Deutsch
English
Español
Magyar
Slovenský
Solozás, mit s hogyan?
A solok, leadek, lickek játszása valószínűleg több embernek is nehéz, főleg azoknak, akik nem tanárnál tanultak. Tippeket, ötleteket, gondokat szeretnék itt megbeszélni.
Elnézést kérek mindenkitől, félreértettem a topikot, azt hittem, itt szólózásról (improvizáció, rögtönzés stb.) lesz szó. De most látom, hogy közel sem, úgyhogy én elköszönök.
@IstvanP (#73): Kedves István! Teljesen pontos amit leírtál. Ezek a riffek egy jó gitáron úgy szólnak, mint a vadállat. Ennyi. Az hogy ennyire energikusak voltak, az nem sömmi. Az hogy a rock and roll semmi gitárilag... ehhez én kicsi vagyok. Jó zenebonát nekünk is az új évben! :)
Örülök, hogy ennyire pontosan tudják, mi a gitárszóló, és hatalmas gyönyörűségeket rittyentenek otthon, vagy a színpadon. Kellemes zenélést Uraim!
Punkzenében gitárszóló? Mióta? : )
Szerintem meg ez a szóló úgy született, hogy a csávó megfogta a gitárt, aztán nyomott egy rock and roll témát. Nem volt ott semmi filozófia, drámai feszültségkeltés, és nem mesélt ő semmit sem. Elkezdett játszani, és ez lett belőle. A többi csak filozofikus belemagyarázás :)
Ha még mindíg a Pistols-nál tartunk, ne gondolja senki, hogy könnyű eljátszani. Az alap riffet minden versszakban másként játsza a gitár. Egy-egy hangzást elég nehéz levenni. Már volt szó róla, minden gitárosnak vannak saját fogásai, amik alapvetően inkább hibák, de ettől egyedi, itt is sok ilyen akad.
Pl. az Anarchy második szólóját egy gitárral ilyen vastagon nem könnyű. Lehet próbálkozni, de a végeredmény szúnyog ciripelés lesz. Három akkord, de ütős.
Nem, nem csendesül el. Bocsánat. Most meghallgattam. Egy feszültséget megtart. Csak a szám végén vezeti le.
@saszi (#68):
Amiről beszélsz, az a szóló szerkezete. Ebből a szempontból is lehet többfajta megközelítés.
A legiskolásabb a lassan, mélyen kezdem, aztán egyre gyorsul és magasabb fekvések felé húz, majd a befejezés, ahol vagy robban, vagy egyszerűen visszaesik, Ez a szokvány és ezt valami előírásnak veszik sokan. Miért?
A nyolcvanas években volt sok kísérletező zenekar, jó, a zömük képzetlen volt. Érdekes, jó zenék születtek. Szakítani igyekeztek a bevett sémákkal.
Sajnálom, de ez egy szóló. És van drámai része. Elég feszült. A befejezésre nagyjából lecsöndesül. Egy történetet mesél. Használ rock and roll alapot. Igen ennyi minden benne van, még ha pár hang is. Máshova kerül az egész, mint a nagy fekete elődnél a hangsúly. Ezek Britek :) Nem Afroamerikaik.
Visszakanyarodva az eredeti témához. Ha valakinek nincs elég fantáziája, csak nyúljon vissza az elődökhöz. Annak a néhány hangnak azért nincs olyan sok variációja, viszont egy hegedű szólam egészen másként hat gitáron és egy gitár hányféleképp tud szólni. Rengeteg példa van egy-egy futam átvételére, lopására.
Most így beugrott Pachelbel Canonja.
Hasonló hangfekvésű dalokból is ötletet átemelni érdemes. Egy darabig alakítgatja az ember az ilyen lopott szólókat, aztán előbb-utóbb beugrik a saját is. Olyan ez mint mikor hallgat az ember egy számot és beugrik közben egy saját nóta ötlete.
Alapvetően más elképzelésünk van a szólókkal kapcsolatban. De nem is kell minden zenébe , dalba szóló csak hogy legyen. Attól hogy valami magasabb hangokon van játszva , még nem szóló. Akkor minden harmónia gitár az. Még a basszus is ha harmóniákat játszik.
@domesz77 (#65):
A Pistols zenéi is egyszerű, bevált rock&roll sémákra épülnek, ez a szóló is egy sablon, nem csak Berry használta.
Elgitározza az ének szólamit, ennyi. Ez is elindul és tart valahová.
Sok zenésszel az a baj, hogy csak sablonokat követ. Már amelyiket ismeri.
Ha már az ötletnél tartunk: a God save the queen ˝zseniális˝ szólóját Chuck Berry már 1958-ban megírta a Johnny B. Goode-ban, csak nem használt ennyi gaint :)
Én ezt azért szólónak nem nevezném. Egy rendes szólónak van eleje, közepe, befejezése . Íve van. Tart valahonnan, valahová. Ez max egy harmónia betét. Szerintem
Most eszembe jutott a Kombiné, kombiné című nóta és a szólója. Ezen aztán sokat kellett gondolgodni, mégis oda illő.
Bocs mindenkitől, de ez is egyfajta szóló.
Annyi ötlettelen oda-vissza skálázást lehet hallani, ami csak azért van, hogy kitöltse a szólónak szánt lyukat. És rengeteg szám csak azért van, mert megíródott egy szóló amit körbe kellett keríteni. Még mindíg a második a szimpatikusabb.
@IstvanP (#58): Pontosan. Attól lehet valami zseniális, hogy egyszerű. Persze lehet zseniális egy bonyolult... Versben is, vagy a népdalokat ha nézzük.... Az is gyönyörű benne, hogy ilyen sokféle. De ami dögös, az dögös. Az üt.
@IstvanP (#58): Értem :)
@Kala (#55): egyenlőre senki nem beszél rajtam kívűl semmilyen dimenzióról. Amit írtam pont, arról szól, sokféle jó van. Azt viszont továbbra is fentartom, az a szóló, ami nem ad hozzá a zenéhez, az csak zaj. Most írhatnám, jó elismerem, az is jó amelyik nem illik oda, több vagy kevesebb, mint aminek lennie kéne, de nem lenne igaz. Steve Jones akkor teljesen alá rendelte magát annak a zenének. Ez tuti. Volt is jutalma, és nem a pénzre gondolok elsősorban. És fenntartom, teljesen ütőképes volt a bandájuk. Kössél bele a szólóba, tessék :) Lehetetlen :))))