@Flór Gábor (#3073):
Ifjú koromban nyomtuk a haknit pár cimborával mi is. Nekünk a szaxofonos srácnak lagzin a násznagy, nem szomjas állapotban játék közben ˝igyál öcsém bazdmeg˝ felkiáltással egy üveg sört tett a hangszerbe kibontva, a szájával lefelé. Le kellett fognunk, hogy ne ölje meg az embert. Aztán fogta magát, pakolt és ment. Nekünk meg volt még hátra bő két óra a szerződött időből. Kínos buli volt felettébb.
@Kala (#3075): Most már mindegy, de a gyerekinek átadhatja. Amúgy meg vendéglátós zenésznek nem árt, ha gyúr, karatézik, vagy mindkettő egyszerre, vagy egyszerűen csak adottságilag 200 kiló és 2 méter magas. Ha esetleg mindhárom feltétel teljesül, és olyat kérnek tőle, amit nem tud, elég annyit mondania: nem. :)
Egyszer voltam egy koncerten, ahol közönségként részt vett egy csapat tököli, vagy azonkörnyéki (tangó)harmonikás. Akkorák voltak, hogy az asztal mellett nem mertem elmenni, nehogy véletlenül meglökjem valamelyiküket, mert nem biztos, hogy azelőtt bocsánatot tudok kérni, hogy rám tipornak. :)
@Kala (#3072): Nem, jó előre kell mondani, hogy persze, tudom, és van az a pénz, amiért el is játszom. Ha ezek után is verés van kilátásban, el kell játszani, de ezeknek az ˝uraknak˝ istene a pénz, meg ha fizetni kell, nagyobb is a tisztelet. :) De egy próbát mindenképpen megér.
Egyszer játszottam egy helyen vidéken, összelapátolt vendéglátós bandával. Én akkor akartam abbahagyni, amikor beleöntötték a szaxiba a konfettit (és lekommunikáltam az emberrel, hogy szünetben zárkózzon a wc-be, mert fölhelyezem neki a hangszert tokostul a bélrendszerébe - meg is fogadta nem láttam többet :)). 0 forint jattal még hajnali háromkor is játszanunk kellett volna a kialkudott 1-fél 2 helyett, amikor a billentyűsnek meglökték a szintijét, rutinosan ki is kapcsolta, és közölte, hogy elromlott. Meg is jelentek a nagyon nagy fiúk, hogy játsszunk, mert hirig lesz. Egy picit beszélgettünk, hogy ki-kit ver meg jobban (én kicsit már ingerült voltam), míg a billentyűs kimondta a kulcsmondatot: Nemcsak meg lesztek verve, de ki is fogjátok fizetni a szintit, fél milla volt. Na, erre megenyhültek, és véget ért a buli. :) (Gázsit elkértük az elején, a rutin nagyon fontos. :))
@Dr. Fenyvesi Lóránt (#3068): Igen, ezek jó sztorik. Öcsémék zongoristája a 80-as évek elején megélhetési zongorista volt Üllő központi és egyetlen vendéglátóipari egységében. Nyomta szerencsétlen egész este és úgy 11 körül odatántorgott egy ˝jól öltözött˝ , akkor már lényegében levitáló úriember, és és érces hangon szóla, hogy : Öreg, most játszd el nekem a ˝Lady M˝-et. ˝De Főnök azt én nem tudom, nincs a repertoáromban˝ Mire az rátette a péklapát kezét a vállára: ˝Dehogynem, Öreg! ! ! ˝ És akkor S. Feri, életében először, eljátszotta a Lady M-et (Vagy valami olyasmit).
@Kala (#3064):
Anno még a megboldogult békeidőkben, volt egy vidéki -akkor még mezőváros - településen egy hangulatkarbantartó egység, ahol a zenét 4 familiárisan is hiperpigmentált zenész szolgáltatta. Hegedű, brácsa, bőgő, cimbalom.
Ezek a srácok bármit, de tényleg bármit eljátszottak. Hallottam tőlük saját hangszerelésben a Limbó Hintót, a Dzsingisz kánt..... stb. Valami zseniálisak voltak a maguk nemében.
A másik ilyen muzsikus az Miskolc akkor még nagyhírű vendéglőjének a prímása volt a Balogh Gyula. Azt és abban ahngnemben játszott amit, és amiben elkezdted. Valami csúcs volt a csávó. Egymagában megtestesítette gyakorlatban mindazt amit a zeneakadémiákon elméletben tanítanak :-D
www.zeneszapro.hu
:D
Komoly a mai merítés a zenélni vágyókból.
Nyilván együtt szöktek valahonnan. :D
@Overdrive (#3063): Ezen mindig röhögtem , ha magyar étteremben volt egy ilyen banda. Néha olyan volt , mintha a zenészek nem is igazán tudnák a repertoárt, ti. legtöbbször az volt a cél, hogy mindent a kedves vendégért... Na ez úgy zajlott le, hogy a ˝magyarbarom˝ torkaszakadtából üvöltött valamit, a ˝bándá˝ meg, törekédmásodperces, tisztességes távolból próbálta őt lekövetni (térben, időben és hangmagasságban), persze mindenki a maga módján. Ettől aztán kellően széteső volt az egész , de működött. És tulajdonképpen megvalósították a korabeli delay effektet....
@Kala (#3060):
Ez megint egy másik véglet. Akik kottából tudnak csak játszani. Kb olyan, mint azok a gitárosok, akik csak tabulatúrából begyakorolt számokat tudnak eljátszani. A technikai tudásukat fejlesztik, az intuitív részt elsorvasztják.
Szerintem fontos, hogy az ember megpróbáljon - ha nem is valami sajátot, újat - de hallás után játszani. Gyakorolni kell ezt is.