Csevegő
Kötetlen beszélgetések fóruma. Bármiről és annak ellenkezőjéről is szó eshet.
Egyébként ez a kemény, puha fa, meg hány kiló a hangszer addig a pontig mozgatott, míg meg nem lett az 1995 évjáratú Parker Fly Deluxem. Onnantól minden új értelmet nyert. Ugyanis sokkal fontosabbnak tartom a hangszer konstrukcióját, és rezonanciáját.
A Parker nincsen két kg. A teste nyárfa, a nyaka hárs.
És papír vékony az egész.
Aztán jön a trükkök sora, a karbonnal bevont háta, a szénszálas fogólap a ragasztott bundokkal, a speckó nyak- test illesztés. Az eredmény valami elképesztő rezonancia, hatalmas akusztikus hang.
Szóval szerintem nyugodt szívvel c vágyányra lehet tolni ezt a fa mizériát.
BTW. A Gibson mahagonit használ, ami kifejezetten puhának mondható, mégis jó hang jön ki belőle. Aztán tessék kipróbálni egy Szilfa testű gitárt, ami kemény fa, az akusztikus tulajdonsági ellenben hajmeresztően rosszak. Ellenben lehet vele dúcolni remekül. :)
@Flór Gábor (#2122):
Soha nem mondtam, hogy jó fej vagy és soha nem is kértem a segítségedet! Ne haragudj!
Egyébbként két ember véleményét is kikértem ez ügyben! Az egyikük évekig dolgozott fakitermelésben, a másik pedig diplomás kertész.Minde a ketten állítják, hogy a juhar az puha fa! Erős rostozata van és nagyon könnyen megmunkálható.Ezért is használják hangszerekhez.
Ne haragudj Gábor, de elég gúnyosan kérdeztél vissza, hogy ˝hanem?˝Ezért gondoltam, hogy kötekedni akarsz.Nem szeretnék megint itt vitatkozni, veszekedni veled! (És mással sem! )
@Flór Gábor (#2121):
Egy egy adott fa keménysége függ erősen attól, maga az adott fa hol nőtt.
Északabbra, hidegebb körülmények között lassabban nő, sűrűbb a rostszerkezete.
Ismerős mesélte, aki rönkházakat is épít, hogy volt kliense, aki a sarkkör környékéről hozatott fenyő rönköket. Azt mesélte a srác, olyan kemény volt a fa, hogy a szöget alig lehetett beleverni.
Ott van a Squier CV széria, ami elvileg ˝pine˝ ami valami északi hosszú levelű fenyő fajta, más kérdés, Kínában éppen milyen anyagú raklapokat halásztak ki a folyóból az uszály baleset után, és vitték az asztalosüzembe, ahol egy órás napon történt szárítás után már készül is belőle a gitár.
Andris cimborámnak, aki a Sublime hangszedőket készíti, van egy Vorsonja. Amiről le lett vakarva a festék. Nos az a gitár vagy négy darab, szemmel láthatóan nem azonos fából lett ragasztva, olyan formában, hogy az erezet is össze vissza áll, és az egyik lécen kajak rajta van a háncs.
Az egy dolog, hogy ezzel együtt jól szól. :)
@Darvai Róbert (#2116):
Nem hiszem, hogy rád szállt volna, inkább csak visszakérdezett. Ugyanis elvileg a kanadai juhar az pont nagyon kemény.. az európai meg puha:
www.bigfoot.hu
kiváncsi vagyok hogy a beszámítandó preckóból vajon mi lesz ?? :)
gitarshop.hu
netán öreg japán valami?
@robinhúúd (#2108):
Kölök koromban nekem is volt ilyenem, semmi baj nem volt vele.
Persze, sok múlik azon, hogy rendben legyenek tartva.
Én, mikor megvettem, azonnal kicseréltem benne minden elkót, potit, és tök rendben volt a hangja. Ja, meg a gyári hangszórók közepéből pengével kivágtam azt a kis tölcsért, rögvest megszűnt az agresszív középmagas freki.
Viszont átszólt érthetően a zenekaron.
Szerintem egyáltalán nem rossz cucc, egy baja van, hogy nehéz, mint a só, ha cipelni kellett, megszakadtam.
Most is van kombóm, egy Carvin MTS 3212, ami 100W cső, 212, és esküszöm könnyebb mint a Böhm volt.
@Overdrive (#2106): a hideg borzongás futott végig a hátamon amikor megnyitottam a linket... kezdő koromban volt szerencsém 3 évig egy olyan zenekarban játszanom ahol 2 ilyen rettenet is volt. Remélem sosem fogom meghallani újra azt a hangot ami ebből kijött. Igaz hogy hangos de iszonyat középmagas csörömpölős ordítós... alja szinte semmi, veszett módon képes volt torzítani ami érthető is amikor egy 30wattos erősítőhöz bekötnek 2 db 12, 5wattos szélessávú hangszórót. A láda se nevezhető zártnak, csak azért volt háta hogy védje a csöveket, vagy még inkább azért nehogy valaki véletlen belenyúljon.