Deutsch
English
Español
Magyar
Slovenský
10 
@Sailor (#12621): Ezt az ˝állattenyésztés káros˝ lufit jól felfújták, pukkad majd. Helyesen, az amerikai és egyes modern európai nagyüzemei vagy Dél-amerikai típusu erdőirtásos kizsákmányoloó totálisan csak gazdasági érdeket figyelembe vevő állattatás valóban nem éppen természetkímélő. Ugyanakkor el lehet gondolkofnio, hogy alakultak ki az ember előtti, legalábbis az állattartás előtti kisebb, nagyobb gyepterületek, legelők? Ugyan mi a fene legelt a nagy magyar Alföldön 4ezer évvel ezelőtt vagy régebben. Hát nem a nomádok marha gulyái az biztos. Mikor a hódítók elérték a prérit Ámerikában, csak bambultak, hogy mennyi bőlény van. Milliónyi. Aztán persze az őslakosokkal együtt ezeket is puskavégre kapták, a prérit részben feltörték, részben telerakták marhákkal, hiszen erre, legeltetésre volt alkalmas.
Mo-on nincs terméseztvédelem legeltetés nélkül, főleg az Alföldön, de Dunántúlon is sok helyen (mondjuk ne az Őrségi Nemzeti Park bölényes hülyesége legyen a referencia, az inkább a show része, de a tarkamarhás vonaluk az jó). Ahol megszűnt a marha tartás, átalakult, tönkre ment a gyep. Persze legeltetés és legeltetés közt nem kevés a különbség. Nem mindegy, hogy extenzív (jó) vagy intenzív (kevésbé jó). Nem mindegy a faj sem, totál más egy birka, ló vagy marha legelő, más ökoszisztémák alakulnak ki rajta. A birkalegelő a legszegényebb, a marha a legdiverzebb (ez csak mo-i gyepekre érvényes, másutt nem tudom hogy van). Persze a nagyüzemi istállózásra, intenzív takarmányozásra ráállt hústermelés nem annyira jó főleg, mert rengeteg vizet igényel, ergo rengeteg szennyvíz is keletkezik, stb. A marhák által kiböfögött, kifingott metán nem a fő probléma, maximum a civilizációs természetkárosító mellékhatások egyike.
No, meg veganizmus ide, ˝ne gyilkojjá állatot mert megöllek˝ divat oda, még mindig többen húsevők e világban, mint nem. Ennyi embernek ugyan honnan lenne kaja? De ne gondoljátok, hogy a nagyüzemi növénytermesztés olyan természetbarát, fityfenét! Ez a biovonal meg jó lehet, de nem 8 milliárd embernek.
Persze ezek csak egy dilettáns szobagitáros agyfaszolós gondolatai, de hobbiból ilyesmi a szakmám. Némileg. :D
@Talpi (#12622): Igen, ez a forgatókönv sajnos lehetséges. :(
Nehéz írásban a metakommunikáció. Én se gondolom hogy válaszolni kellene erre a kérdésre, de talán a súlyos fogalmazás esetleg rádöbbent másokat, hogy MÁS irányba de KOMOLY lépéseket kéne tenni. És hogy milyen összetett az élet, és tág határok között mozoghat a megoldás, még a húsfogyasztás problematikája is ide tartozik, mert sokkal több (egyesek szerint) káros kibocsátással jár az állattenyésztés.
UI.: csak jó volt látni hogy néha felmerül a természet és védelme kérdéskör (bár kevés hozzászólóval).
@Sailor (#12619): Azért ne nyírjunk ki senkit! Nem gondolom, hogy a túlnépesedés megoldása egy tömeggyilkosság, népirtás. Elveszett az emberiség, ha e problémát így kezeli! Ha járvány van, mentsünk meg mindenkit, akit csak lehet!
A probléma globális, a megoldás nincs jelenleg a nemzetállamok kezében, globális összefogásra egyelőre nem képes még az emberiség. Talán, majd, ha körmünkre ég a gyertya. Itt, ott vannak biztató jelek, de amíg a legtöbb országvezető hatalom (kormány, diktátor, király, törzsfőnök, hadúr) a rövid távú saját érdekeit nézi, addig ez nem lesz megoldva. Marad a sok kicsi néger, meg indiai, meg kínai, meg indonéz, meg bangladeshi, meg mexikói ésígytovább. Bármennyien is vagyunk egyelőre (és szerintem máris túl sokan), a megoldás csakis globális lehet. Az ember, mint faj, nem túl régi e bolygón, a fennmaradása majd eldől. Akár túlélünk, akár kipusztulunk (egyik sem lesz túl hamar a mi életünkhöz képest), lesznek igen fájdalmas történések. De szeretném hinni, hogy ebben nem a hiroshimai és auschwitz-i eseményekhez hasonlók lesznek a dominánsok.
Hmmm, érdekes téma!
A legnagyobb szám amit leírva láttam 15, 8 milliárd! Elméletileg ez lehet az emberiség max létszáma majd egyszer. Hogy a topikcímre utaljak, ez GÁZ, kétszer annyi mint a ma élő emberiség! És szerintem is MÁR sokan vagyunk, de a másik gáz hogy akkor kit kéne kinyírni? Hát nem engem! Azon is elgondolkodhatunk, hogy egy hasonló járvány mivel járna!
A ˝baj˝ hogy a társadalom átalakult, és az okostelefonba meredő ember már tájidegen lett, és nem a medve elől akar menekülni. Persze a civilizáció vívmányait használni akarjuk egyre inkább, és ezzel egyre több energiát használunk, hogy olyat mondjak amit már mindenki elfelejtett, a vezetékes vizet is szivattyúzzák a toronyba, a több tv-kütyű/háztartás pedig egyértelmű. Szóval a tömeges nagyméretű problémát egyéni szinten kéne megoldani, mindenkinek, az egész emberiségnek egyenként (persze a takarékos berendezésekkel mérnököknek is közösen), fenntarthatóan! Jó étvágyat!
@Kala (#12615): Részben igaz. A túlnépesedés és az egyre nagyobb ökológiai nyomás nem jó irány. A technológiai fejlődés nem egyértelműen rossz, csak maximum rossz irányba halad. Alapvetően az ember nem rendszeridegen a természetben, hanem a része. A kérdés az, hogy az emberi faj természetre gyakorolt hatásai meddig terjednek, mennyire és milyen léptékben változtatják meg az ún. természetes folyamatokat. Ez visszafordítható, megállítható-e, avagy ökológiai katasztrófát okozunk globális léptékben, amiben fajunk is súlyos veszteségeket szenved (kipusztul esetleg) avagy nem? Az élet a Földön nem fog megállni. Megy tovább, az ökológiai folyamatok, az evolúció mind személytelen folyamatok, mindegy, hogy egysejtűekkel vagy emberi lényekkel kell ˝dolgozniuk˝. A kipusztulóknak szar.
@Molo (#12613): Nagynyomású mosóval egybeépítve....
@Kala (#12611): Akkor legalább ott marad, nem rémisztgeti a másik oldalon a kirándulókat.
@Molo (#12608): Végül is, bizonyos szintenn maga az ember jelenléte is az :-( Elsősorban a túlnépesedést kellene megoldani, és akkor annak már egy csomó jó hozadéka lenne.....Nálunk olyan nagyon nem nyúlnak bele Végül is csak egy atomerőmű, meg pár száz stadion épül. Az ország meg egy szép nagy drótkerítéssel körülvett lakópark lesz. Majd nem vásárolják vissza a nyári napenergiát, így télen továbbra is lehet majd a bolti áramot venni plusz fizetni a törlesztést..... Hajrá....
@Molo (#12610): Szerintem, ha jól láttam, ez nem úgy gát, hanem a víz elvezetésének egy másik módja. Építhettek volna hidat is, de inkább lyukat építettek. Persze, nem értek hozzá, lehet, hogy rosszul látom.
@Kala (#12611): Grill rács. A fennmaradt halak gasztronómiai célok felé orientálódnak a továbbiakban. :D
@Flór Gábor (#12607): De biztos olvastad, alul rács van, nehogy kiessenek.... :-)
@Flór Gábor (#12609): Egy természetes vízfolyás főleg, ha nagy méretű, igen fontos ökológiai folyosó és élőhely, pláne napjainkban, mikor a biodiverzitás csökkenése már laikus szemmel is feltűnő (persze ha ez érdekel valakit, mert sokan egyszerűen tesznek rá). Minden ilyen természeteses folyóvíz megváltoztatása valamilyen ökológiai folyamatba avatkozik be. Ez lehet, hogy csak a halak életere, vonulása, de - élőhelytől függően - egy csomó más fajra is kihat. Egyes halfajok vándorlása fontos a szaporodásuk szempontjából, nagy tömegű vonulásukra sok más faj számít (predátorok főleg), amelyek hoppon maradhatnak, ha a várt kaja nem jön el. A Dunából így tüntek el a nagytestű vándorló tokhalfélék, megépült a Vaskapu gátja. Ma már jobb helyeken ezért terveznek hallépcsőket (már ahol lehet), példa erre a békésszentandrási duzzasztó. Van egy hegyi folyó, amely bővízúen folydogál lefelé a maga módján évezredek óta. Jönnek a mérnökök, pár év alatt megállítják a folyását, emelnek egy sok tíz méter magas gátat, mert abba erőművvet építenek, kell a delej. Nem csak a halacskák nem tudnak ezután úgy vándorolni, mint eddig. A felvízen pár méter mély és pár tíz méternyi folyó helyett lesz egy több tíz méter mély és a helytől függően több száz méter széles mély tó. Ez már magában jelentős és igen gyors változás, amihez sok faj nehezen vagy sehogy sem tud alkalmazkodni. A vizet a turbinákról kiengedik, mint a videóban, szétspriccel, apró cseppek párolgása lényegesen nagyobb főleg, ha melegebb éghajlaton van, oszt az a víz elszáll egy felhőben, az alvízről elveszik. Jön némi melegebb éghajlat, s a víz a területről olyan gyorsan elfogy, amihez már az alvíznél élő emberek is nehezen alkalmazkodnak.
Vagy szép példa erre az Asszuáni-gát. Előnyök, hátrányok, érdemes elolvasni: hu.wikipedia.org
Meg egyáltalán a Nílus gátjai. Most is akarnak egyet építeni. Etiópia, Szudán, Dél-Szudán, Egyiptom közt ez miatt időnként komoly feszültség is van, könnyen válhat háborús övezetté, ami nem csak az emberi ökoszisztémára káros, hanem többnyire mindenre.
Tisza-tó: szép nagyon, csak azt felejtilk el reklámozni, mennyi pénz és energia megy el az iszapkotrásra. Itt nálunk az Alsó-Tiszán meg az elmúlt 3 évtizedben több métert vágódott, süllyedt be a meder, mert nincs hordalék lerakódás, vagy minimális, amit régen lerakott a folyó, az ott marad a gátak felett. Plusz a híres öntöző rendszer jelentős másodlagos szikesedéssel járt, amire aztán kitaláltak mindent, de jó megoldást nem.
Nem azt állítom, ne építsen ilyeneket az emberiseg. Hanem alaposabban kellene mérlegelni az előnyeit, hátrányait és ne a kizárólagos rövid (és hosszú) távú gazdasági, politikai érdekek alapján döntsenek róla. Lásd szép emlékű nagymarosi gát. Bős megépült, éljen a Szigetköz! Szóval van, ahol lehet gát, de ésszel és óvatosan körül járva a témát. Nem mint Kínában, nem csak állatfajok, természetes biotópok kerültek veszélybe, hanem pár millió ember is.
@Molo (#12608): Miért?
@Flór Gábor (#12607): Műszaki, mérnöki, és esztétikai szemmel valóban csodásak, de a legtöbbje ökológiai pofon a természetnek.
@Kala (#12606): Ezek nagyon jópofa cuccok. Meg egyáltalán az, hogy ezt így kitalálták, meg szántak rá egy halom pénzt. Mondjuk nem tudom, arrafelé mi van, de nálunk biztosan beleesne legalább egy hülye évente.
Ez marha látványos:
@Flór Gábor (#12603): Itt a másik: