@compactegon (#530): Ezzel eszembe juttattál egy konkrét szcenáriót. A 90-es években, amikor fénykorát élte használt autók importja, jöttünk haza és a Soproni határnál , befelé mellettünk egy seftes egy tréleren hozott 2 db. fostalicskát , miközben az első lökhárítóval egy harmadikat lökdösött maga előtt át a határvonalon, a vámosok nagy lelkesedésének kíséretében....
@Morscher-Szénási Gabe (#523): 15 kilósnak nézem, annyira masszív az a fa :D
Lekérdeztem Neked egy Ibanez Blazert osztrákiában (természetesen piros), de sajnos az ember csak egyben adTa el:
www.willhaben.at/
Veszélyesen olcsónak tartom az 500 eurot az egész motyóért, lehet csak puhatolózott :)
Fender special run
www.willhaben.at/
gsfanatic.com
Én nagyon szeretném, ha Miki megkapná érte, amit szeretne, de kicsit azt is remélem, hogy egy ilyen ˝kapcsolat˝ nem szakad meg így...
@Flór Gábor (#517): Ilyeneket én is kaptam, utálom is nagyon.Ha már alkudozik, akkor vegye a fáradtságot, hogy az tényleg alku legyen, ne engem kérjen meg, hogy lealkudjam neki a magam portékáját, csak, hogy méltóztasson megvenni a cuccom.Különben én a leggyakrabban olyan árat írok ki, amiből lehet alkudni, mert valamiért ez szokás.Ha a piaci árak alá helyezem az enyém, akkor persze, abból nem engedek.De én is, ha alkudni szeretnék, akkor ajánlok egy árat, amiért nekem még megéri és majd találkozik az elképzelésünk valahol, vagy nem.
Amikor ˝mi a vége˝, vagy ˝mi az utolsó ár˝ a kérdés, ott szerintem arra utazik a vevőjelölt, hogy meg van szorulva az eladó és kétségbeesésében majd fillérekért eladja és jó üzletet köt a vevő.Tehát semmi jóindulatot nem tudok feltételezni, amikor ez a kérdés van feltéve.