Egzoti-akusztikus: Ibanez EW20LASE NT

Szeretettel üdvözlök minden olvasót!

Jelen teszt egy, az Ibanez EW (Exotic Wood) sorozatában kiadott elektroakusztikus gitárról szól. A gyártó ebben a szériában különleges rajzolatú fa előlappal készült gitárokat vonultat fel: létezik belőle habos és sapelli mahagóni, habos jávor, habos kőris és zebrano toppal készült modell is. Ebben a tesztben a birtokomban lévő habos kőris előlappal szerelt balkezes modellt mutatom be.

Már kamaszkoromtól ábrándoztam egy igazi cutaway elektroakusztikus gitárról, ami egyrészt dögösen néz ki, másrészt gyönyörű csengő-zengő hangon szól és nagyot. Hát, akkoriban nem jött össze, maradt az áthúrozott Cremona (mert jobbkezest még csak-csak lehetett kapni, de a balos totál esélytelen volt a kilencvenes években - legalábbis számomra), Triál húrokkal, hogy majd’ ívbe görbült a nyaka, hamis is volt, szarul is szólt, de néhány csajt azért meg lehetett dumálni azzal is. Tavaly úgy álltak a csillagok, hogy megvásárolhattam életem első elektro-akusztikus gitárját, még választék is volt balkezesekből (hja, a globalizáció, meg a technológia…). Hosszas tépelődés után egy Cort, egy Fender és egy Ibanez közül a harmadikat választottam ki. Nem volt éppen olcsónak mondható, tavaly nyáron 109.000 forintot kértek érte, most a legolcsóbb helyen is 130.000-be kerül.

Kivitel

Sokan elfordultak az Ibaneztől, amióta Kínába helyezte át a gyártást, én azonban már előzőleg vásároltam egy szintén Kínában gyártott Epiphone Les Paul-t, aminek a minőségével nagyon meg voltam elégedve, így előítéletek nélkül mentem be a hangszerboltba kipróbálni a szárazfát. Dobtam is egy hátast rögtön, nem is egyet, kettőt - egyet, mikor kicsomagoltam, egyet, mikor kipróbáltam. A kivitele egyszerűen gyönyörű, a díszítések, a szerelvények, a lakkozás, minden patent és igényesen elkészített. A kulcsokon, a hangoló- és effekt egységen is látszik, hogy minőségi darabok, nem afféle vásári limlom. A test teljes egészében kőris, a nyak mahagóni, a berakások a fejen és a rozettában abalone-ból (zúzott gyöngyház) készültek. A felső és alsó nyereg anyaga Ivorex II, ami a gyártó szerint „keményebb a csontnál, és ellenállób, mint az Ivorex I” - nekem nincs összehasonlítási alapom. Nosza, bele is csaptam frissibe’ a húrokba. Semmi zörgés, hamisság, csak tiszta és csilingelő magasak, és nagyon testes mélyek. Akkordozva és egyenként pengetve, bontva egyaránt nagyon szép a hang. Végigmentem az egész nyakon, sehol nem tapasztaltam, hogy zörögtek volna a bundok (ami azért egy akusztikus gitárnál elég ciki lenne, lévén, hogy nem lehet állítani a húrmagasságot). A test kisebb térfogatú, mint a klasszikus dreadnought gitároké, így valamivel halkabb is, de így is bőven elég hangos. A csomagolást most nem tudom bemutatni, egyébként a szokásos nyújtott trapéz alakú kartondoboz, hungarocellel biztonságosan bélelve. A gyártó mellékel tartalék húrleszorító stiftet, nyakpálca-állító kulcsot, kis füzetet, 9V elemet.
(klikk a képre)

Játszhatóság

Olvastam olyan tesztet az interneten, amiben az író arra panaszkodott, hogy a magasabb fekvéseket képtelenség elérni. Hát, mit mondjak, az elektroakusztikust nem is erre találták ki, még a cutaway formájúak se speedmetal szólókra valók. Mindemellett, saját tapasztalatom szerint a magas G-től még biztonsággal lefuttatható az E1-ig, pedig nekem elég kis kezem van. Mondjuk az A hang magasságában már tényleg csak az E6, H, G húrok játszhatók normálisan. Összességében azonban a nyak kényelmesen játszható, karcsú, kis kezűek se kerülnek bajba vele (sőt, lehet, hogy inkább a hosszú ujjúaknak lesz kényelmetlenebb. A súlyelosztása megfelelő, nem zavaróan nehéz a test, ülő játéknál is kényelmes.

(klikk a képre)

Elektronika

Ez a széria Ibanez SRTc aktív elektronikával készül, amely tartalmaz egy B-Band® UST hangszedőt, hangológépet, 3 sávos equalizert, hangerőszabályzót, fázisfordítót, feedback killert, amelyet egy csúszópoti segítségével a megfelelő frekvenciára állíthatunk, valamint egy chorus effektet. Ez utóbbi csak ki-be kapcsolható, a paraméterek nem állíthatók rajta. Nem rossz, de nem is jó. Ha nincs rendelkezésre álló másik effekt, megteszi. Az EQ csodásan dolgozik, a hangológép elég egyszerű, de használható. A feedback eliminátort még nem volt alkalmam kipróbálni, nálam ugyanis még nem gerjedt a gitár. Kimenetből mindjárt kettőt is találunk, egy szabvány Hi-Z jacket és egy balanced XLR-t. Az elektronika az elemmel takarékosan bánik. A mellékelt hangminták közül az első mikrofonnal, a második a Hi-Z kimenetről készült (ebben hallható a chorus effekt is). A hangokat Line6 UX2-vel és SM57 mikrofonnal vettem fel.
(klikk a képre)

Összegzés

Ezért a középkategóriás árért egy felső középkategóriás hangszerhez juthat, aki megveszi. Gyönyörű hangja és nem utolsó színpadi megjelenése van az EW sorozatnak. Egyeseknek talán jobban tetszik a klasszikus Fender dreadnought western-formája, de ez is egy nagyon szerethető kivitel. Ernie Ball Extra Light 80/20 húrokat ajánlok hozzá.

Hangminták

Remélem, hasznotokra válik ez a „kis” teszt.

Rock’n’Roll!

Szerző: Tóth Béla „Béci”
Képek: saját
Hangminta: saját




Kommentek 23
Dio92
Dio92 · 2012.04.07. 17:19:27 #23
Sziasztok! nagyon jó cikk lett! Majd én is tervezem a jövőben egy elektroakusztikus beszerzését. Ez a cikk, és a hozzászólások sokat segítenek maj! :) Amúgy 18. komment-Szerintem amit látsz az nem vicces, meg az nem hülyeség, az a neve a hangszernek, hogy CBG-Cigar Box Guitar. Nézz utána, egy kis történelem aztán nem neveted ki :) Viszont a lapátos az állat :DD
Béci
Béci · 2012.02.19. 22:15:25 #22
Agrár-gitár....
:DDD
Nagyon jó!
Molnár István Tamás
Molnár István Tamás · 2012.02.19. 21:19:26 #21
Válasz a 18. kommentre.
Ha már itt tartunk:

Bocs az offtopikért - mikor először láttam fetrengtem a röhögéstől.
TÖRÖLT FELHASZNÁLÓ
- · 2012.02.17. 09:40:56 #20
Igen, a ˝h˝ és a ˝b˝ hang ugyanazt a hangmagasságot jelöli a német és az angolszász rendszerben, de még az usa gyártók is ˝h˝ húrnak hívják sokszor. Én sosem találkoztam az e1 és az e6 felcserélésével, utánanéztem a neten is, úgy tűnik, megegyezés szerint e1,h2,..., e6, ráadásul mindenki ˝alsó˝ e-nek hívja a vastag e húrt, mivel a hangmagassága mélyebben van, bár fizikailag játék közben az a felső.
Node ezek apróságok, jó a teszt, és hangsúlyozom én is, mint gitártulajdonos, ez egy jó hangú, kényelmes gitár!
Béci
Béci · 2012.02.14. 20:29:54 #19
Bevallom, már vártam, mikor tűnik fel valakinek. Mielőtt leírtam, próbáltam utánaolvasni, és nem túl nagy az egyetértés ez ügyben. Ha fentről (hozzád közelebb eső) számolod, logikusnak tűnik a legvastagabb húrt E1-nek nevezni. A H-húrt is mondják B-nek... a számozás is elég önkényes. Rémlik, hogy bizonyos csomag húrokon én is fordítva láttam - másokon meg így. Ami a fekvést illeti, igazad van, pongyola foglmazás, mea culpa...