Gitárszimuláció VS. bemikrofonozott csöves erősítő
2012.04.23.
Nagyon sokan vagytok itt a GITÁRSHOP.HU-n olyanok, akik zenéltek, dalokat írtok, esetleg otthon, ismerősnél próbálkoztok számaitok rögzítésével, vagy éppen stúdióztok. Biztosan gondolkoztatok már azon, hogy vajon melyik lenne a legjobb megoldás, ha a gitártémáitok rögzítéséről van szó.
Általában ez egy sarkalatos pont: van, aki a gitár-szoftverekre esküszik, mondván, milyen jól és élethűen szólnak, megkönnyítik az egész munkafolyamatot, nem kell mikrofonozni, ládát, erősítőt intézni, meg ÚGYSEM HALLATSZIK A KÜLÖNBSÉG - annyira.
Aztán ott van a másik oldal, akiknek „DIGITÁL-FÓBIÁJUK” van, nagyon nem szeretik az efféle szimulációs dolgokat, náluk csak az erősítő, láda-bemikrofonozott verzió jöhet szóba.
Ebben a most következő videóban, megpróbáljuk megvilágítani a digitális gitárszimulációt, a fullcső bemikrofonozott megoldás tükrében, vagy éppen fordítva.
Szóval, Eleven Rack vs. Blackstar Ht-20/Marshall
Azt hangsúlyozni szeretném, nem szimpla A/B tesztről van szó, gondolva itt arra, hogy ezer és egy olyan videó van, ahol az a központi téma, hogy X szoftver képes-e ugyanúgy, vagy megközelítőleg úgy szólni, mint Y valódi, analóg erősítő. Mi elsősorban a hangkép, dinamika és "összhangzat" egészét vizsgáltuk, ezért a felvételi lánc is különbözik, kezdve azzal, hogy pl. 2 különböző gitárt használtunk. Ahogy már említettem, jelen esetben nem ez a lényegi oldal.
DIGITÁLIS FELVÉTELI LÁNC
-gitár: Fender Telecaster
-előfok: Eleven Rack (gyári tweed preset egy picit megpiszkálva)
-hangkártya: Focusrite Pro 40
-szoftver: Cubase 6 (24bit/96khz)
A helyzet prózaian egyszerű: adva volt a gitár, szimplán bedugva az Eleven Rack gitár input-jába, innen a hang, az SPDIF -digitális kijáraton- keresztül a hangkártya SPDIF input-jába érkezett. Nincs jelveszteség, nincs zaj, nincs mikrofonozás, nincs „erősítő-gürcölés”, van viszont ezer opció, „csavargatás”, és kényelmes stúdiófotel .
ANALÓG FELVÉTELI LÁNC
-gitár: ESP/LTD viper
-mikrofon: Shure SM-57
-mikrofonelőfok: Focusrite ISA
-erősítő: Blackstar HT-20 studio fullcsöves fej
-láda: Marshall MR 1936/2x12, Celestion G12/75 hangszórókkal
-hangkártya: Focusrite Pro 40
-szoftver: Cubase 6 (24bit/96khz)
A helyzet itt sem sokkal bonyolultabb, de azért időigényesebb egy ilyen „élő szett” felállítása; hangsúlyozom a felállítása, maga a sound/hangzás kiválasztása 1-2 perc volt.
Az LTD viper egy Blackstar HT-20/Marshall kombinációba volt bekötve, hangjukat egy Shure SM-57 vette, amit egy FOCUSRITE ISA mikrofonelőfok erősített. Ez utóbbi analóg módon volt a hangkártyához csatlakoztatva.
Az első bekezdéshez visszatérve: „Úgysem hallatszik a különbség?” Én ebben nem vagyok olyan biztos, de mivel nagyon szubjektív műfaj a hallásunk, TI majd eldöntitek, és remélhetőleg kommenteltek, hangot adva a meglátásaitoknak.
SZERINTETEK DIGITÁL VAGY ANALÓG? MELYIK A JOBB ÉS MIÉRT? (úgy általában, illetve ebben a konkrét esetben)
Szerző: Palchuber Gábor
studio iNside www.facebook.com
(a cikkben katt. a kis képekre)
Deutsch
English
Español
Magyar
Slovenský
Miért nincs kompresszor és EQ? ez így egy nyers hang---és mint olyan nem mérvadó, hogy milyen a nyers, hiszen egy lemezen így nem fog szólni soha:)
a másik, hogy hiányoltam a vonalgitár+reamp párost. mert ugye a vonaljelet lényegsen könnyebb editálni:)
Nekem anno a haverom mindig a csöves erősítőről duruzsolt. Nekem ez maradt meg.
A dolog másik fele meg hogy nekem, bejönnek a Vintage cuccok.
Imádom a régi csöves blues erősítőket.
Nekem ezek a kis holmik az etalon....
Szeretem a blues zenét, persze ezeket anno ilyen holmikon játszottak.
Ha Felvételt csinálnék biztos hogy bemikrofonozott csöves kombót használnék.
szerintem a vintage hangzáshoz a cső kell
A zene a lényeg a többi csak eszköz.
Ugyanakkor én basszerosként sokat veszegetek fel csak úgy hobbiból. Minden megoldás működhet ha az jól van csinálva és alkalmazva. Egy profi barátom csak VST gitárcuccokat használ, és nem kispályás.
Lehet vitatkozni de a jövő ez, és nagyon gyorsan nemhogy utolérik a digit cuccok a csöveket hanem le fogják hagyni. Persze a fejekben a cső marad az isten ezzel nem lehet mit tenni.
én pl a csöves hangzást imádom és azt a digitális cucc egyáltalán nem adja vissza szerintem ezen a felvételen... a gitárokat meg amúgy megcseréltem volna, mert a single coil-al jobban kijön a blues-os cső hangzás, még a humbis gityónál jobbak a vastag agyon effektezett hangok :D
én ezeket a problémákat úgy küszöböltem ki hogy vettem egy modellezős erősítőt, viszont az összes digitális jel rámegy két előfokcsőre... így megarad a sok effekt ami közül kedvére válogathat az ember, de emelett ott a cső hangzás is, ha az ember kitekeri az erősítőt... sztereovégfok van benn 212es tányérokra megy a hang... 1 wattól állítható 15, 30 watton át 60ig és így lefedem a otthoni, próbás, studió és a koncerthangerőt is, 1 db kombóval...
mellé van egy humbis LP és egy sinngle coilos telecaster (de a lényeg hogy egy humbis egy singüllös legyen)... több száz opció van az effektekkel együtt...
a teléhet inkább kevés od-vel használom csöves hangzásba még az LP-re mehetnek a disztorzsön hangok :D
emellett könnyen be lehet lőni szólókiemeléseket több reverbel/delay-el és egy jó lábkapcsal egyből előhívható minden...