Deutsch
English
Español
Magyar
Slovenský
10 
Egy Új-Zélandi családi vállalkozás:
@Molo (#19728): Egy nehéz gitár ülve is nehéz. Vagy a válladat húzza, vagy a lábadat nyomja. Úgyhogy marad a testépítés, vagy a könnyebb gitár. Amúgy meg az egy legenda, hogy a súlytól van valaminek jó hangja.
Ja, és Townshend bá nemrég töltötte be a 80-at! Éljen soká!
Egyrészt nem állok színpadon, sosem álltam. Életemben egy ˝fellépésem˝ volt, céges nőnapon, akusztikussal toltam. :D
Otthon is elvétve játszom állva. Eleve állásban egy idő után fáj a derekam, gitár nélkül is. Szóval állni utálok, inkább megyek. Vagy ülök. Így nem tudom, mennyire húz a gitár súlya.
Amúgy írtam, hogy nagyobb tömegű gitárhoz nagyobb állóképesség kell. :)
Meg gondolom az előadó stílusa is számít. Ácsorog, mint Gilmour. Ücsörög, mint Fripp. Vagy felszántja a színpadot, mint Townshend bácsi ifjú korában. Meg Angus bá. Utóbbiakhoz alapból nagyobb állóképesség, dinamizmus szükséges. Ott már számíthat fél kiló is. De arra rá lehet edzeni. Petrucci bodybuildingezik, hogy kibírjon 3 órás koncerteket. Van, aki inkább iszik (RIP Lemmy bá! ).
@Lorand Komaromi (#19726): Ó, a mérleget nem is láttam, csak a gityót néztem. THX!
@Molo (#19724): A fotokon latszik a sulya a merlegen. Egyszer 20 percet probalj alldogalni egy 4.3 kilos gityoval hevederrel... :^)
@Molo (#19724): Szerintem, ha állnál 3x45 percet egy színpadon, vagy egyben másfél órát, akkor elkezdene érdekelni, hány kiló egy gitár, vagy baromi keményen elkezdenél gyúrni, hogy ne érdekeljen. :)
@Lorand Komaromi (#19723): Ezt sose értettem, ezt a ˝hány kilogramm egy gitár˝ dolgot. Van ennek bármi jelentősége egy elektromos gitár esetében? Mert verseny zongora, nagy harang ott oké, érthető. Sosem mértem meg a gitárjaim tömegét. Nem tudom hány kg a Stratóm vagy a HB-m, pláne az akusztikus. Kismillió ilyen olyan videó, cikk foglalkozik azzal, hogy az elektromos gitároknál mi számít a hang szempontjából, de amennyire tudom, a nehezebb gitár nagyobb állóképességet igényel koncerten, más jelentősége nincs. Vagy igen? És ez mérhető objektívan?
Jó, tudom, a hangszerünk függetlenül az objektív mérőszámoktól szubjektív is. Ez elkerülhetetlen. Aki hinni akar abban, hogy elektromos gitár esetében nagyon(! ) számít a fa, a kg, az higgyen, hiszen ha neki ez fontos, miért ne. De szerintem a nyak, a PU, az elektronikus jelút (erősítő, hangszóró) számít a legtöbbet.
De ha én használt gitárt szeretnék venni (szeretnék, csak nem tudok) rohadtul nem érdekelne hány kg, csak az, hogy szemre tetszik-e, milyen a játékérzet és hogy szól.
Mondjuk én nem értek hozzá, így azt mondok amit akarok. ☺
Viszont hol írja, hogy 4, 8 kg a gitár? Nem tudok németül, csak annyit, hogy Zwei bier bitte! meg Drosselrohrsänger, és scheiße, így nem találom a szövegben.
4, 8 kilos strat! www.willhaben.at
És most kedves hallgatóink, hallgassunk meg egy régi nótát Germánföldéről:
@Flór Gábor (#19720): Gyűjtögetnek ők is. Ki kozmetikumokat, ki ruhát, ki férjet, pasit, stb. A főnököm (nő) sok mindent gyűjtöget pl. festményeket (egy részét ő festi, egész jók), meg mindenféle népi motyót (meg régebben pasikat is gyűjtött, de mára ˝kinőtt˝ belőle (haladt a korral ☺).
De az tény, hogy általában a mániákus gyűjtőszenvedély inkább férfi tulajdonság. Itt, a tanyavilágban jellemző a kacatok gyűjtése, jó lesz még valamire jelmondattal. Aztán csak gyűlik a sok ócska vas, karoszszéria, ekevas, régi bútor, megmindenmás. De hasonló jelenséget figyeltem meg a panel lakók garázsaiban is, ahol gyakran nem a kocsit tartják, hanem a sok összegyűjtött kacatot, esetleg a bringa, motorkerékpár van a garázsban, de leginkább a pecacucc, kerti szerszámok, nem használt, de ki nem dobott holmik.
A pénzgyűjtés is szép szenvedély. Én leszerepeltem benne, de hát nem vagyok se kollégiumi haver, se gázszerelő, se vej a megfelelő helyen, se pornóoldal tulaj, se bankár, így jártam. :D
@Molo (#19718): Hát, ha ez így lenne, a nők gyűjtögetnének, aztán pedig nem, sőt, legtöbbször őket idegesíti a férfiak gyűjtögetése (kivéve, ha az pénzgyűjtögetés, amit aztán elkölthetnek).
@Flór Gábor (#19717): A zemböriség föltalálta a civulizécijót, de azér` maradtunk a gyűjtögetésnél, ősi szokás szerént. Ki képeket gyűjt a batidai kastélyába, ki birtokokat a fijának, ki házakat a vejének, s van aki meg kartonpapír dobozokat fekhelynek. Így megy ez.
Én már a hülyeséget gyűjtöm, ez maradt.
@Molo (#19715): Ez amúgy komoly kérdésnek is érdekes. Én is hajlamos vagyok összevásárolni sokmindent, de konkrétan idegesít, ha valamiből több van, mint amit használok. Az oké, hogy ilyen gitár, olyan gitár stb. amíg meg tudom indokolni magamnak (ezért van pl. nejlonhúrosom, mert biztos kelleni fog valamikor, de évek óta nem vettem ki a tokból).
Másokat meg ez nem zavar, mint látjuk a japán urat sem, akinek ennyi banjoja volt.
Inkább legyen tánc, zárcsökkentés, áfacsökkentés, árréscsökkentés, korrupció csökkentés (az kéne nagyon) meg egy kis muzsika:
@szbzs (#19713): Hú, hát ja.
Eleve a gyűjtögetés hülyeség. Ja, bocs gitárosok, nem ide. :D
@szbzs (#19713): Ez az az eset, amikor annyi pénzed van, hogy már mindegy, mire költöd. És ezt kellőképpen ki is használják, szerintem 90-ben csúnyán átverték ezzel az árral az embert, bőrkötés meg 8 kiló ide vagy oda. És láthatóan a kutyának sem kell, még a gyártási ár feléért sem. (Amúgy menőn néz ki, csak minek. )
˝tudtam˝, hogy Japánban sok megszállott gyűjtő van (mindenféle téren), de hogy valaki anno 3, 8 millió dollárt költsön csak arra, hogy 2500 példányban kiadasson egy (pazar) 8 kilós(?) könyvet a 4 húros bendzsógyűjteményéről?
reverb.com (abebookson van USA-ból szállítással kb. 750 euróért is, de gondolom egy ilyen nagy értékű könyvet simán vámolnak, ˝áfáznak˝, ...)
egyes források szerint a 90-es években egy banki csalási ügybe keveredett, és emiatt(?) a gyűjteményét eladományozta egy múzeumnak, majd egy barátja visszavásárolta őket, avagy a többit(?), mindegy is...
És hogy a napi jóízléses borzongolás se maradozzon elfele: