Magazin címlap Cikkek címlap Gitárleckék

Modális skálák

2024.06.15.

Ha egy hangnem egyes hangjait magasság szerinti sorrendbe rendezzük, és ezt kör-szerűen írjuk fel, akkor látható, hogy az így kapott skála bármely hangját tekinthetjük kiindulási pontként: ezek a módozatok a modális hangsorok.

Az így nyert hangsorok hangközlépései mások és mások, így a hangulataik is különbözőek lesznek.

Egy dúr hangnemnek hétféle módusza van, hiszen hétfokú hangnemről van szó. Neveik: ión (dúr), dór, fríg, líd, mixolíd, eol (moll), lokriszi.

Természetesen nem csak a dúr skálának vannak modálisai, hanem a többi hangrendszernek is, úgy mint pl. a melodikus vagy harmonikus mollnak.

Minőség szempontjából megkülönböztethetünk dúros, mollos, szűkített, vagy épp alterált jellegű modálisokat is. Dúrosak pl. a líd, mixolíd, domináns fríg, stb. - ami azt jelenti, hogy ezek dúr akkordokra szépen illeszkednek a nagy terc miatt; viszont a többi hangjaik sokfélesége miatt más-más hangulatokat hordoznak megukban. Ahogy bonyolódnak az akkordok, úgy lesz egyre több az ütköző hang is (pl. egy major7 akkordra már nem használható a mixolíd vagy a domináns fríg a szeptimek különbözősége miatt).

Különösen fontos, hogy pontosan megértsük a modálisok használatának módjait és a helyes összefüggéseket - ellenkező esetben nem fognak megjelenni valódi modális hangzások. Pl. egy C-dúr akkordra hiába játszanánk mi d-dór vagy f-líd skálákat, a zenei közeg semlegesíteni fogja a dór vagy líd hangzást, és egyértelműen c-dúrnak fogjuk érezni őket, hiszen maga az akkord (c-e-g) pont a c-dúr meghatározó hangjait domborítja ki (nagy tercet és kvintet), s nem a dórét (d-f-a) vagy a lídét (f-a-c).

Hogy hogyan jöhet létre valódi dór és líd hangulat, arra - ill. további hasznos összefüggésekre fény derül a videóban..

Kreatív zenélgetést kívánok!