@Molo (#12631): Sajnos.
És még ezt húztátok le gsfanatic.com
˝ akinek van rá ideje ˝ .. és sok-sok pénze a javíttatásra . gsfanatic.com
Miközben írtam, elgondolkoztam, ezért tettem hozzá zárójelben hogy egyesek szerint. Valóban nagy lehet a betakarított termés és a vágásra ˝kész˝ állat feldolgozása között a különbség (ahogy írod a keletkező(és megtisztítandó) szennyvíz mennyisége, és minősége), de amíg odáig jut hogy betakarítható a növény és levágható a haszonállat, azon már van mit kiértékelni, hogy mennyi is az a károsanyag és káros ökohatás ami addig keletkezik (műtrágyagyártás, öntözés, traktorfogyasztás...). Viszont azt gondolom sokan nem gondolkodnak elég mélyen, és csak egy szempontot vesznek figyelembe, nyilván amit a legfontosabbnak gondolnak, de nem mindig az a legfontosabb, és így megtéveszthetők, ha valaki(politikus vagy idióta) ugyanazt a szempontot vagy érvet hangoztatja hangosan, félrevezető lehet, és így a befektetett idő/munka/energia sokkal kevesebb eredményre vezet, mint aminek a hatása számottevő lenne.
@Sailor (#12621): Ezt az ˝állattenyésztés káros˝ lufit jól felfújták, pukkad majd. Helyesen, az amerikai és egyes modern európai nagyüzemei vagy Dél-amerikai típusu erdőirtásos kizsákmányoloó totálisan csak gazdasági érdeket figyelembe vevő állattatás valóban nem éppen természetkímélő. Ugyanakkor el lehet gondolkofnio, hogy alakultak ki az ember előtti, legalábbis az állattartás előtti kisebb, nagyobb gyepterületek, legelők? Ugyan mi a fene legelt a nagy magyar Alföldön 4ezer évvel ezelőtt vagy régebben. Hát nem a nomádok marha gulyái az biztos. Mikor a hódítók elérték a prérit Ámerikában, csak bambultak, hogy mennyi bőlény van. Milliónyi. Aztán persze az őslakosokkal együtt ezeket is puskavégre kapták, a prérit részben feltörték, részben telerakták marhákkal, hiszen erre, legeltetésre volt alkalmas.
Mo-on nincs terméseztvédelem legeltetés nélkül, főleg az Alföldön, de Dunántúlon is sok helyen (mondjuk ne az Őrségi Nemzeti Park bölényes hülyesége legyen a referencia, az inkább a show része, de a tarkamarhás vonaluk az jó). Ahol megszűnt a marha tartás, átalakult, tönkre ment a gyep. Persze legeltetés és legeltetés közt nem kevés a különbség. Nem mindegy, hogy extenzív (jó) vagy intenzív (kevésbé jó). Nem mindegy a faj sem, totál más egy birka, ló vagy marha legelő, más ökoszisztémák alakulnak ki rajta. A birkalegelő a legszegényebb, a marha a legdiverzebb (ez csak mo-i gyepekre érvényes, másutt nem tudom hogy van). Persze a nagyüzemi istállózásra, intenzív takarmányozásra ráállt hústermelés nem annyira jó főleg, mert rengeteg vizet igényel, ergo rengeteg szennyvíz is keletkezik, stb. A marhák által kiböfögött, kifingott metán nem a fő probléma, maximum a civilizációs természetkárosító mellékhatások egyike.
No, meg veganizmus ide, ˝ne gyilkojjá állatot mert megöllek˝ divat oda, még mindig többen húsevők e világban, mint nem. Ennyi embernek ugyan honnan lenne kaja? De ne gondoljátok, hogy a nagyüzemi növénytermesztés olyan természetbarát, fityfenét! Ez a biovonal meg jó lehet, de nem 8 milliárd embernek.
Persze ezek csak egy dilettáns szobagitáros agyfaszolós gondolatai, de hobbiból ilyesmi a szakmám. Némileg. :D
Nehéz írásban a metakommunikáció. Én se gondolom hogy válaszolni kellene erre a kérdésre, de talán a súlyos fogalmazás esetleg rádöbbent másokat, hogy MÁS irányba de KOMOLY lépéseket kéne tenni. És hogy milyen összetett az élet, és tág határok között mozoghat a megoldás, még a húsfogyasztás problematikája is ide tartozik, mert sokkal több (egyesek szerint) káros kibocsátással jár az állattenyésztés.
UI.: csak jó volt látni hogy néha felmerül a természet és védelme kérdéskör (bár kevés hozzászólóval).