Pat Travers
2012.04.26.
Pat Travers - eredetileg Patrick Henry Travers - 1954. április 12-én született Kanadában, Toronto-ban. Tizenévesen kezdett gitározni, melyre egy Jimi Hendrix-koncert megtekintése inspirálta. Stílusát nézve Pat Travers a blues erősen rockos irányát követi, sokáig pl. Nicko McBrain, az Iron Maiden dobosa volt állandó zenésztársa. Ezzel szemben példaképeiként Eric Claptont, Jeff Beck-et és Jimmy Page-et nevezi a mai napig, az ő dalaikkal kezdte pályafutását Québec-ben.
1976-ban a Polydor lemezkiadóval kötött szerződést. A reading-i fesztivál évében még két albumot adott ki, Makin Magic és Putting It Straight címmel, melyeken az említett Nicko McBrain szerepelt. Ezek után visszatért észak-Amerikába, és a hard-rock vonalat erősen kezdte a blues-sal keverni. Ebből alakult ki az a jellegzetes Pat Travers-hangzás, mely alapján mind a hard-rock, mind a heavy-blues rajongók maguknak követelik ezt a tehetséges kanadai zenészt.
Szólólemezei mellett 24 albumon játszott idáig vendégzenészként, többek közt Glenn Hughes-sal és Brian Howe-val.
A 80-as években - bár albumai rendszeresen érkeztek - Pat Travers kifáradt, mondhatni, leeresztett. Koncertjein, lemezein lenyomta a kötelezőt, aztán hazaballagott és aludt. Ebből a terméketlen, apatikus állapotból a 90-es évek elején keveredett ki, és megújulva tért vissza. Több jelentős zenekari tagcsere után - akik közt szerepelt Carmine Appice dobos is - együttese kialakult a Tommy Aldridge-dob, Pat Thrall-gitár és Mars Cowling-basszusgitár összetétellel, és Pat Travers ontani kezdte a lemezeket. Hihetetlen termékeny szerző, idáig 31 szólóalbuma jelent meg, és elképesztő az az energia is, amellyel szinte állandóan turnézik éppen aktuális zenésztársaival.
Energikus, harapós riffjei, csikorgó szólói alapján bárhová besorolható ez a fickó….egyvalami nem vitatható csak. Hogy kegyetlenül jól játszik, jól énekel, és mindig hoz valami olyat a számaiban, amitől még a reumás is belekezd egy szolidabb hídba. Nem töri szét a színpadot, és nem nyomja macskanadrágban a bulit, de mégis őt nézi mindenki, mert azt a zenét, amit ő csinál, látni is kell.
Pat Travers 2003 óta P.T.Power Trio néven játszik két társával, Aynsley Dunbar dobossal és Gunter Nezhoda basszusgitárossal, rajtuk kívül létezik a Pat Travers Band, melyben Pat Travers gitár, vokál, billentyűsök mellett Kirk McKim gitározik és énekel, Sean Shannon dobol és Rodney O´Quinn basszusgitározik. Pat Travers jelenleg Floridában él feleségével és két gyerekével.
Erősítés, effektek
- MXR Phase 100
- MXR Blue Box
- Cry Baby wah pedál
- 50W Marshall fej
- Maestro Echoplexes
- A/DA Flanger,
- 100W Marshall amp.
Mikrofonok
- Neumann U-87
- Shure SM57
- Sony 414
Gitárjai
- Gibson Melody Makers ( Humbuckers hangszedőkkel)
- Gibson Les Paul,
- ´73 Telecaster Deluxe
Húrok
Dean Markleys: .009 - .042.Szerkesztette: May Gábor
www.blueskocsma.hu
-
2012.04.28. 11:02:28Jó lett a cikk, köszönöm! Hiányoltam belőle a legfontosabb albumat tartalmazó diszkográfiát. Amik közül szerintem kihagyhatatlan a - Black Pearl (1982) album. Amit a 80-as évek elején rengeteg zenész ismerősnek és barátnak megmuttam, akiknek nem kis meglepetésben volt részük, amikor meghallották Beethoven V. szimfóniájának (C minor Op.67) első tételét Pat Travers hangszerelésében (ami nemes egyszerűségben The Fifth címmel szerepel az albumon), ami zseniálisan jól sikerült, és bizonyítja a művész sokoldalú tehetségét. De amikor Rock And Rollt játszik az is egészen másképpen szól, és Pat igyekszik minél színesebben és magas színvonalat képviselő igényes zenei megoldásokkal gazdagítani a dalt, ime: