@Yogi (#2795): Pedig nem nehéz. Vagy egy jó mikrofon kell hozzá (leginkább kondi) és egy nem ugrálós hegedűs, vagy egy jó pickup+ jó akusztikus erősítő, esetleg egy jó pickup vonalból, de akkor értenie kell a hangszerhez a keverősnek.
Szerintem a hangfelvétel is igen könnyű, be kell tenni a hegedű elé egy mikrofont, ami fölveszi a hangját. :) Utána macerásabb már el is helyezni a zenében, de az is leginkább amiatt, mert a hegedűsök sokszor nem azt a hangot szeretnék hallani, amit képezni tudnak.
Persze mindezt a mai viszonyok között mondom, meg úgy, hogy én zömmel akusztikus dolgokat hangosítottam eddig (80%-20% arányban), dob nélkül, és általában a saját cuccomon. 20 évvel ezelőtt itthon olyan, hogy akusztikus hangszer, csak mint mumus tudott általában megjelenni a hangosítók között. Ha már egy szaxofon, 3 vokál, némi konga és neadjisten egy bőgő megjelent a színpadon, 10-ből 8 technikus elszúrta a hangot.
@Yogi (#2792): Az a baj az emberrel, hogy egy normális hangszínt nem képes kikeverni a cuccon. Semmiféle érzéke nincs hozzá. :) A normál mikrofonnal fölvett akusztikus hangot szeretném hallani.
Anno Menuhin zenetörténeti filmsorozatában volt egy alumínium hegedű, aminek valami egészen amorf formája volt, de úgy szólt, mint egy Stradivari, valami akusztikai mérnökök csinálták. De nem lett sikeres, mert ronda volt.
Az alumínium jó akusztikai tulajdonságai 1855 óta ismertek (azóta tudják rendesen feldolgozni).
www.mugwumps.com
Meg ugyebár: www.aluminumviolins.com/
Tehát nem csak a villanygitároknál van lehetőség az alumíniumban. Az a fura, hogy harangként csak kb. 25 éve használják.
Egy nagy projekt miatt van most itthon egy halom egy-két méteres alumínium rúd, 10x10-től 10x100 mm-es metszetig. Ne nézzetek hülyének, de amikor megjöttek, mindet kipróbátam: a fejem tetején egyensúlyozva megpendítettem/kongattam őket - egészen klassz hangjuk van.