@Kala (#3576): Na ez az! Ha üzletté válik a zene, akkor a lényege vész el.Vagy munkává, stb...a zene lényege az lenne , hogy örömet okozzon, érzelmeket, erőt továbbítson, vagy hatást gyakoroljon.Taglózzon le, vagy emeljen magasba és vezessen át egy másik valóságba! Ezek a rutinzenészek és technika bajnokok képtelenek erre...
Itt látszik például Fejes Zolinál a technikai tudás és a zene élvezete a szólónál az első dalban is rögtön.Nagyon nagy élet van benne.Ilyen szerintem az, amikor valami jól szól.
@morscher gabe (#3575): Na így vagyok az ilyen gitárszólókkal. A Spock Beard előzenésze az A38-on a Paul Gilbert volt. Beállt , fejhallgatóval a fején (! ) és elkezdett begyakorolt skálákat gépiesen nyomni, jó másfél órán keresztül. Olyan volt , mint egy zombi. Ha nem 1000 W-on szól , esküszöm, bealudtam volna.....
The Voice of Holland, The Battles 2.rész
www.meetingpoint.hu
Hallgatom ezt a zenét és bár nem nagyon értek herflihez, mondom magamban , ˝basszus, ez John Popper˝ iszonyatosan jellegzetes. És íme , tessék. Ebben a hangszerben az az ˝aljas˝ , hogy nem látsz semmit, mégis szól , mint az állat. Már persze csakis jó zenész által. Ajánlom mjóü szívvel mindenkinek A Blues Travelers dupla koncert DVD-jét (Thinnest of Air).
@Darvai Róbert (#3557):
Multkor pont belefutottam ebbe a videóba. Maga a hangszer gyönyörű és biztosan fantasztikus érzés lehet rajta játszani. A hangjával viszont nem vagyok maradéktalanul kibékülve. Neke hiányzik belőle az a fémes csilingelés. Ez szerintem inkább nyekereg, mint peng. Tudom, hogy a fretless ezzel jár, az ujjbegy lefojtja a csilingelő hangzást. Egy fém fogólap talán segítene rajta valamennyit.