Csevegő
Kötetlen beszélgetések fóruma. Bármiről és annak ellenkezőjéről is szó eshet.
@morscher gabe (#2146): Csak Horváth úr szanaszétbarmolt rémségei eladók. Amik nem is értem, mi keresnek a Muziker játékban, ugyanis annyiban saját barkács, hogy tönkretette őket, majd ráírta a nevét. :(
(Gyerekem is beszállt, de ő pl. nem adja el (nem is hagynám, élete első saját gyártású gitárja).:))
@Flór Gábor (#2135): Bár a cikk nem hangszerekről szól, de talán segít a fa tulajdonságainak mélyebb megismeréséhez és a legmegfelelőbb faanyag kiválasztásához: www.tankonyvtar.hu
@Overdrive (#2123): A második gitáromnak, amit készítettem juhar teste van és elég keménynek tűnt amíg megmunkáltam. Valóban nem mindegy hol nőtt , a mezei juhar könnyű és puha , de a hegyi juhar kemény és viszonylag nehéz. A szilfát keménynek mondják de puha , kicsivel keményebb mint az erdei fenyő.
@Overdrive (#2138): Szerencsére nem így állapítják meg egy fa keménységét, hogy belenyomják a körmüket (mondjuk majdnem: a Brinell módszer esetén egy vasgolyót nyomnak bele). És a testet gyakran csinálják acer macrophyllumból, ami egy lágyabb fajta, de a keménysége még mindig duplája az úgynevezett puhafáknak (fenyő, nyár, fűz, hárs, vadgesztenye stb.). Egyébként a körömpróba nem mérvadó, az, hogy a felületét meg tudod nyomni, nem jelent semmit, az ovangkolban is meglátszik, sőt, én most megkarcoltam körömmel egy darab ébent, ami itt van az asztalomon. Márpedig az aztán végképp nem puha.
@Flór Gábor (#2134): Bakker, csak a te kedvedért levettem a gibsonom elektronika takaró fedelét, és a körmömet bele tudtam nyomni a fába. Nem mélyen, igaz, de látszik a nyoma. Na ez az én olvasatomban nem a keményfa. Bármit írnak az okosok a táblázatukba. :D
Ja igen, és ˝békebeli˝ 21 éves hangszerről beszélünk, nem ilyen úri huncutság könnyített, gyorsszárított, kétes eredetű fákból készült, fúrt faragott cucc.
@Darvai Róbert (#2124): Nos, tévednek. Keress rá bárhol forrásokban. A hangszergyártásban használt juhar mindig is keményfa volt. Azért használják ősidők óta hangszerek nyakához, valamint oldalához és hátához, és csak ritkán fedlaphoz. A Brinell-módszer alapján a kanadai juhar pl. keményebb, mint a tölgy. Az európai juhar középkemény fának számít. A keményebb latin neve acer saccharum, míg a puhábbé acer macrophyllum. Előbbit használják nyakhoz is, utóbbit nem, az inkább való testanyagnak, vagy fedlapnak. Ezen kívül még sokféle juhar létezik, de ez a kettő a hangszergyártásban elterjedt. És mivel itt egy gitárnyak kapcsán merült föl, és egyértelmű tényként állítottad, hogy puhafa, ezért kérdeztem rá, mivel tudomásom szerint (és a többi hozzászóló tudomása szerint) nem az.
@APeet (#2128):
Néhány janka keménységi táblázat:
www.countyfloors.com
www.findanyfloor.com
Mahagóniból mondjuk tényleg van puha is.
Pl. a honduran az puha (még mindig nem egy fenyőléc típus), 800-as keménységgel.
A sapele, a sipo 1510 (keményebb, mint a kemény juhar).
Ott a khaya, valami hasonló értékkel.
Illetve a santos mahagóni 2200-as keménységgel. Az azért már elég kemény.
A juhart viszont az 1500-as értékével semmiképpen sem mondanám puhának.