Amikor az ismerőseimnek megemlítem a Turbo zenekar nevét, általában kétféle reakció a jellemző. Az egyik, hogy "A Turbo az ország egyik legjobb zenekara." A másik pedig, hogy "Mi az a Turbo?". Utóbbi sajnos mutatja kishazánk zenei berendezkedését is. Az igazán jó magyar zenekarok többsége nem tölt meg stadionokat idehaza. Ennek ellenére úgy gondolom, ahogy sok más együttesre, úgy erre a zenekarra is joggal lehetünk büszkék, mint a magyar zenei paletta talán egyik legkülönlegesebb zenéjét játszó csapatára.

Amikor tavaly év végén először meghallottam őket, azt hittem, valami jóféle külföldi csapatot találtam. A Soul Sister klipje jött ki akkortájt. Jó pár meghallgatás után úgy döntöttem, a közismert videómegosztó portálon jobban utánanézek a csapatnak, így akadtam rá a "Live from Supersize" felvételekre is. Jött a kellemes meglepetés: a csapat magyar. Hamar belopta magát a szívembe ez a zene, hiszen egyszerre klasszikus, és egyszerre rendkívül előremutató is.
Az előző két album beszerzése, majd agyonhallgatása után érthető, hogy nagyon kíváncsian vártam az új lemezt, melyet áprilisban interneten is meghallgathatóvá tett a csapat. Delov Jávor - a zenekar dobosa - úgy fogalmazott a beharangozó videók egyikében, hogy "az egyszerűbbik oldaláról lett megfogva az új Turbo lemez". Egy könnyedebb, könnyebben emészthető anyagra számítottam, és nagyjából ezt is kaptam. Szeretem a picit súlyosabb zenét, főleg, ha valami újat, vagy különlegeset is érzek benne, és bár ütősen indul, első végighallgatás után hiányoltam a Turbo előző két albumán megszokott erőt, a lázadást. Úgy éreztem, hogy egy nagyon jó anyag, aminél hiányzik az i-ről az a bizonyos pont.

Több meghallgatás után viszont arra jutottam, hogy ez az album egyáltalán nem rosszabb, vagy nem kevesebb, mint az előző kettő. Csak más. Más, mert könnyedebb. Más, mert érettebb. Felnőttebb, akár ezt a szót is használhatnám. Sokadszorra hallgatva az albumot, elgondolkozva viszont feltettem magamnak a kérdést: mi is a Turbo? Mert hát annyi jó dalt, lemezt hallani mostanság, és bár manapság újat írni nehéz, mégis szép számmal jönnek ki a jól megírt dolgok. Miért érzem mégis másnak, többnek a Turbo zenéjét? Van valami benne, ami miatt plusz töltettel bír számomra. Talán a dalokban rejlő spiritualitás az, ami azzá teszi ezt a zenét, ami. A rengeteg érzelem, ami mélyen megérint engem. És ezt nagyon kevés zene, zenekar mondhatja el magáról. Nyilván ez mindenkinek más, de számomra ebben rejlik a Turbo ereje. De nézzük kicsit bővebben ezt a bizonyos Pentagram-ot.

A lemez a Revolution Within-nel indul, ami egy kiváló kezdőnóta. Elég lendület van benne ahhoz, hogy felcsigázza az embert, ezt pedig a klipnóta - ami nekem az egyik személyes kedvencem a lemezről - kiválóan továbbviszi. Az Avalon hangvétele azonban picit már más. Tetszik, hogy nem éles a váltás a két dal között, hanem bekerült egy átvezető dallam "Gobitól", amivel nem csak úgy átugrunk egyik helyről a másikra, hanem szinte átúszunk. Számomra az Avalon az egyik legkülönlegesebb dal a lemezen, nem véletlen, hogy ez lett a másik kedvencem. Melankolikusabb, különleges, egyedi, rengeteg érzelemmel a dallamokban. Szinte érzem, ahogy bekúszik a lelkembe, ahogy áramlik az energia. Ez az a dal, amivel a lemez kezdeti lendülete egy picit nyugodtabb irányba tolódik el, ezen rövid kitérő után azonban a Mercury gyorsan felrázza az embert. A lendület továbbvitele után viszont a dinamikát megtöri Flamming Swords.

Gyönyörű lassú dal ez, amiben ízlésesen, nem eltúlozva kapott helyet a torzított gitár is. Újabb átvezetés után azonban elérkezünk a We fall-hoz, amit hogy miért, nem tudom, de sokadik meghallgatás után sem tudtam igazán befogadni. Jól meghangszerelt dal, de valahogy úgy éreztem, nem tud megérinteni engem igazán. A levezetés után viszont jött a harmadik nagy kedvencem, a The Whirlpool. A dal címe, szövege kitűnően illik a dallamvilágához. Örvénylő, magával ragadó. És mikor azt gondolnám, hogy ennél feljebb már nem lehet, az ezt követő Snakes And Membranes felteszi a koronát a lemezre - különösen a gitárszólóval, ami egyáltalán nem technikás, de ez esetben ez csak előnyére vált. Dinamikailag kiválóan felépített dal, ami folyamatosan erősödik, míg el nem jutunk a lemez végére, ahol ezt az erőt megtöri az Exhaler. Egyfajta zuhanás ez számomra, és bár több személyes kedvencem is van a lemezről, ezt a dalt hallgattam meg a legtöbbször.

Ez van rám a legnagyobb hatással. Egyszerre felszabadít, és egyszerre hoz elő belőlem rég elfeledett - vagy elfeledettnek hitt - emlékeket, érzéseket. És bár felkavaró, mégis zseniális, és fantasztikus. Pedig megkönnyezem. És ugyan előfordul, hogy valami mély hatással van rám, nagyon régóta nem tudott engem dal annyira megérinteni, mint az Exhaler. Kiváló zárása ez a lemeznek, és bár első meghallgatás után - ahogy írtam is - nem ezt éreztem, mostanra azt kell, mondjam, hogy ezzel feltették a srácok a pontot arra a bizonyos i-re.

Összegzés

Tökéletes lemez nem létezik. Mindig van, ami egy picit lehetne jobb, több. Nyilván ez ízlés dolga is, de kivétel nincs. A Turbo ezzel a lemezzel olyan érzésem van, mintha egyfajta felnőtté váláson ment volna keresztül. Érettebb az anyag, könnyedebb, kevésbé lázadó. Az első pár meghallgatás után még azt mondtam volna, hogy egy olyan lemez ez, amit mindig szívesen teszek majd fel, de nem ez lesz a kedvencem tőlük.

De ahogy kicsit jobban beleástam magamat, arra jutottam, hogy én is hasonló változáson megyek most át, mint amit a Turbo-nál tapasztalok. És bár van egy-két rész, amit nem tudok teljesen befogadni, összességében azonosulni tudok ezzel. Újdonság ez számomra, és ugyan kicsit meg vagyok illetődve, de tetszik. Nyilván tovább tudnám boncolgatni a dolgot, ha a szövegekbe is belemásztam volna jobban, de nem teszem. Már a dallamok is magával ragadják az embert. Öt fantasztikus zenész, akik valami olyat csináltak, amit más nem. Ecsetelhetném tovább a dolgot, de szerintem elég csak annyit mondanom, hogy gratulálok, Srácok!
És köszönöm!




Szerző: Csesznegi Péter
fotó: Barabás József

A zenekar tagjai
Tanka Balázs - ének
Vígh Dávid - gitár
Dure - billentyű
Jero - basszus
Delov Jávor - dob
Elérhetősége
https://www.facebook.com/turbozenekar