@Kelemen Gábor (#4076): Hát én a hetvenes évek első felében többször voltam több hetet Helsinkiben, mert apám a követségen dolgozott. Odáig az ilyen eszkimókok vsz. nem merészkedtek el, mert én egyet sem láttam. Az viszont tény , hogy néha, amikor mínusz 22 volt és összecsíptetted a két orrcimpádat, úgy maradt :-)
@Kala (#4075): A hideg is viszonylagos...
Egy ismerősöm, aki a gyerekkorának egy részét Finnországban élte le, azt mesélte, hogy egy hideg téli reggelen, amikor már a finnek is fáztak, kinézett az ablakon, és azt látta, hogy az eszkimó vendégmunkás rövid klottgatyában locsolja a szemközti jégpálya jegét.
Nem tudom, igaz-e a történet, de valahányszor eszembe jut, vigyorgok... :)
@Kala (#4069):
A végén megjelenik a ˝stáblista˝ és a Delov Digital logó. Ezek meg már dolgoztak pár klippben itthon. Ha rákeresel Bajkov Valentin névre ki fogja dobni.
A weboldaluk: www.delovdigital.hu/
@Kala (#4058): Egy-két éve, egy jóbarátom 250-ért adta el az övét.Tényleg zseniális jó hangszer, de valahogy ˝felesleges˝ volt ennyi pénzt tartania benne.Volt és van több gitárja is, aztán vett egy Vox AC30-at.Na azon és a pedáljain egyszerűen minden jól szól...
Egy nagyon jó erősítő rengeteget dob a soundon.Egy jó gitár kevés.
Én a rosewood top axist fogdostam meg jól, egyik Hangfoglaláson, az akkor volt 560 ezer ft.Na ott volt az az érzésem, hogy nem véletlen az árcédula.Egyszerűen minden a helyén volt.Belesimult a nyak a tenyerembe, finoman csúszott a lakkozatlan nyakon.Súlyra is éppen jó, se nem nehéz, se nem könnyű és egyensúlyban is volt.Az action tényleg nagyon alacsony volt és valahogy lágyan-könnyedén lehetett rajta játszani.PRS-ekre lennék még nagyon kíváncsi! Az SE gitároktól nem estem hasra.Nem mondom, hogy baj volna velük, sőt nagyon tetszettek, de nem volt az az érzés, hogy hűűűűű PRS...De ez már egyéni ízlés azt hiszem...