@Flór Gábor (#17787): Csak. ☺
Srác gitárjátéka igen kiváló! Billie Jeantól függetlenül. Nyilván népszerű darabokat többen, többször feldolgoznak. Gyönge számból jó zenész tud jobbat kihozni. Jó számból már nehéz még jobbat csinálni, de elb...ni könnyű.
Hogy nem szereted az ún. metál zenét, még lehetsz rendes fickó. Láttam már ilyet. ☺☺☺
@Vona Zoltán (#17785): Amúgy megindokolnád, miért szarok? Nem tudtak zenélni (mindegyikük játszott többféle hangszeren), hamisan énekeltek, nem jók a vokálok, rossz dalokat írtak, rosszak a szövegek? Mert ezek az állítások objektíve nem igazak, vagy ha igen, meg kell tudni indokolni. Ha nem tudod megindokolni, akkor viszont nem szarok, hanem neked nem tetszenek.
Michael Jackson a popzene korszakos, megkerülhetetlen alakja, a dalai maradandóak, szintén rengetegen feldolgozzák. Én hülyét kapok tőle, elkezd vinnyogni, kétségbeesetten keresem az elnémítására alkalmas bármit: volume, power, füldugó. De ettől még nem szar, csak utálom. Ezzel szemben, ha így meghallok egy Billie Jeant, akkor az nagyon is rendben van.
@Vona Zoltán (#17785): Magánügy. Én az összes metálzenekart utálom. Meg egy csomó zenét, együttest stb., amiket/akiket mások szeretnek. Az operával ki lehet kergetni a világból. Az operettel még messzebb. Michael Jackson, Prince, az ordibáló énekesnők, az egymillió egyforma rapper rendesen kínzóeszközök nekem. Kevesebb fajta zenét kedvelek, mint amennyit nem. De attól még, ha valami/valaki a műfaján belül király, vagy valami olyat volt képes alkotni, ami megkerülhetetlen, azt elismerem.
@Vona Zoltán (#17783): Jazz feldolgozás nagyon sok van, a jó dalokat szeretik a jazzisták is. Viszont a Beatlesnek köszönhetjük az első metál dalt is. Én mondjuk megelégednék ennyivel, de azért egy egész műfaj nőtt ki belőle (még ha egyesek szerint nem is ez volt az első. Pedig de.). Helther Skelter.
@Kala (#17779): A szar hangszórók miatt vágták magasra. Akkoriban zömmel táskarádió, asztali rádió, vagy valami kompakt cucc volt a lakásokban (lemezjátszó-rádió, vagy plusz magnó, beépített hangszóróókkal). Na, ezeket szétverte volna egy szélesre vágott felvétel. A magas viszont kiszólt a zsebrádióból is érthetően, annak meg, akinek volt valami komoly cucca, mindegy volt, mert abban volt EQ. De ilyen a Motown vásárlórétegében elég kevés volt.
@Flór Gábor (#17774): Mivel nem vagyok nagy soul-zene rajongó, nem sok ilyet hallottam, de sok lemezcég, többek között a Motown is arról volt híres, hogy fülsértően magasra, karcosra vágták a lemezeiket. És ez igaz lehet, mert a 70-es évek elején volt egy srác akit a szüleim révén megismertem. Rengeteg lemezt hoztak haza a washingtoni kiküldetésből és több tucat megfordult nálam. Tényleg emlékszem ilyenekre. Pld. a híres Temptations, Supremes stb.... Ez egyébként a Qualiton/Pepita lemezeknél is előfordult, Debreczeni Csaba pld. igen jól püfölte a Bergendy-ben , de csak ciripelésnek hallatszott. Igaz akkor még a sztereo is úgy nézett ki, hogy pld. jobbra a zenekar, balra az énekesek, középen meg semmi. Fura volt, de sztereo ! ! ! ! !
@Talpi (#17777): Az teljesen lényegtelen. Én nem tudok felidézni egyetlen gitárszólójukat sem. Nem is érdekel, gitárszóló miatt Djangot, Joe Pass-t stb. hallgattam/hallgatok. Viszont fel tudok sorolni tizensok Beatles dalt, és el is tudom dúdolni nagyjából, valamint a többit meg felismerem, ha hallom, még feldolgozásban is. Úgy, hogy még nem voltam iskolás, amikor feloszlottak. Valamint valószínűleg a legtöbbször feldolgozott popzenekar voltak és lesznek. Kb. a klasszikustól a metálig. És ez amiatt van, hogy DALOKAT írtak. Tábortűznél ugyanúgy megszólalnak, mint szimfonikus zenekarral, mert jók.
@Molo (#17775): Pont ez az, a véleményalkotás. Nem ismerik, nem néznek utána, nem foglalkoznak vele, hanem TUDJÁK. Nagyon sok diáknál, fiatalnál látom ezt. Képesek megírni úgy egy beadandót vagy diplomamunkát, hogy kb. egyetlen forrást sem olvasnak el hozzá, és az egészet úgy tálalják, mintha az az ő fejükből pattant volna ki. Aztán amikor rámutatsz, hogy az ˝általuk kitalált˝ dolognak könyvtárnyi szakirodalma van, amiben már az összes hibát kiküköszöbölték, amibe ő beleütközött, még te vagy a nagyképű paraszt. Nyilván régen is voltak ilyenek, csak mostanra megfordult az arány sajnos.
Lehet azt mondani, hogy a Beatles elavult, uncsi, hogyszólmár, hajuk is milyen, de leszólni őket kb. olyan, mint amikor valaki azt mondja, Bach szar.
Djangonak a gitárjátékától vannak kiájulva, pláne a rockerek, mert ez az arpeggios világ ott élt tovább, a modern jazz meghaladta a modális és egyéb őrületekkel.
@Flór Gábor (#17772): Időnként különféle rockzenészek életrajzait olvasgatom, vagy interjúkat híres gitárosokkal. Nem kevesen nevezik meg a Beatlest inspirációs zeneként. Még egészen kemény metálosok is. Leginkább azért, mert a dalaikat jól összerakták. Folyton tágították a határaikat. Csak alig 8 évig működött a négyes, de ezalatt nem csak jobb hangszeres zenészek lettek, hanem folyamatosan fejlesztették magukat minden zenei téren. Ma máshogy működik a zene. De ha mi itt mindnyájan 2000-ben vagy utána születtünk volna, könnyen lehet, hogy egészen máshogy gondolkodnánk a zenéről.
Ott van pl. az Azariah nevű srác. Piszokul nem az én zenémet játssza, sőt a legtöbb dalát meg sem bírom hallgatni. De az látszik, hallatszik a számain, hogy foglalkozik velük, ebben a modern stílusban megpróbál valami jobbat kihozni, vmi értékesebbet. A legutóbbi lemezét még nekem is sikerült (nagyjából) végighallgatni, egyértelmű a zenei fejlődés. És még csak 21 éves. Mint a bitliszek az elején. Persze ez más szitu.
Viszont könnyen érthető, hogy azok a srácok, akik a mai zenéken szocializálódtak és nem ismerik a régebbieket, azoknak egy Beatles nem mond semmit. Mondjuk, ha nem ismerték, miért mondtak róla véleményt? Ha meg hallották, és nem értették meg, akkor zeneileg elégé beszűkültek lehettek.
Django meg egy figura volt. Túl nőtt a zenei tudásán (ami nem kicsi) a legendája. Mint Radicsnak, csak Django tényleg jó gitáros volt. Meg meg utána rengeteg felvétel maradt, amik tényleg elég gyenge minőségűek, de a manouche swing lendülete, öröme, a virtuóz hangszerkezelés átjön így is.