@Molo (#926): Nézzük, mit mond a szakirodalom?
aktivgitar.hu/
A cikk világosan felsorolja a számtalan hibát, ami ennek a tremolónak a hibája, és kitér az általa okozott járulékos hibákra is. Talpinak azért javasoltam elektromos megoldást, mert az kimélné az egész hangszert, miközben még hatásosabb is lehetne. Itt jegyzem meg, hogy nem a gitárerősítőkben használt tremolóra gondolok, hanem olyasmire, amilyeneket a szintetizátorokba építenek a hangmagasság emelésére, vagy sűlyesztésére. Nem hiszem, hogy egy ilyet konstruálni ördöngős feladat lenne.
Jeff pedig azért játszik ezzel a fossal, mert csak ilyenje volt, van...
@Talpi (#925): Természetesen meggondoltam azt amit leírtam. És nem mondtam, azt sem, hogy nem lehet használni! Csak azt jelentettem ki, hogy fos! Legalább 30 éve használok stratokat, többek között volt USA, Squier, és olcsóbbak is. Ma is van kettő egyedi. Bármelyikről beszélhetünk, mindegyiknél meg voltak, és vannak a következő hibák:
- Lötyög a tremolókar. (A menetes megoldás nem megfelelő. Egyesek egy rugót tesznek a menetesfurat aljára, ezzel próbálják a lötyögést és a kar túlzott elmozdulásait csökkenteni.)
- Lebegősre állítva rövid használat után elállítódik, leereszt, elhangolódik. (Hangológéppel ellenőrizve ez már egy használat után is láthatóvá válik, nem csak a füled hallja! )
- Játék közben állandóan korrigálni kell a karral az elhangolódást. Ezt a nagy előadók mozdulatai is igazolják. (Egyébként minden tremoló esetében nagyon nehéz kontstrukciós feladat az elhangolódás nélküli alaphelyzetbe való visszaállás megoldása.)
- Sok nagy és kis gitáros eleve fixálja. Vajon miért? Eric Clapton példának okáért.
- Sajnos nem tudhatjuk, hogy a nagy művészek a színfalak mögött hányszor állíttatják be hangszereiket! Vajon miért van leszedve a tremolóházat takaró lemez? Ez nem a divat kérdése! Muszáj, mert állítgatni kell!
- ˝Az a igasság˝, hogy a különböző felsőnyereg satuk, Floydon lévő finomhangolók stb. sem oldják meg a problémákat. Én valamiféle elektromos megoldáson agyalnék, ha értenék hozzá. Nincs kedved megoldani?
@Lorand Komaromi (#923): Igen, csak nem mindegy, az a 30% mennyi. Ezek a hangszerek túl vannak árazva, ezzel tartják a rangjukat. Egy Lakland Classic feleannyiba kerül, mint az ugyanolyan Fender. És használtként kb. egy árban van a Fenderekkel.
Szerintem a Fender jobban járt volna, ha Leo elképzelését vitte volna tovább (elérhető árú hangszereket gyártani, jó minőségben), és nem ment volna el a gigamultiság irányába (anyagilag persze nyilván nem, csak az én idealista lelkemnek rokonszenvesebb lett volna). De ez a vonat már elment, egy dolog írható a javukra, hogy szarul védték le a cuccaikat, és emiatt boldog boldogtalan másolja, sokszor jobbat gyártva. :)
Mindket esetben 30%-ot veszitettel. A hazai piac nem mervado, de tolunk nyugatabbra az egymillas custom shop stratot 1-2 heten belul elkapkodjak...
@Lorand Komaromi (#921): Arányában nem veszít a legkevesebbet. Sajnos ma már embertelen áron adnak egy USA Fendert, azt csak méretes veszeteséggel lehet továbbadni. A régiek persze jobban tartják az árukat relatíve, de azok is csak mihezképest, Egy másfél millás Fender jazzbasst fél milla veszteséggel tudsz eladni, és akkor már jól jártál, míg mondjuk egy félmillás Warwick 3-400 között még simán eladható.
Hat azert mondjuk ez a ketto veszit a legkevesebbet az uj arbol, es a legkonnyebb eladni. :^) De teny, hogy a markanevet meg kell fizetned ezekben. Ezt ugy is megfogalmazhatjuk, hogy van mogottuk legendas mult, ami tudja novelni az ertekerzetet. A legtobb gitart meg ˝jatekszerkent˝ veszik inkabb, szubjektiv erzelmek alapjan, nem hivatasos zeneszek munkaeszkoznek, de meg utobbiak is valahogy a komolyabb cuccokat preferaljak...
Ami meg az uzleti oldalat illeti, nekem ugy tunik, hogy Fender hamarabb felismerte a markanev jelentoseget, illetve, hogy egy fajta gitar tipust egy markanevvel asszocialnak az emberek, es forditva. Peldaul Gibbon/Fender ˝superstrat˝ probalkozasai nem voltak sikeresek, par evtized alatt sem sikerult utolerni par erre szakosodott ceget, viszont a Fender bekebelezett par legendat - Charvel, Jackson, igy ezt a szegmenst is le tudja fedni legendas markanevek alatt. (mondjuk most nezem, hogy Gibbonek bekebeleztek a Kramer-t)
Én a 893. bejegyzést olvasva kaptam fel a vizet, mert a tremoló, amit a Fender a legtöbb stratocaster gitárjában, alkalmaz, egy fos. Akár hat, akár két pontos! (A beállítási paramétereket én is ismerem és alkalmazom.) Nem hiszem el, hogy nem lehetett volna már évtizedekkel korábban egy használható, és valódi technikai tartalommal rendelkező Fender tremolót tervezni.
Tudomásom szerint a Roland elektronikával szerelt stratok nem a Fender kezdeményezésére jöttek létre, hanem a Roland kérése alapján, és akkor, amikor már évek óta gyártották a Line6 Variaxot.
Az ergonómiai tulajdonságok és a formából adódó hangzás valóban tökéletesek, ehhez nem fér semmi kétség, de hát épp ezért kellett volna a silányabb részeket modernizálni. (Másrészt, azért ismerjük el, hogy a többi gyártó is hallott az ergonómia jelentőségéről...)
Így hát én is egyetértek Flór Gábor megcáfolhatatlan mondatával: -˝De a stratocaster, mint FORMA, örök és tökéletes˝ !
Javaslom, hogy szivjuk el a békepipát!
@PRSgitaros (#915): Sajnos ez így van. A Fender (és a Gibson is) iszonyatosan túl van árazva, látszik a használtpiaci értékükön is. A felhasznált anyagok stb. terén bőven jobbak már a kis cégek, és bizony nem ritkán a kidolgozás is eléri a milliós gitárok szintjét.
De a stratocaster, mint forma, örök és tökéletes.
@ADAK (#913): Az nem Fender téma. A stratonál csak annyi van, hogy mivel az ember szerkezete és az akusztika törvényei adottak, a testforma, arányok, ergonómiai megoldások nem szorulnak fejlesztésre.
Az ízülettel meg az van, hogy a klasszikus zenészek kiemelkedő megterhelésnek vannak kitéve. Ezt mindenféle gyógytornával orvosolják, de egyes hangszerek esetében az ergonomikus kialakítás segíthet ezt a megterhelés csökkenteni. Szaxofonosoknál pl a gerincre nehezedő terhelést váltják ki különféle spéci nyaklókkal.
@ADAK (#907): Ó, dehogy nincsenek a Fendernél fejlesztések.Van Rolanddal közösen gyártott gitárjuk, volt egy széria, ahol kis ˝kártyák˝ behelyezésével tudtad a pickup hangzásokat végtelenig variálni, az American Ultrának a nyak felőli testkontúrjai egészen mások...A gitárosoknak nem kell újítás, ha Stratocasteren a Fender név van.A Gibson is próbált mindenfélét a Les Paulokkal, nem kellett az sem.A gond nem itt van ezeknél a gyáraknál, hanem ott, hogy a többi gyártó -és itt a kisebbekre is gondolok- elkezdték felülmúlni őket minőségben.Míg ezek a nagy gyártók már nem hozzák azt a minőséget, amit régen és amit kellene.Mikor megvettem az első PRS SE-met, csak ámultam mennyire jó gitár és sok kinti fórumon a legtöbben azt mondják, hogy az SE-k is ott vannak, minőségben, mint egy Gibson Studio....De ott a Harley Benton is, akik szintén zsenijól összerakott gitárokat kezdtek gyártani mostanság(persze ott nagyobba minőségi szórás az olcsó kategóriában, ebben a Squier és az Epi jobb, de drágább is), igaz, ott is a 100 ezer feletti kategóriában jók a gitárok igazán, vagy Chapman is nagyon jó gitárokat készít, jó áron.Sajnos tudomásul kell venni, hogy a legtöbb gyártó, mint a Fender és a Gibson is, elsősorban már üzleti vállalkozás, nincs már mögötte a szenvedély és a hangszer szeretete.Már nincs mögöttük az alapító.És, mint üzleti vállalkozás, elsősorban a kiadások csökkentése és a bevétel növelése a cél.Véget ért itt is az a kor, mikor a dolgokat azért készítették, hogy jó legyen és maradandó, mint az autóiparban, az elektronikában és sorolhatnánk.
@Flór Gábor (#909): Persze, persze! Minden hasonlat sántít., én is gondolkodtam azon, hogy egyátalán megemlítsem-e!
Én nagyon hiszek az innovációban, ezért unszolnám a Fendert is.
Viszont nagyon érdekes dolgot említesz az izületi problémákkal kapcsolatban. Kérlek fejtsd ki pár mondatban, hiszen nagyon érdekes, gondolom nem csak az én számomra.
@ADAK (#907): Hát, nem igazán találó a példa. A stratocaster az emberi test tulajdonságait (testforma kialakítása), valamint az akusztikai szabályokat (húrhossz, pickupok elrendezése) veszi figyelembe, egy minden szempontból optimális hangszert létrehozva. Nincs új modell, ennek a modellnek a variációi vannak (de ha az ergonómiába nyúlnak bele, az általában rosszul sikerül), vagy valami teljesen más, pl. LP, vagy extrém fazonú hangszerek.