Guitar.Clinic - Hangszerkészítés és javítás
Mert szereted a gitárod!@prpr (#126): Hát, ez igaz, sok minden izlés (és átalakítás) kérdése - ezért kőne a pontos rajz. Én azt linkeltem be, ahogy szerintem klasszikusan ki kéne néznie az Epi LP 100 drótozásának. Viszont, ha most master Vol/Tone-os a darab, akkor nem elég betenni/cserélni a kapacitást, hanem át is kell kötni a potikat.
@Szauer Károly (#123):
- Az Epiphone-nál is használják a master vol-t egyes gitárokban.
www.gibson.com
- a log-lin téma szerintem ˝hitvita˝, sok gitár(os) elvan tone pot nélkül is
- az Ibanez SZ szériában a két önálló volume pot lép elő masterré középső kapcsolóállásban, de ott a toggle switch 4-utas, teljesen más kapcsoló
www.ibanez.com
- miért jó a master volume? van aki ezt szereti pld. push-pull helyett, egyéni ízlés kérdése
A nyakbeállítással kapcsolatban: A gitár beállításánál az első dolog aminek rendben kell lennie, minden egyéb (szemöldök, húrláb stb.) csak azután következik. A nagykönyvben megírt sablon szerint akkor van jól beállítva a nyak, hogyha van benne egy pici ív. Ez a legkönnyebben úgy mérhető, hogy lefogjuk a húrt az első és valamelyik utolsó bundnál, és megnézzük, hogy középen mekkora ˝luk˝ van. Ha a nyak túl van húzva (vagy teljesen egyenes akár) akkor az első fekvésekben fog zörögni a gitár, ha nincs eléggé meghúzva (túl nagy a holker) akkor a fentebbi fekvésektől (7-9-12 felett) végig. De ez sajnos nem ennyire egyszerű, ugyanis ez a képlet csak akkor működik, ha a nyak/fogólap íve nincs vetemedve-elcsavarodva-deformálódva egy kicsit sem.
A nyakbeállítással igen erős kapcsolatban van a szemöldök magassága is, ugyanis ha húzunk a nyakon akkor a szemöldök magasság egyre kisebb lesz, ha engedünk rajta, akkor nagyobb. Ebből természetesen egyenesen adódik a dolog, h először egy megfelelő nyakbeállításra van szükség, hogy utána pontosan beállíthassuk a szemöldököt.
@prpr (#120): Azért, ez ennél egy kicsit bonyoláltabb.
Ha belenyúlt valaki, és 3 vol potit csinált (de miért is jó az?) akkor a 3. (master Vol) poti átkötős Tone üzemmódra , de valszeg cserés is (ha jól nyúlt bele), mert általában másfajtát alkalmaznak a 2 funkcióra (log-lin).
Ha van egy kondis potija, akkor tudni kéne, hogy az melyik PU-ra (Pu Voljára, vagy másként) van kötve ( és egyébként mekkora kapacitású), és melyik vol potin nincs Tone (ha nincs, vagy csak a kondi nincs, de miért nincs?).
Szóval, rendesen meg kéne nézni azt a kapcsolást.
Rajzold le, szkenneld be, dobd fel!
Szóval, hogy a kérdésre visszatérjünk:
Általában 2 kapacitást alkalmaznak a 2 Tone potin,
és klasszikusan ráadásul 2 különbözőt kéne kötni. A klasszikus Gibson módi szerint 500K (Vol, Tone) potikkal,
a nyaknál 0,047mFd,
a hídnál 0,022mFd kondival a Tone potin.
Persze, ez izlés kérdése (van aki a 0, 015mFd-dal moddol). Amúgy, lehet Orange Drop-ozni, lehet orosz K40Y9-ekkel operálni (amit Hunor is keres), de valszeg itt egyszerűbb kondiról (vagy annak hiányáról?) van szó.
Itt egy klasszikus gibson drótozás, az értékeket fentebb leírtam.
@br3ss8 (#118):
A nyereg gyakorlatilag a mai gitárok többségénél a nulladik bund. Régebben készültek olyan hangszerek, melyeken a nyereg hátrább volt és volt beépítve egy olyan nulladik bund, mint bármelyik másik. Ebben tehát elvileg ugyanolyan magasan kell a húroknak kifutni, mint pld. a mellette lévő 1. bund magassága. Ha magasabb , nehezebb barrézni , ha alacsonyabb zöröghet. Érdemes egy keményebb lemezből sablont készíteni, mellérakni a nyeregnek és ahhoz igazodni.
Szia,
Sajnos , amiket én ismerek, vagy úgy készülnek, hogy marnak a nyakba a fogólap felől egy hornyot, belerakjáka pálcát , majd ráragasztják a a fogólapot, tehát ezt kéne leszedni. Vagy , ami még ˝kínosabb, pld.a Fendereknél, hátulról mart horonyba kerül a pálca, majd azt gyönyörűen síkba dolgozott fedéssel látják el. Innentől talán egy profi tudja , mit kell és lehet tenni...