Legutóbb a GV Guitars Nordic Hammer tulajdonságait boncolgattam, ma a teljes mértékben egyedi tervezésű és kialakítású VT 625 modell kerül terítékre. Vincent-el egy gútai bemutató alkalmával volt szerencsém először találkozni. Kipróbáltam ugyan, ám nem igazán fogott meg elsőre a hangja, inkább az MMG Racer modell nyerte el a tetszésemet. Azonban mikor hozzám került Vinny egy hosszabb tesztre nyílt lehetőségem. Rá kellett jönnöm, az előzőekben elhamarkodottan, felületesen ítélkeztem. Ez az „úriember“ első sorban blues, jazz és hasonló könnyedebb stílusok megművelésére alkalmas leginkább. Igen ám, de Vinny számos meglepetéssel szolgál, lássunk neki!

A test

A test juharból készült, textúrája és a lakkozása azonnal megtetszett. A hangszert pásztázva szolid, ám extravagáns dizájn tárul a szemünk elé, amihez az egyedien kialakított forma is jócskán hozzátesz. A nyak három darabos juhar és kőris. Igazán kényelmes, leginkább egy ESP gitár nyakához tudnám hasonlítani. Spalted kőris fedőlap, rózsafa fogólap. A test érdekessége hogy eredetileg basszusgitárnak indult a hangszer, azonban kialakításának a végeztével nem volt kérdés, hogy szólógitár lesz belőle. Első hallásra ez talán meglepő, ám sokszor munka közben jön meg az inspiráció.

Hardver

Az előlapon két potenciométer található, egy hangerő-szabályzó és egy SBS MB2 mid-boost. Utóbbi a középfrekvenciák kihangsúlyozására szolgál, amely már-már a GV gitárok lételemévé vált. A hangszer három Kent Armstrong Lipstick szériájú single coil hangszedőt kapott, ez komolyan hozzátesz a Vincent egyedi hangzásához.



A hangzással ugyan nincs probléma, de ez a hangszer egyik negatív, kevésbé sikerült szegmense. Szokás kérdése is, jómagam mindig is humbucker hangszedővel szerelt gitárjaim voltak így számomra a játék kényelmetlen volt amiatt, hogy a pengető állandóan súrolta a középső single pick-upot. Másik fontos tény, hogy a lipstick pickupok egymagukban sajnos nem zajtalanok ám nem is zajosabbak az átlag single szedőknél.

Hangzásvilág

Elérkeztünk a legérdekesebb és legszignifikánsabb részhez Vincentünk kapcsán. A már említett Kent Armstrong hangszedők által nyújtott Eric Clapton, Stevie Ray Vaughan, Gary Moore hangzásvilágon túl a VT 625-ben egy igazi fenevad szunnyad. Ez első sorban a telt, „dögös“ hangszínnek és a tiszta középfrekvenciáknak köszönhető. Tehát egy jó adag torzítással felvértezve Vincent gyakorlatilag bármilyen Sludge, Metal szerzeménnyel is elbánik.
Amit a közép-pozícióra kapcsolva hallottam, leginkább a High on Fire zenekar Matt Pike-jának mocsárgőzös, vastag hangzására emlékeztetett. Hídi pozícióban pedig a klasszikus értelemben vett zúzós high-gain hangzást sikerült elérni. Ez utóbbiból szeretnék adni egy kis ízelítőt. Az alábbi videón egy The Dillinger Escape Plan szerzeménnyel, a Panasonic Youth-al birkóztam meg, Vinnyvel karöltve.

Összegzés

A korábban említett kvalitásoknak köszönhetően kijelenthető, hogy egy bámulatosan flexibilis és univerzális hangszerrel van dolgunk. A pengetést övező kényelmetlenséget leszámítva nagyon kellemesen csalódtam Vincent-ben. Sokszor hallani bizonyos gitárok kapcsán, hogy bármilyen stílusra használható. Ez a kijelentés a VT-625 modellre hatványozottan igaz.
Hangminták
Pár alap riffet feljátszottam ezzel gitárral is, ezen a címen meghallgathatóak:


Viszont volt egy kis gikszer az USB kábellel (azaz annak nem létével) ezért a felvétel alaplapi hangkártyán készül, ami sajnos jelentősen hozzátett az alapzajhoz.


Mélyebb betekintést a GV Guitars műhelyébe az alábbi webcímen kaphattok: www.gvguitars.com

Kapcsolódó írások

- GV guitars NH 728 - Nordic Hammer