vagy akár egy Nirvana 😀 Szóval, virulens volt a zenei élet kb. sok helyen. Az pedig miért baj, ha ma meg már ˝mindenki zenél˝? Én ennek csak örülök, csináljunknsok zenét, nem baj, ha nagy a piac 😀
Telefonon (természetesen vonalas mert akkor nem volt más) lehetett kérni országos V-os feszültséget is referencia pontnak - mert minden utcában más volt a feszültség ☺
54. Nem a vonalhang volt az A hang. Volt egy telefonszám, amit föl lehetett hívni, az adta a normál zenei A hangot. Sajnos nem emlékszem, mi volt a szám, de nyilván már nem él.
Amikor az első gitáromként a Leadstart említettem, akkor a használható kategóriára gondoltam. Ahogy (49)
durkoi bitrokolt egy gitárnak látszó orfeust, úgy a Leadstar előtt nekem is volt egy. Narancssárga, félüreges testű - egyébként nekem nem tűnt rondának - 5 din vagy mi a neve csatlakozóaljzattal. Próbáltam behangolni, de a kulcsokat csak fogóval tudtam elteketni. A hangolást meg a vonalas telefon hangjához igazítottuk, abban az időben. Valaki azt mondta, ha felemeled a kagylót, az jó lesz ˝A˝ hangnak. 😁
82-kerül kezdtünk el járni az OSZK-ba, ahol minden hangszert nagyon jól felkészült zenészek oktattak. Ők profi vendéglátósok voltak, kivétel nélkül profi hangszerekkel, felszerelésekkel. Selmer a saxisnak, Fender a basszerosnak és a zongoristának, Ludwig ˝üvegdob˝ a dobosnak. Ha jól tudom, volt egy szabály, hogy ha meghatározott ideig kint zenéltél nyugaton - márpedig ők ezt csinálták - akkor vámmentesen hozhatod be a cuccaidat. Nagyon sok hangszer, erősítő így került az országba.
1973-ban a Múzeum kőrúti triálban vettem 12.000,- forintér a japán Fender telecasteremet. Akkoriban egy kéz alatt 8.000,- forintér vett Laney 50W kombóm volt. Én is mindíg csodálkoztam, hogy kinek hogyan tellik marshallokra. Sokszor játszottunk a Bergendi előtt az E klubban, nekik is azok voltak. Mi csak álmodoztunk ilyen erősítőkről.
Nekem Orfeus elektromos gitár volt az első 91 környékén, na az nagy rakás .. volt. Gerjedt, búgott, hamis volt, magasan volt a húr és rosszul nézett ki, más baja nem volt. Ja még kontaktos is volt. Nem is tudom mi lett vele. Aztán Jolana Galaxis fekete színben 92-93 környékén. Nem tetszett, hogy fekete, de erre volt keret. Az egy kicsit jobb volt. Azt sokáig megtartottam aztán elajándékoztam. A Fender/Gibson gitár olyan álom volt, ami az akkori lehetőségeimnél elérhetetlen volt. Néha elmentem álmodozni a debreceni hangszerboltba a Batthyányi utca sarkán. Ma se tudok jól gitározni.
Sok magyar zenésznek csak olyan gitárja/erősítője/ládája volt, mint a nagy márkák, de éppen itthon készültek... pl Jamesnek volt egy Les Paulja, ami nem Gibson, hanem Gitison volt, és egy neves magyar hangszerész készítette (többet is amúgy, a neve sajnos nem ugrik be... de a Marshallok nagy része is úgy készült, hogy külföldi fesztiválokon a magyar roadok, zenészek levették a méreteket, itthon meg legyártották, Marshall felirat rá, azt csá... ezt Schuster Lóri is több helyen említi, de egyéb helyeken (pl. roadokról szóló könyvekben) is belefutottam már ebbe az információba.
És eredeti hangszereket meg valóban a Triálban lehetett kapni.
Eredeti bejegyzés megtekintése
Eredeti bejegyzés: Sok magyar zenésznek csak olyan gitárja/erősítője/ládája volt, mint a nagy márkák, de éppen itthon készültek... pl Jamesnek volt egy Les Paulja, ami nem Gibson, hanem Gitison volt, és egy neves magyar hangszerész készítette (többet is amúgy, a neve sajnos nem ugrik be... de a Marshallok nagy része is úgy készült, hogy külföldi fesztiválokon a magyar roadok, zenészek levették a méreteket, itthon meg legyártották, Marshall felirat rá, azt csá... ezt Schuster Lóri is több helyen említi, de egyéb helyeken (pl. roadokról szóló kónyvekben) is brlefutottam már ebbe az információba.
És eredeti hangszereket meg valóban a Triálban lehetett kapni.
De jó történetek ismét, szinte látom magam előtt a jolana telét fuck you felirattal, meg a lerántott magnót 😀
Jók ezek, szívesen olvasom őket. Köszönet érte 👍🙏
Lehet csak en latom igy, de internet elotti idoszakban meg a zene is ertekesebb volt, nem volt ennyi sz*r. Es tenyleg csak az kezdett bele aki igazan komolyan gondolta, a felvetelrol, mixingrol nem is beszelve. Ma mar csak az nem zenel aki nem akar.
Péter! Mosolyogtam a Cremona első gitáron! Nekem is az volt, és úgy elektromosítottam, hogy a hanglukba lógattam egy beag ˝hifi˝ mikrofont, amit egy Tesla B700 magnóhoz csatlakoztattam, majd a magnót felvételre állítottam. Volt gerjedés rendesen, de az újdonság varázsa ugye,,, Aztán addig ugráltam a gitárral, amíg lerántottam a függőlegesre állított magnót, ami így kilehelte a lelkét. Ezután jött a Vermona 150k. No de eltértem az eredeti témától a nosztalgia jegyében. :-)
Az első gitárom nekem is Jolana Telecaster. Valaki újrafestette, és a Jolana felirat helyett az volt írva, hogy Fuck You a fején. Lengyel distortion pedál, orion hifi erösitö. Következö egy Lyon By Washburn start, valami bovli, de szép volt. Az Oroszlánbarlangban vettem újan. Lejátszottam róla a bundokat egy év alatt. Utána jött az elsö igazi gitár , egy használt Kramer Neptun 40e Huf 1995 ben. Még ma is megvan. Nemrég hangszerésszel beálitattam. Szétszedi, azt mondja:- jé ebben gyárilag Jolana potméterek vannak... és tényleg.
Mások is írtak hasonlókat: 1980-ban 2500 Ft-os fizetéssel kezdtem, 20-22 ezer körül voltak a Fender gitárok, Laney-Marshall erősítők, hangládák, ami kb. 8-9 havi keresetnek felelt meg. Össze lehet hasonlítani a a maiakkal - érdekes arányok jönnek ki.
˝Sok˝ magyar vendéglátós zenész járta akkor a világot, sok hangszert ők hozhattak be.
(Első komolyabb vásárlásom akkoriban egy DiMarzio hangszedő volt 3 ezerért (vö. havi kereset! ), a második egy Laney-cucc, bankhitelre.)
U.i.: nem lehet a sorrendet megfordítani?
Eredeti bejegyzés megtekintése
Eredeti bejegyzés: Mások is írtak hasonlókat: 1980-ban 2500 Ft-os fizetéssel kezdtem, 20-22 ezer körül voltak a Fender gitárok, Laney-Marshall erősítők, hangládák, ami kb. 8-9 havi keresetnek felelt meg. Össze lehet hasonlítani a a maiakkal - érdekes arányok jönnek ki.
˝Sok˝ magyar vendéglátós zenész járta akkor a világot, sok hangszert ők hozhattak be.
(Első komolyabb vásárlásom akkoriban egy DiMarzio hangszedő volt 3 ezerért (vö. havi kereset! ), a második egy Laney-cucc, bankhitelre.)
1986-ban, külföldön vettem az első komolyabb basszusgitáromat (ma is megvan), ami szinte új volt és japán. Magyar szemmel is fillérekért adták, alig akartam elhinni. Akkoriban a japán volt a kínai; a minőség senkit nem érdekelt, csak az, hogy mi van ráírva. Ma sincs ez másként.
Ha már többen nyilatkoztunk az első igazi saját gitárról, akkor én megosztom az első gitározásom körülményeit is, ami kicsit korábbra tehető. Egy kopott cremona akusztikus gitárra tekertünk fel damilt, mert egyetlen húr sem volt rajta. Naná, hogy a Deep Purple smoke on the water fő dallamát próbáltam lejátszani rajta. Helyszín: haverék garázsa, benne egy csudaszép kakibarna wartburg. Persze hamar lett dobos is. Ennek a wartburgnak a lökhárítóját csapkodta hegesztőpálcával. Az egész kb. 5 percig tartott, de ott elindult valami. Aztán bekapcsoltuk a kétkazettás magnón a Toy Dolls-t.
🤣😂🤣
Na, ezek a számomra is sokkal életszerűbb történetek, amikkel könnyebben tudok azonosulni, mint a filmbéli felszerelésekkel. Köszönöm! Nagyon jó volt olvasni mindenkiét. Ha van kedvetek, írjatok még, akár a mai szemmel nézve ˝nevetséges˝ sztorikat. Nosztalgiázni is lehet. 😀👍🍻🥰
#19
Én 1993-ban vettem meg az első gitáromat, egy Shadow strat volt 25 ezerért, a bolt végében lezárt kis részen pontosan 4x annyi volt a felehet cápauszonyos/bounded nyakú Jackson Rhoads. na aaaaz menő volt!!!
#21 18-22-24 vagy valami ilyesmi méretű Kozmosz citerahúrokat kellett venni és akkor megvolt a GBE húrokból 3-5 darab tartalék, mert olyan hosszúak voltak, a citerahúr méretszámozása fordítva van kb.. szóval minél kisebb a szám, annál vastagabb. :)
És olyan pihepuha húrok voltak, fele húrnyomás kb mint a gitárhúrnak. :)
Ha a `80-as - `90-es években olyan budget brandek lettek volna, mint most, amik jó minőségüek, megfizethetőek, megbízhatóak, és amikhez hozzá is lehetett volna férni, eszembe nem jutott volna Fendert vagy Gibsont venni. Na jó, Yamahát igen, mert azzal elfogult vagyok 😀. De a hátam közepére kívánom a Jolana, Orfeus, Regent, Vermona és egyéb sz@rságokat 😀
Igen, kinyíltak a lehetőségek és ez valóban inspirál🙂 engem is, akár még kreatívabb lehet az ember. Olyan dolgokhoz tudunk hozzájutni amiről régebben csak álmodtam, és a kevés kiváltságosok, meg borsos áron férhettek csak hozzá.
Most meg itt a paradicsom a hobbizenészeknek is 🙂
Az első komoly hangszeremet, egy Fender Stratocastert, szintén a Triálnál rendeltem.
1978-at írtunk akkor. Jó pár hónapot kellett rá várnom. Végül a Zongorateremben, a Nyugati pályaudvarnál lehetett átvenni. Nagyjából másfél évig spóroltam rá úgy, hogy a gimi mellett, sokszor éjszakánként a Nyugati pályaudvarra jártam vagont kirakni. 1978-at írtunk akkor.
18 000 Ft volt a hangszer és 2000 hozzá a keménytok. Az akkor nagyon-nagyon sok pénz volt, legalábbis nekünk.
És ez jól is van így.... Én 93-ban kezdtem zenélni, és nem sírom vissza a régi időket... Én is hosszasan tudnék mesélni, de nem akarok nosztalgizáló vén f@sznak tűnni 😀 Én sokkal jobban élvezem a mát mint a tegnapot. A technológia és a kényelem nem jelenti automatikusan a kreativitás halálát. Sőt... Engem sokkal inkább inspirál.
Jó így olvasni ezeket a személyes történeteket.
Elgondolkodtató, hogy régebben nem volt ilyen hangszer meg efekt kánaán, azt mégis születtek jó, sőt akár fenomenális produkciók is... Valószínűleg nagyobb hangsúlyt kapott a tudás&gyakorlás meg a kreatívítás és a barkácsolás is!
Én még 1 kölcsön-lízingelt violinforma bőgővel, meg 1 hasznát akusztikus gitárral kezdtem. A haverom járt tanárhoz én meg tőle és a zenekartól tanultam. Aztán 2000 körül vettem az első Floydos! ˝Ólcsósított˝ saját gitárom a Finkei-nél a Triál mellett 🙂
Most meg ott tartunk, hogy akár otthon 1 laptoppal házi stúdiót lehet csinálni.
Elérhető csomó videó, házhozrendelhető a gitár stb...
Nem minden zenész volt csóró akkoriban, ez egy romatikus tévképzet... Akiket az Erdős Péter cenzúrája és a rendszer megtűrt vagy akár még támogatott is, jól megéltek a zenélésből. Nagy gázsik voltak akkoriban (is) a támogatott zenélésben, már akiket nem tett tönkre a rendszer, de még az üldözött Radics Bélának is volt SG-je. És ahogy a többiek írták, ilyen-olyan módszerekkel azért hozzá lehetett jutni cuccokhoz.
A `80-as évek elején vehettem az első gitárom 2100Ft-ért a Nyugatinál a Lenin körúti Zongoraterem-ben ami akkor egy sárga Jolana Vikomt telecaster volt. Egyetlen szimpla pickuppal ami alig nyöszörgött. Szappantartóba épített torzítóim még megvannak, úgy gerjedtek hogy Jimmi Hendrix is megirigyelte volna. A csöves rádiót meghekkeltem, azon szólt úgy hogy a szomszédnak már sok volt. A citerahúr nekem is beugrott, tényleg akkor az volt az ajánlás.
Méh annyi, hogy pont az egy hangszerre telik-miatt sok értékes hangszert furkáltunk, moddoltunk, Floydot furattunk a stratóba.... úristen... dehát ˝backup˝ gitárra nem telt, meg akkoriban épp hogy elkezdték gyártani a superstratokat finomhangolós tremolóval. De azt sem mérték olcsón. 88-ban csempésztem be egy Westone-t a Skoda kalaptartóján egy kabáttal letakarva. 580 márka volt. kb 23 ezer Ft.
A ˝maiak˝ el sem tudják képzelni, hogy milyen az, amikor egy gitárja van az embernek, azt is nagy nehezen veszi meg. Nagyon el vagyunk kényeztetve manapság. Viszonylag olcsón is nagyon jó gitárokat lehet venni. Effektek, erősítőhegyek... Egy lengyel wah-fuzzal király voltam 82-ben :-) 3500 Ft volt. Hozzá az elmaradhatatlan Vermona 150 k...
Akkoriban lehetett kapni BOY gitárhúrt, Melódiát (sokan úgy használták, hogy A volt a legmélyebb pozícióban, és az E1 helyett 24-es citerahúrt tettek fel. Állítólag akkoriban Tátrai is ilyet használt- legalább is egy hangszerkészítő ezt mondta. És húúúú!! lehetett kapni amerikai Syncron húrkészletet. 70 Ft volt egy pack. Vigyáztunk rá, mert 14 liter tej ára volt. Kifőztük ulrtás vízben, és egy ideig továbbra is jó volt. Én gondoltam egyet és 1987-ben írtam a Fender cégnek,és érdeklődtem, lehet-e rendelni tőlük húrt. Egy hónap múlva kaptam egy csomagot tele prospektusokkal és 3 készlet Fender húrral! Nagy volt az öröm.
17. Nem mindenkinek volt ugyanaz az anyagi helyzete, a 12000 Ft éves fizetés nagyon kevés volt, az én első fizetésem 1982-ben 2800 forint volt havonta (állami szoboröntő műhely), és aztán már csak egyre följebb ment, 2 év múlva már komoly 3500-at kerestem rajztanárként. Az első hivatalos (ORI) gázsim 1500 forint volt 1987-ben.
Ha valaki nem elcseszte a keresett pénzt zenészként, össze lehetett kuporgatni, ha volt sok buli. Valamint a Zenész Szakszervezettől lehetett kérni kamatmentes kölcsönt. Az első komolyabb hangszereimet egyébként hitelből vettem, vagy sima banki, vagy ilyen szakszervezetiből. És aztán, ha volt valami normális cuccod, eladtad, és hozzátettél, vettél valami jobbat.
Egyébként a régi képeken a sok menő Marshall stb. nem biztos, hogy azt jelenti, hogy a képen lévő zenekaré volt, hanem sokszor bérelték/kölcsönözték egymástól (KISZ-től, művháztól stb.).
Nemrég csináltam egy videót a fiam js32 Kelly gitárjáról, arra írta valaki, mennyire menő lett volna az a `80-as években, most meg alsó kategória. El vagyunk kényeztetve 😎😀🥰
Én az első gitáromat 1992-ben vettem. Másfél év gyűjtögetés után, 19.000Ft volt. Egy szép piros Leadstar strat volt, imádtam. Attől rettegtem, nehogy elszakadjon egy húr rajta, mert akkoriban arra már nem telt volna 😀🤘
Érdekes történetek. Fél lakás ára, zsiguli stb. Nekem ezek a srácok olyannak tűntek, mint a csavargók, munkakerülők...egész nap lógnak, elmélkednek valamin... De ha még dolgoztak is, ennyi pénzt összerakni abban az időben, miből? Faterék diplomás emberként 35 évre vettek fel lakáshitelt egy 2 szobásra, 3 évet kellett várni egy trabantra, fa lábakon állt az orion tv, amin hétfőn nem volt adás, a többi napon meg szar. Kikapcsolás után még percdekig ott volt egy fehér pötty a közepén. Nekem ilyen emlékeim vannak és az már a `80-as évek közepéről szól. Itt meg hegyekben állnak a Marshall, Laney, erősítők, na meg az említett hangszerek. Amolyan ellentmondásos érzetet keltett bennem az akkori rocker életstílus és ezek a cuccok.
Vidéken úgy ment, hogy volt a hely játékbolt, ami a Triállal lehetett kapcsolatban. Mondtad az eladónak, hogy kéne valami jó gitár. Aztán hozatott. Zsákbamacska volt, nem lehetett tudni pontosan, milyen lesz, mikor jön meg. Az egyik helyi bulizenekaros ismerősnek így lett egy Ibanez Roadstarja.
Én a Kormos Tibinél vettem a Yamahámat, de az is úgy volt, hogy Dombóváron laktam és valami zenész ismerős mondta, hogy a Kúria utcában épp van egy jó gitár olcsón. Pénteken felvonatoztam Budapestre, addigra elvitték, de a Tibi mondta, hogy ha másnap visszamegyek, szerez valamit. És visszamentem, bejött egy srác egy Yamaha SG200-zal, amiről a Tibi tudta, hogy el akarja adni és odahívta. Megvettem.
7.: Majdnem egyszerre :-)
Azoknak, akik még nem éltek akkor: A Triál volt az állami hangszerforgalmazó, nagyrészt KGST-kínálattal. A ˝tőkés import˝ általában egyedi megrendelésre történt, a megfelelő elvtárs odaszólását követően. Fontos volt bizonyítani, hogy fel tudjuk venni a versenyt a Nyugattal, ezért jött létre például az LGT zenekar is...
Egyébként időnként becsúsztak a Triálba nyugati cuccok is: gitárhúrok, apróságok, de pl. az EHX DEM pedálom is ˝ősmagyar˝.
A Triál mellett léteztek olyan helyek is, mint Kormos Tibi boltja a belvárosban, ami külföldről behozott cuccok adásvételével foglalkozott.
Jártak külföldre, pl. Jugoszlávia már majdnem nyugat volt ilyen szempontból, de máshol is lehetett kapni. Én a nyugati cuccaimat a Mariahilferes egynapos buszfordulós utakon vásároltam sokszor. Egy AKG mikrofon nem volt a boltban, mondta a boltos, hogy holnapra meghozza, és mikor mondtam, hogy ma megyek haza, akkor azt mondta, jöjjek vissza 3-ra, és ott volt a miksi.
Meg amúgy volt a Triálnál sokminden, meg lehetett rendelni, csak győzd kivárni, és legyen rá pénzed (amúgy nem is volt pofátlanul drága, csak a fizetésekhez képest).
Olyan is volt, hogy a magyar zenekarok tagjai a külföldi zenekaroktól megvették a hangszereiket, amikor ide jöttek koncertezni. Ha előzenekarként játszottak, akkor könnyű dolguk volt.
Én a 70-es évek elején Pécsett a Király utcai (akkori nevén Kossuth) hangszerboltban is láttam Fendert - persze csak nézegettük mert pénzünk még a Jolanára is csak úgy lett ha egész nyáron át dolgoztunk.
Csempészték és egy fél lakás árát költötték egy Fenderre. Csak azoknak voltak ilyen dolgaik, akik komolyan gondolták. A Szigeti Ferenc egy interjúban azt mondja, hogy Stratocastert rendelt a Triál-ból. Tehát volt legális út is. Tudom, hogy a Color együttest elkezdték vizsgálni a komcsik, hogy honnan vannak hangszerek. Nem csak ezért, de azok meg ugy leléptek USAba hogy még a Felkainak sem mondták meg. Illés a UK turné során bevásárolt. Sok együttes hozott be dolgokat , és ebből többet kerestek, mint a gázsiból.
TothPeter
2026.02.14. 08:51:53Na csak megcsináltam, mert úgy érzem érdemes felidézni ezeket a klassz történeteket. Gyertek írjátok meg, folytassuk itt: gsfanatic.com 👍🙏😀
TothPeter
2026.02.13. 20:06:46Köszi a sztorikat, itt is számítok rátok 👍😀🍻
gsfanatic.com
TothPeter
2026.02.13. 17:17:52Felénk is rengeteg banda volt úgy húsz éve. Mára csak a keménymag maradt, kevés az utánpótlás. Abban az időben kocsma és fellépési lehetőség is sokkal több volt. A zenekartagok kezdenek kiöregedni - kövéren és kopaszon a hangerőt már nem bírom...- a kocsmák meg bezártak, mert senki nem akar 1200Ft-ot fizetni egy korsó sörért egy olyan helyen, ahol még zenegép sincs....
Zivatar
2026.02.13. 16:14:14az biztos, hogy több volt a pénz is. voltam esküvőn a 80-as években a saxis öntötte ki a csőből a 100-as 500-asokat úgy meg volt tömve a hangszer, hogy nem szólt!!! játszottam én is lagzin katonaság után, egy havi fizetést kerestem egy éjszaka alatt kb 86-ban. abból már lehetett venni normális cuccot, mégha drága is volt. ma nem fizet senki egy lagzis-party zenekarért ennyit. viszont vannak olcsón is egész jó cuccok,
B Szabi
2026.02.13. 12:41:36Szép emlékek 😀 Bár valaki azt írta lejjebb, hogy csak az zenélt, aki komolyan is gondolta, hát én ezzel nem értek egyet. A 90-es években majdnem minden kisebb településen volt legalább egy rock klub. Jopárszor végig turnéztuk az országot, olyan helyeken is voltunk, ahol azt sem gondoltam volna, hogy egy valamire való kocsma is van, de még ott is szép számmal eljöttek a konceetekre 😀 Sokkal többen zenéltek akkor is, mint azt gondolnánk 😀 a kisvárosban, ahol felnőttem, volt vagy 10-15 ilyen-olyan banda. A helyi ujság külön cikksorozatot is szentelt ezeknek, minden héten bemutatva egy-egy zenekart, válogatás nélkül, hogy az hard rock, blues, punk, HC, metál, stb. Péntekenként meg egy helyi kocsmában állansóan lehetett jam session-özni, nagy élet volt, és a háigazda blues banda bárkinek megengedte, hogy színapdra menjünk és együtt zenéljünk, legyen az akár egy Muddy Waters szám, vagy akár egy Nirvana 😀 Szóval, virulens volt a zenei élet kb. sok helyen. Az pedig miért baj, ha ma meg már ˝mindenki zenél˝? Én ennek csak örülök, csináljunknsok zenét, nem baj, ha nagy a piac 😀
Henry Kaiser
2026.02.13. 12:28:44A kereső pedig a különleges tudakozó volt.
Talpi
2026.02.13. 11:28:13Telefonon (természetesen vonalas mert akkor nem volt más) lehetett kérni országos V-os feszültséget is referencia pontnak - mert minden utcában más volt a feszültség ☺
Flór Gábor
2026.02.13. 09:41:5354. Nem a vonalhang volt az A hang. Volt egy telefonszám, amit föl lehetett hívni, az adta a normál zenei A hangot. Sajnos nem emlékszem, mi volt a szám, de nyilván már nem él.
Attacker
2026.02.13. 07:25:42Renáta: honnan veszed, hogy `változó` volt a minősége a Turcsák gitároknak?
Renata Nova
2026.02.13. 07:23:28Turcsák Tibi megoldotta, hogy ne legyen hiány a jó minőségű copykból! Persze a minőségük változó volt...
TothPeter
2026.02.13. 06:05:09Atya ég, 1973-ba 20e Ft felszerelésre...😮😮😮
Még a végén kiderül, tele vagyunk keresztapákkal 😁
TothPeter
2026.02.13. 06:01:32Amikor az első gitáromként a Leadstart említettem, akkor a használható kategóriára gondoltam. Ahogy (49)
durkoi bitrokolt egy gitárnak látszó orfeust, úgy a Leadstar előtt nekem is volt egy. Narancssárga, félüreges testű - egyébként nekem nem tűnt rondának - 5 din vagy mi a neve csatlakozóaljzattal. Próbáltam behangolni, de a kulcsokat csak fogóval tudtam elteketni. A hangolást meg a vonalas telefon hangjához igazítottuk, abban az időben. Valaki azt mondta, ha felemeled a kagylót, az jó lesz ˝A˝ hangnak. 😁
Henics Attila
2026.02.13. 03:13:5582-kerül kezdtünk el járni az OSZK-ba, ahol minden hangszert nagyon jól felkészült zenészek oktattak. Ők profi vendéglátósok voltak, kivétel nélkül profi hangszerekkel, felszerelésekkel. Selmer a saxisnak, Fender a basszerosnak és a zongoristának, Ludwig ˝üvegdob˝ a dobosnak. Ha jól tudom, volt egy szabály, hogy ha meghatározott ideig kint zenéltél nyugaton - márpedig ők ezt csinálták - akkor vámmentesen hozhatod be a cuccaidat. Nagyon sok hangszer, erősítő így került az országba.
Ecker Tamás
2026.02.12. 23:06:591973-ban a Múzeum kőrúti triálban vettem 12.000,- forintér a japán Fender telecasteremet. Akkoriban egy kéz alatt 8.000,- forintér vett Laney 50W kombóm volt. Én is mindíg csodálkoztam, hogy kinek hogyan tellik marshallokra. Sokszor játszottunk a Bergendi előtt az E klubban, nekik is azok voltak. Mi csak álmodoztunk ilyen erősítőkről.
Zivatar
2026.02.12. 22:17:26Lugó mondta egyszer nagyon rég, hogy ez a gitár nem eredeti Gibson
Hlaci
2026.02.12. 22:10:57Turcsák Tibor volt a Gitison ˝atyja˝. Nagyon jó másolatokat csinált. Nála tanult a Medgyesi Tibi.
durkoi
2026.02.12. 21:57:07Nekem Orfeus elektromos gitár volt az első 91 környékén, na az nagy rakás .. volt. Gerjedt, búgott, hamis volt, magasan volt a húr és rosszul nézett ki, más baja nem volt. Ja még kontaktos is volt. Nem is tudom mi lett vele. Aztán Jolana Galaxis fekete színben 92-93 környékén. Nem tetszett, hogy fekete, de erre volt keret. Az egy kicsit jobb volt. Azt sokáig megtartottam aztán elajándékoztam. A Fender/Gibson gitár olyan álom volt, ami az akkori lehetőségeimnél elérhetetlen volt. Néha elmentem álmodozni a debreceni hangszerboltba a Batthyányi utca sarkán. Ma se tudok jól gitározni.
Trucza Szabolcs
2026.02.12. 21:45:13Sok magyar zenésznek csak olyan gitárja/erősítője/ládája volt, mint a nagy márkák, de éppen itthon készültek... pl Jamesnek volt egy Les Paulja, ami nem Gibson, hanem Gitison volt, és egy neves magyar hangszerész készítette (többet is amúgy, a neve sajnos nem ugrik be... de a Marshallok nagy része is úgy készült, hogy külföldi fesztiválokon a magyar roadok, zenészek levették a méreteket, itthon meg legyártották, Marshall felirat rá, azt csá... ezt Schuster Lóri is több helyen említi, de egyéb helyeken (pl. roadokról szóló könyvekben) is belefutottam már ebbe az információba.
És eredeti hangszereket meg valóban a Triálban lehetett kapni.
És eredeti hangszereket meg valóban a Triálban lehetett kapni.
TothPeter
2026.02.12. 19:58:08De jó történetek ismét, szinte látom magam előtt a jolana telét fuck you felirattal, meg a lerántott magnót 😀
Jók ezek, szívesen olvasom őket. Köszönet érte 👍🙏
TothPeter
2026.02.12. 19:55:0338. Talpi, az lehet már milliókat ér ebben az állapotban. Nem viszed be a kincsvadászokba? Megnézném 👍😀
polymonsta
2026.02.12. 19:18:44Lehet csak en latom igy, de internet elotti idoszakban meg a zene is ertekesebb volt, nem volt ennyi sz*r. Es tenyleg csak az kezdett bele aki igazan komolyan gondolta, a felvetelrol, mixingrol nem is beszelve. Ma mar csak az nem zenel aki nem akar.
Hlaci
2026.02.12. 17:37:24Péter! Mosolyogtam a Cremona első gitáron! Nekem is az volt, és úgy elektromosítottam, hogy a hanglukba lógattam egy beag ˝hifi˝ mikrofont, amit egy Tesla B700 magnóhoz csatlakoztattam, majd a magnót felvételre állítottam. Volt gerjedés rendesen, de az újdonság varázsa ugye,,, Aztán addig ugráltam a gitárral, amíg lerántottam a függőlegesre állított magnót, ami így kilehelte a lelkét. Ezután jött a Vermona 150k. No de eltértem az eredeti témától a nosztalgia jegyében. :-)
Fekete Andras
2026.02.12. 17:01:08Az első gitárom nekem is Jolana Telecaster. Valaki újrafestette, és a Jolana felirat helyett az volt írva, hogy Fuck You a fején. Lengyel distortion pedál, orion hifi erösitö. Következö egy Lyon By Washburn start, valami bovli, de szép volt. Az Oroszlánbarlangban vettem újan. Lejátszottam róla a bundokat egy év alatt. Utána jött az elsö igazi gitár , egy használt Kramer Neptun 40e Huf 1995 ben. Még ma is megvan. Nemrég hangszerésszel beálitattam. Szétszedi, azt mondja:- jé ebben gyárilag Jolana potméterek vannak... és tényleg.
Ambrus Tibor
2026.02.12. 11:28:21Mások is írtak hasonlókat: 1980-ban 2500 Ft-os fizetéssel kezdtem, 20-22 ezer körül voltak a Fender gitárok, Laney-Marshall erősítők, hangládák, ami kb. 8-9 havi keresetnek felelt meg. Össze lehet hasonlítani a a maiakkal - érdekes arányok jönnek ki.
˝Sok˝ magyar vendéglátós zenész járta akkor a világot, sok hangszert ők hozhattak be.
(Első komolyabb vásárlásom akkoriban egy DiMarzio hangszedő volt 3 ezerért (vö. havi kereset! ), a második egy Laney-cucc, bankhitelre.)
U.i.: nem lehet a sorrendet megfordítani?
˝Sok˝ magyar vendéglátós zenész járta akkor a világot, sok hangszert ők hozhattak be.
(Első komolyabb vásárlásom akkoriban egy DiMarzio hangszedő volt 3 ezerért (vö. havi kereset! ), a második egy Laney-cucc, bankhitelre.)
U.i.: nem lehet a sorrendet megfordítani?
B Szabi
2026.02.12. 11:16:52Henry Kaiser: én pont fordítva vagyok ezzel :) Engem már nem az érdekel, hogy mi van ráírva, hanem a minőség :)
Zenemánia
2026.02.12. 10:30:34Megoldották (rokon, baárt stb.).. :-) A magyar zenészek (is) mindig leleményesek voltak.. !
Henry Kaiser
2026.02.12. 09:59:351986-ban, külföldön vettem az első komolyabb basszusgitáromat (ma is megvan), ami szinte új volt és japán. Magyar szemmel is fillérekért adták, alig akartam elhinni. Akkoriban a japán volt a kínai; a minőség senkit nem érdekelt, csak az, hogy mi van ráírva. Ma sincs ez másként.
Talpi
2026.02.12. 09:55:02Németh Tamás
2026.02.12. 09:40:03Ezért jó hogy keleten is gyártanak és ez másra is igaz, TV-k, műszaki dolgok, stb. Amíg csak a nyugat gyártott addig aranyáron volt minden.
TothPeter
2026.02.12. 07:12:21Valaki nyithatna egy nosztalgia topikot 😀 ne nekem kelljen 🙏
TothPeter
2026.02.12. 07:05:26Most összehasonlítva ezt a két képet, 3 személy és az ibanez rg470 mindkettőn szerepel 😊
TothPeter
2026.02.12. 06:59:41TothPeter
2026.02.12. 06:57:44TothPeter
2026.02.12. 06:43:11Ha már többen nyilatkoztunk az első igazi saját gitárról, akkor én megosztom az első gitározásom körülményeit is, ami kicsit korábbra tehető. Egy kopott cremona akusztikus gitárra tekertünk fel damilt, mert egyetlen húr sem volt rajta. Naná, hogy a Deep Purple smoke on the water fő dallamát próbáltam lejátszani rajta. Helyszín: haverék garázsa, benne egy csudaszép kakibarna wartburg. Persze hamar lett dobos is. Ennek a wartburgnak a lökhárítóját csapkodta hegesztőpálcával. Az egész kb. 5 percig tartott, de ott elindult valami. Aztán bekapcsoltuk a kétkazettás magnón a Toy Dolls-t.
🤣😂🤣
TothPeter
2026.02.12. 06:33:59Na, ezek a számomra is sokkal életszerűbb történetek, amikkel könnyebben tudok azonosulni, mint a filmbéli felszerelésekkel. Köszönöm! Nagyon jó volt olvasni mindenkiét. Ha van kedvetek, írjatok még, akár a mai szemmel nézve ˝nevetséges˝ sztorikat. Nosztalgiázni is lehet. 😀👍🍻🥰
Blindmouse
2026.02.12. 00:52:43Én 1993-ban vettem meg az első gitáromat, egy Shadow strat volt 25 ezerért, a bolt végében lezárt kis részen pontosan 4x annyi volt a felehet cápauszonyos/bounded nyakú Jackson Rhoads. na aaaaz menő volt!!!
#21 18-22-24 vagy valami ilyesmi méretű Kozmosz citerahúrokat kellett venni és akkor megvolt a GBE húrokból 3-5 darab tartalék, mert olyan hosszúak voltak, a citerahúr méretszámozása fordítva van kb.. szóval minél kisebb a szám, annál vastagabb. :)
És olyan pihepuha húrok voltak, fele húrnyomás kb mint a gitárhúrnak. :)
egy csomagolásom meg is maradt..
B Szabi
2026.02.11. 23:52:05Ha a `80-as - `90-es években olyan budget brandek lettek volna, mint most, amik jó minőségüek, megfizethetőek, megbízhatóak, és amikhez hozzá is lehetett volna férni, eszembe nem jutott volna Fendert vagy Gibsont venni. Na jó, Yamahát igen, mert azzal elfogult vagyok 😀. De a hátam közepére kívánom a Jolana, Orfeus, Regent, Vermona és egyéb sz@rságokat 😀
Bagi Balázs
2026.02.11. 23:15:44Igen, kinyíltak a lehetőségek és ez valóban inspirál🙂 engem is, akár még kreatívabb lehet az ember. Olyan dolgokhoz tudunk hozzájutni amiről régebben csak álmodtam, és a kevés kiváltságosok, meg borsos áron férhettek csak hozzá.
Most meg itt a paradicsom a hobbizenészeknek is 🙂
Frankie Szilágyi Ferenc
2026.02.11. 23:12:59Az első komoly hangszeremet, egy Fender Stratocastert, szintén a Triálnál rendeltem.
1978-at írtunk akkor. Jó pár hónapot kellett rá várnom. Végül a Zongorateremben, a Nyugati pályaudvarnál lehetett átvenni. Nagyjából másfél évig spóroltam rá úgy, hogy a gimi mellett, sokszor éjszakánként a Nyugati pályaudvarra jártam vagont kirakni. 1978-at írtunk akkor.
18 000 Ft volt a hangszer és 2000 hozzá a keménytok. Az akkor nagyon-nagyon sok pénz volt, legalábbis nekünk.
B Szabi
2026.02.11. 23:03:08És ez jól is van így.... Én 93-ban kezdtem zenélni, és nem sírom vissza a régi időket... Én is hosszasan tudnék mesélni, de nem akarok nosztalgizáló vén f@sznak tűnni 😀 Én sokkal jobban élvezem a mát mint a tegnapot. A technológia és a kényelem nem jelenti automatikusan a kreativitás halálát. Sőt... Engem sokkal inkább inspirál.
Bagi Balázs
2026.02.11. 22:56:14Jó így olvasni ezeket a személyes történeteket.
Elgondolkodtató, hogy régebben nem volt ilyen hangszer meg efekt kánaán, azt mégis születtek jó, sőt akár fenomenális produkciók is... Valószínűleg nagyobb hangsúlyt kapott a tudás&gyakorlás meg a kreatívítás és a barkácsolás is!
Én még 1 kölcsön-lízingelt violinforma bőgővel, meg 1 hasznát akusztikus gitárral kezdtem. A haverom járt tanárhoz én meg tőle és a zenekartól tanultam. Aztán 2000 körül vettem az első Floydos! ˝Ólcsósított˝ saját gitárom a Finkei-nél a Triál mellett 🙂
Most meg ott tartunk, hogy akár otthon 1 laptoppal házi stúdiót lehet csinálni.
Elérhető csomó videó, házhozrendelhető a gitár stb...
B Szabi
2026.02.11. 22:51:18Nem minden zenész volt csóró akkoriban, ez egy romatikus tévképzet... Akiket az Erdős Péter cenzúrája és a rendszer megtűrt vagy akár még támogatott is, jól megéltek a zenélésből. Nagy gázsik voltak akkoriban (is) a támogatott zenélésben, már akiket nem tett tönkre a rendszer, de még az üldözött Radics Bélának is volt SG-je. És ahogy a többiek írták, ilyen-olyan módszerekkel azért hozzá lehetett jutni cuccokhoz.
Cis Jordan
2026.02.11. 22:45:25Hlaci
2026.02.11. 22:06:40Méh annyi, hogy pont az egy hangszerre telik-miatt sok értékes hangszert furkáltunk, moddoltunk, Floydot furattunk a stratóba.... úristen... dehát ˝backup˝ gitárra nem telt, meg akkoriban épp hogy elkezdték gyártani a superstratokat finomhangolós tremolóval. De azt sem mérték olcsón. 88-ban csempésztem be egy Westone-t a Skoda kalaptartóján egy kabáttal letakarva. 580 márka volt. kb 23 ezer Ft.
Hlaci
2026.02.11. 22:02:37A ˝maiak˝ el sem tudják képzelni, hogy milyen az, amikor egy gitárja van az embernek, azt is nagy nehezen veszi meg. Nagyon el vagyunk kényeztetve manapság. Viszonylag olcsón is nagyon jó gitárokat lehet venni. Effektek, erősítőhegyek... Egy lengyel wah-fuzzal király voltam 82-ben :-) 3500 Ft volt. Hozzá az elmaradhatatlan Vermona 150 k...
Hlaci
2026.02.11. 21:55:44Akkoriban lehetett kapni BOY gitárhúrt, Melódiát (sokan úgy használták, hogy A volt a legmélyebb pozícióban, és az E1 helyett 24-es citerahúrt tettek fel. Állítólag akkoriban Tátrai is ilyet használt- legalább is egy hangszerkészítő ezt mondta. És húúúú!! lehetett kapni amerikai Syncron húrkészletet. 70 Ft volt egy pack. Vigyáztunk rá, mert 14 liter tej ára volt. Kifőztük ulrtás vízben, és egy ideig továbbra is jó volt. Én gondoltam egyet és 1987-ben írtam a Fender cégnek,és érdeklődtem, lehet-e rendelni tőlük húrt. Egy hónap múlva kaptam egy csomagot tele prospektusokkal és 3 készlet Fender húrral! Nagy volt az öröm.
Flór Gábor
2026.02.11. 20:20:3017. Nem mindenkinek volt ugyanaz az anyagi helyzete, a 12000 Ft éves fizetés nagyon kevés volt, az én első fizetésem 1982-ben 2800 forint volt havonta (állami szoboröntő műhely), és aztán már csak egyre följebb ment, 2 év múlva már komoly 3500-at kerestem rajztanárként. Az első hivatalos (ORI) gázsim 1500 forint volt 1987-ben.
Ha valaki nem elcseszte a keresett pénzt zenészként, össze lehetett kuporgatni, ha volt sok buli. Valamint a Zenész Szakszervezettől lehetett kérni kamatmentes kölcsönt. Az első komolyabb hangszereimet egyébként hitelből vettem, vagy sima banki, vagy ilyen szakszervezetiből. És aztán, ha volt valami normális cuccod, eladtad, és hozzátettél, vettél valami jobbat.
Egyébként a régi képeken a sok menő Marshall stb. nem biztos, hogy azt jelenti, hogy a képen lévő zenekaré volt, hanem sokszor bérelték/kölcsönözték egymástól (KISZ-től, művháztól stb.).
TothPeter
2026.02.11. 20:05:43Nemrég csináltam egy videót a fiam js32 Kelly gitárjáról, arra írta valaki, mennyire menő lett volna az a `80-as években, most meg alsó kategória. El vagyunk kényeztetve 😎😀🥰
TothPeter
2026.02.11. 19:58:52Én az első gitáromat 1992-ben vettem. Másfél év gyűjtögetés után, 19.000Ft volt. Egy szép piros Leadstar strat volt, imádtam. Attől rettegtem, nehogy elszakadjon egy húr rajta, mert akkoriban arra már nem telt volna 😀🤘
TothPeter
2026.02.11. 19:51:421983-ban 24.000Ft egy stratért, az kb az anyám bruttó 2 éves fizetése volt az OTP-nél.
TothPeter
2026.02.11. 19:47:14Érdekes történetek. Fél lakás ára, zsiguli stb. Nekem ezek a srácok olyannak tűntek, mint a csavargók, munkakerülők...egész nap lógnak, elmélkednek valamin... De ha még dolgoztak is, ennyi pénzt összerakni abban az időben, miből? Faterék diplomás emberként 35 évre vettek fel lakáshitelt egy 2 szobásra, 3 évet kellett várni egy trabantra, fa lábakon állt az orion tv, amin hétfőn nem volt adás, a többi napon meg szar. Kikapcsolás után még percdekig ott volt egy fehér pötty a közepén. Nekem ilyen emlékeim vannak és az már a `80-as évek közepéről szól. Itt meg hegyekben állnak a Marshall, Laney, erősítők, na meg az említett hangszerek. Amolyan ellentmondásos érzetet keltett bennem az akkori rocker életstílus és ezek a cuccok.
Hlaci
2026.02.11. 19:23:02A Múzeum körúton volt egy triál, ahol nyugati cuccok is voltak. 1983-ban 2 Fender Stratocaster is volt bent. 23.800 és 24.000 Ft-ért.
Sándor Alexa
2026.02.11. 17:46:24...na, egyik ok ez volt, hogy elkezdtem gitárt csinálni :-)
Aktív Gitár
2026.02.11. 17:11:43Vidéken úgy ment, hogy volt a hely játékbolt, ami a Triállal lehetett kapcsolatban. Mondtad az eladónak, hogy kéne valami jó gitár. Aztán hozatott. Zsákbamacska volt, nem lehetett tudni pontosan, milyen lesz, mikor jön meg. Az egyik helyi bulizenekaros ismerősnek így lett egy Ibanez Roadstarja.
Én a Kormos Tibinél vettem a Yamahámat, de az is úgy volt, hogy Dombóváron laktam és valami zenész ismerős mondta, hogy a Kúria utcában épp van egy jó gitár olcsón. Pénteken felvonatoztam Budapestre, addigra elvitték, de a Tibi mondta, hogy ha másnap visszamegyek, szerez valamit. És visszamentem, bejött egy srác egy Yamaha SG200-zal, amiről a Tibi tudta, hogy el akarja adni és odahívta. Megvettem.
Henry Kaiser
2026.02.11. 15:52:427.: Majdnem egyszerre :-)
Azoknak, akik még nem éltek akkor: A Triál volt az állami hangszerforgalmazó, nagyrészt KGST-kínálattal. A ˝tőkés import˝ általában egyedi megrendelésre történt, a megfelelő elvtárs odaszólását követően. Fontos volt bizonyítani, hogy fel tudjuk venni a versenyt a Nyugattal, ezért jött létre például az LGT zenekar is...
Egyébként időnként becsúsztak a Triálba nyugati cuccok is: gitárhúrok, apróságok, de pl. az EHX DEM pedálom is ˝ősmagyar˝.
A Triál mellett léteztek olyan helyek is, mint Kormos Tibi boltja a belvárosban, ami külföldről behozott cuccok adásvételével foglalkozott.
Flór Gábor
2026.02.11. 15:51:00Jártak külföldre, pl. Jugoszlávia már majdnem nyugat volt ilyen szempontból, de máshol is lehetett kapni. Én a nyugati cuccaimat a Mariahilferes egynapos buszfordulós utakon vásároltam sokszor. Egy AKG mikrofon nem volt a boltban, mondta a boltos, hogy holnapra meghozza, és mikor mondtam, hogy ma megyek haza, akkor azt mondta, jöjjek vissza 3-ra, és ott volt a miksi.
Meg amúgy volt a Triálnál sokminden, meg lehetett rendelni, csak győzd kivárni, és legyen rá pénzed (amúgy nem is volt pofátlanul drága, csak a fizetésekhez képest).
GooseT
2026.02.11. 15:40:56Egyébként szerintem a gitárok nem voltak rajta a COCOM-listán, csak annyira rohadt drágák voltak, hogy nem érte meg behozni őket.
GooseT
2026.02.11. 15:38:53Olyan is volt, hogy a magyar zenekarok tagjai a külföldi zenekaroktól megvették a hangszereiket, amikor ide jöttek koncertezni. Ha előzenekarként játszottak, akkor könnyű dolguk volt.
Talpi
2026.02.11. 15:29:17Én a 70-es évek elején Pécsett a Király utcai (akkori nevén Kossuth) hangszerboltban is láttam Fendert - persze csak nézegettük mert pénzünk még a Jolanára is csak úgy lett ha egész nyáron át dolgoztunk.
Fekete Andras
2026.02.11. 14:50:25Csempészték és egy fél lakás árát költötték egy Fenderre. Csak azoknak voltak ilyen dolgaik, akik komolyan gondolták. A Szigeti Ferenc egy interjúban azt mondja, hogy Stratocastert rendelt a Triál-ból. Tehát volt legális út is. Tudom, hogy a Color együttest elkezdték vizsgálni a komcsik, hogy honnan vannak hangszerek. Nem csak ezért, de azok meg ugy leléptek USAba hogy még a Felkainak sem mondták meg. Illés a UK turné során bevásárolt. Sok együttes hozott be dolgokat , és ebből többet kerestek, mint a gázsiból.
Henry Kaiser
2026.02.11. 14:50:05Somló a Triálban vette a Fender JB-t. Akkoriban így ment ez...☻
19:29-nél meséli el pár szóban, de egyébként is jó film.
kimi
2026.02.11. 13:27:20Volt is irigység, ld. ˝K...a anyját minden híres embernek, drága az ára a Gibsonnak és a Fendernek˝
TothPeter
2026.02.11. 12:28:17TothPeter
2026.02.11. 12:26:21TothPeter
2026.02.11. 12:25:20