Deutsch
English
Español
Magyar
Slovenský
Pedálok és multieffektek
Választ kaphatsz kérdéseidre,hozzászólhatsz,vitatkozhatsz,tanácsot adhatsz pedálokkal és multieffektekkel kapcsolatban,és kioszthatsz,szájbarághatsz,ha többet tudsz nálunk...
@Lorand Komaromi (#2159): Annyira nem vészes a dolog, 10 ms alatt vagyok, de az elmúlt 10 éveben ez volt nekem a legnagyobb kihívás, mert ez egy kényes egyensúlnynak tűnik a használt mintavátelezési frekvencia és így a hangminúség, ill. a késés és prociterhelés között. Ha javítom a minőséget, értelemszerűen növelem a terhelést. Volt hogy nőtt a késés, vagy egyszerűen szétesett a hang. Sajnos nincs erre a célra dedikált gépem, így az alapból lehet, hogy kissé túlterhelt. Amúgy ez abszolút az én saját érzékszerveimen alapuló megfigyelés, ill. az is lehetséges hogy egyszerűen béna vagyok hozzá. ASIO4ALL-t használok, ill. amikor az eszözömhöz dedikált meghajtó van , akkor azt. Majd meglátjuk a Hotone mit tud. A minőség szerintem hardveres téren is sokat javult, volt már vagy 15 multim, vannak érzékelhető külölönbségek. A MOOER 200 pld. alapból baromi szépen szólt, de egy csomó modulációja végtelenül bénának tűnt, klasszissalgyengében paraméterezhető , mint pld. a hasonló árfekvésű BOSS GT100, melyet sokan elmarasztalnak a metálhangzázok állítólagos gyengesége miatt... Szerintetm még mindig az van, hogy rengeteg mindent tudnak ezeka készülékek, de mind más-más koncepció szerint , tehát sokat kell válogatni, ha valaki a számára optimális megoldást keresi....Egy konkrét példa az orgona hang modulálása a BOSS GT100-ban nekem tompa de használható, a Electro-Harmonix C9 csillog villog és élethű, a Zoom G5-ben pedig konkrétan használhatatlan
@Kala (#2155): a keslekedesre bizti, hogy a megfelelo, ASIO drivert hasznalod? Probaltad allitgatni a puffer meret parameteret? En talan 4 fele interfesszel is probaltam ilyen szoftvereket, beleertve egy occo, 1500 forintos kinait is, egyiknel sem ereztem keslekedest, bar lehet, hogy te erzekenyebb vagy erre...
A tompasagot hogy erted? Keves a magas? Probaltad EQ-val alakitgatni? Esetleg jatszadozni hangszoro es mikrofon tipussal, utobbi poziciojaval? Ha majd meglesz a multi, keszithetnel par osszehasonlito felvetelt, komolyan erdekel a dolog, hogy mi az a kulonbseg, amit emberek hallanak.
@Morscher-Szénási Gabe (#2157): Való igaz, én sem nagyon találom meg a modulált hangban a gitár karakterét.... Helixben nem gondolkodtam, mert ahhoz sok szempontból alkalmatlan vagyok, de a Hotone-ban reménykedem, legalább is az alapján amit eddig olvastam róla.....
@Kala (#2155): Nekem az a bajom ezekkel, hogy instant hangot generálnak.Van egy fickó, aki így csinálja a gitárok bemutatóvideóit.Mindegyiken rengeteg gain és bár nem szól rosszul, de mindegyik gitár ugyanúgy szól.Persze sok gaint használva amúgy is elmosódnak a különbségek, ezért szeretem azokat a teszteket, ahol crunch és zenekari hangzás is van és nem csak szólózgatás, hanem riffek is, meg minden.Normális crunchot , ha tud valami, akkor már érdekel a dolog.
Majd írj pár szót a Hotone-ról is, mert érdekel!
Bár én most nagyon a helix LT megszerzésére fókuszálok, de még átgondolandó, mert egy vagyon....
@Kala (#2155): Bírom a fickó videóit, az ampero-s is jó:
Jó reggelt! Miután pár napig multieffekt nélkül leszek ( hétfőre várom az újat - Hotone Ampero), gondoltam, kipróbálom a sokak által kedvelt, szoftveres megoldást. A céleszköz a gépemre telepített IK Amplitube 4 program . Este szórakoztam vele egy kicsit, . Tudom, hogy ez egy rendkívül szubjektív dolog, de bár hatalmas arzenállal rendelkezik, nekem nagy csalódás. Annak ellenére , hogy a gépem elég erős és sokat állítgattam, sajnos kis mértékű késés (latency) mindig érezhető játék közben. A nagyobbik baj, hogy a fülem vsz. megszokta a hardveres megoldások által biztosított minőséget és ezekhez képest a hangzás minden esetben tompa élettelen. Hasonlattal élve olyan , mintha egy jó minőségű stúdiófelvételt először meghallgatnék CD lemezről, majd magnókazettáról. Hardveres kivitelben utoljára talán a Line 6 Pocket POD esetében hallottam hasonlóan gyenge minőséget, a pedig már vagy 12 éve került piacra.....
@Kala (#2151): Nos, bevallom mágussal végeztettem el, legalábbis nekem úgy tűnt. Mert volt ott varázspáca (a vége meleg volt, füstölgött) eltűnő, megjelenő icicpici kis fémolvadékok, oszt egyszer csak működött minden. Amúgy apósom hegggesztette. Jó az ilyen ezermester após a családban, de nem ezért nősültem be. :D
@Talpi (#2152): De lehet, hogy ilyen kis felületen a benzinlámpa is elég lett volna, csak a cuccot ilyenkor kézzel kell fogni, nehogy közben bemozduljon....
@Kala (#2151): Ha az én tanácsomat megfogadta disszugázt használt.
@Molo (#2149): :-) Ívvel, inverteresen, védőgázzal, vagy lánggal? Hogyan csináltad ?
@Molo (#2149): Szívesen.
@Talpi (#2148): Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki segített ezzel-azzal a kapcsolós gondommal! Új kapcs. `behegesztve`, minden megy, mint az ágybasz...ás. Talpi mesternek külön köszi!
@Molo (#2144): Ahogy ha jól látom ez egy Vox Stomplab. Ebben nem lábkapcsolók vannak hanem a panelbe épített nyomógombok, néha csak a panel elhajlik és azért működik nehezen. A nyomógomb ilyen benne:
www.ebay.com
@Flór Gábor (#2146): Oké, kösz, utannézek!
@Molo (#2144): Olyan 1000-1500 darabja, de érdemes valami megbízható szakit megkérdezni, melyiket érdemes megvenni.
@Molo (#2144): Lehet cserélni, nem is bonyolult.
A multiban a lábkapcslók már nem nagyon működnek. Lehet ezeket cserélni, javítani?
@Kala (#2141): erosito es effekt modellezes teren az utobbi idoben Axe-fx es kemperek alkottak nagyot versenytarsakohoz kepest, milyen nagy ujitasrol maradtam le? Vagy ha a szoftvereket nezzuk, csak a line6 helix nativ-je ugrik be, ami tavol-keleti, a nagy nevek megint eu es amerikabol szarmaznak, NI, IK Multimedia, Overloud, Peavey, UAD, Positive Grid...
@Kala (#2141): Miután az USA meg Európa kihurcolt oda minden technológiát, meg kiképezte jól a munkaerőt, aztán meg a fejlesztő gárdát is kitaníttatta, majd az egészet ellenőrizetlenül kiengedték a kezükből, közben jól lenézve a távolkeleti embereket, nem csoda, hogy hirtelen azt vesszük észre, elhúztak, mint villám. Már annak idején, amikor Japán nekikezdett ennek a fejlődésnek, észre lehetett venni, hogy ez lesz. De még a japánok sem vették észre, hogy mi van (pedig benne voltak nyakig), mert mindent kiadtak bérmunkázni az általuk lenézett kínaiaknak, meg kitanították a szakembereket. Pl. a kínai/taiwani menő szaxofonmárkák (P. Mauriat, Cannonball, Eastman stb.) készítői mind a Yanagisawa, vagy a Yamaha iskoláiban tanultak. Ugyanez van elektronika és digitális technológia terén is.