@Molo (#11877): De a közönség nem elég, és hiába van sok ember, aki szereti, amit csinálsz, ha nem szervezed, nem nyomod a marketinget, és/vagy nem teszel bele pénzt, semmi nincs. Én baromi rossz vagyok szervezésben, marketingben, a YT csatornámnak 2180 feliratkozója van (és ehhez képest van olyan videóm, amit csak párszázan láttak, tehát a feliratkozók sem nézik meg maguktól), meg van egy videóm, amit 1, 1 millióan (ami azt hiszem, magyar jazz zenekarok közt minimum nem gyakori). Azt hiszed, bármi hatása van arra, hányan hívnak, és hova? Ugyanúgy kilincselni kell. (Egyetlen meghívást köszönhettem a YT-nak, de az meg véletlen volt, Korzikán az első Django fesztiválon úgy játszottunk, hogy a szervező belefutott egy videónkba. De ennek az esélye kb., mint a lottó ötös.)
Emögött a Ni(a) ˝produkció˝ mögött pénz van. Fókusz riport, szponzorok, minden. 0 értéket képvisel, de biztosan ki fognak belőle termelni valamit, akik ebben üzletet látnak. Nem kell közönség (amúgy meg lesz, mert ha másért nem a trash miatt el fognak menni).
@Lorand Komaromi (#11874): Beleolvastam a kommentekbe, olyan, mintha a pozitívokat törölték volna. :) Szerintem az 1100 like-ot ő csinálta, meg a stáb. Ha nekem ilyen kommentek lennének bármelyik videóm alatt, lelkibeteg lennék (és letiltanám a kommentezést, szerintem ő is le fogja), pedig viszonylag bírom a kritikát, da ha több ezren hívják az embert darab szarnak és hasonlóknak, az azért rossz.
@Molo (#11867): A zenei sikerben sokkal nagyobb része van a menedzsmentnek, mint a tudásnak. Lehet valaki a világ legjobbja is, ha senki nem szervezi, támogatja, rendezgeti a pályafutását. Lehet ez saját maga is, van rá példa, de általában profik csinálják. És ha ez nincs, nincs semmi, hiába vagy a legjobb. L. pl. az idősebb Snétberger, aki elmondások szerint akkora spíler volt, hogy a jazzrajongók az ország másik feléből is képesek voltak elmenni meghallgatni a játékát- egy salgótarjáni étteremben. Ahonnan kb. nem is ment máshova egész életében.
@Flór Gábor (#11866): No, azért az már nem egy rossz szint. Vannak, akik enyivel (vagy ennyivel sem) sok pénzt keresnek. Mások meg ˝vért pisálva˝ (vagy éppen könnyedén) megtanulnak egy-egy hangszert mesterfokon kezelni, vagy épp a zeneszerzés, zeneelmélet, zeneoktatás magas szintjeit űzik, oszt örülhetnek, hogy épphogy megélnek belőle.
@Molo (#11865): Á, én sem tanultam meg, csak használom. :) Van egy elképzelésem arról, milyen az, amikor valaki rendesen megtanul egy hangszeren, de azt még nem értem el. Szerintem soha nem is fogom. Mondjuk arra a szintre eljutottam mindegyikkel, hogy magamat, meg alkalmanként a közönséget is szórakoztatom (banjoval egyelőre csak magamat).
@Talpi (#11860): Ezekkel az a baj, hogy nem elég, hogy zongorázni kell tudni hozzá, hanem még az összes hangszer sajátosságait és lehetőségeit sem árt ismerni, hogy hiteles legyen az imitáció. Ezen kívül az összes kütyüt megtanulni, hogy mi, hol, hogyan szól, és még kezelni is. Úgyhogy vagy mindent is tud az ember, vagy nem ér semmit a cucc. De ha valaki rendesen megtanulja, szinte korlátlanok a lehetőségei (amíg van áram).