Bronz tremolótőke csere Squier Stratcaster gitáron

Az alábbiakban a Squier Stratocaster Standard gitárom tremolótőkéjének cseréjével kapcsolatos tapasztalataimat szeretném megosztani. Egy előző cikkben már ismertetett változtatások után felmerült bennem, hogy továbblépésként a gyári tremoló tőkét lecserélem bronzra, mivel ezzel kapcsolatban jó véleményeket hallottam. Ismeretségi körömben többen állították, hogy a csere után dúsabbak lettek a felharmónikusok és a hangkitartás is javult. Ha egy kicsit jobban belegondolunk, hogy mi is történik mechanikai szempontból, amikor egy húrt megpengetünk akkor könnyen belátható, hogy a húr mozgási energiájának (rezgésének) jó része a húrlábon keresztül adódik át a gitár testébe. Így a húrlábnak a tömege, anyaga, kialakítása fontos szerepet játszik a hangképzésben. A húrláb tömege egyfajta mechanikus energiatárolóként viselkedik, azaz elnyeli (persze adott veszteségek mellett, maga is rezgésbe jön), majd a tehetetlenségénél fogva a későbbiekben visszatáplálja a húr felé. Azaz befolyásolja a hangkitartást, illetve csökkenti a hang dinamikáját, ezzel egyidőben a konstrukció jellemzőitől függően a frekvencia tartomány adott részét kiemeli, csillapítja. Általánosságban kijelenthető, hogy a tremoló tőke anyaga, tömege ezen lengőrendszer egyik fontos eleme, azaz ennek változtatásával változtatható a gitárunk hangképzése.

A Squier gyári tremolótőkéje ránézésre spiáternek (más néven zamak) tűnt. Gondolom - mivel a spiáter a vashoz hasonló sűrűségű, szürkés, rideg anyag, de ugyanakkor könnyen önthetőek (jellemzően nyomásos öntéssel) akár bonyolultabb formák is- ezért alkalmazzák előszeretettel alacsonyabb árfekvésű gitárokban. Hiába a tömeggyárthatóság mindenekfelett áll. Rezgésátvitel szempontjából rosszabb tulajdonságokkal rendelkezik, mint a bronz, vagy az acél viszont olcsóbb. Ennek igazolására az általam megröntgenezett eredeti spiáter tremolótőke közepéről készített röntgenképen 0,5mm körüli légzárványok is láthatóak voltak (világosabb foltok a képen) az öntvényben. Ezek a légzárványok mindenképpen rontják a tőke homogenitását, egységes felépítését, hiszen a rezgő tömegnek lényegében homogénnek kellene lennie, nem kedvező, ha vannak benne belső határok, folytonossági hiányok. A bronz tőkét megröntgenezve ilyen nagyságrendű zárványokat nem találtam.

Megjegyzem, hogy az USA Fender Deluxe Stratom gyárilag acél tremolótőkével van szerelve. Többet is vesződhettek a megmunkálásával. Talán megér egy kis kitérőt az is, hogy a bronz elnevezés a réz ötvözeteit takarja, azonban a hétköznapi életben a bronznak titulált tárgyak sok esetben réz-ón ötvözetek, azaz ónbronzok. A réz-ón ötvözeteken belül a kb. 20%-os óntartalmút hívjuk harangbronznak (akár kevés egyéb ötvözővel, pl:ezüst), ami mint a neve is mutatja ideális anyag cintányérokhoz, haranghoz, ágyúkészítéshez :-)

A bronz tremolótőke beszerzéséhez számos lehetőség adódik. Egyik megoldás a hangszerésztől történő vásárlás lehet. A rövid piackutatásom eredménye az lett, hogy kb. 15.000.-ft körüli összegért lehetne innen beszerezni. Ha internetről vásároljuk (pl:www.gitarfetish.com) akkor kb. 25.-USD áron + szállítási költség beszerezhető, de egyes internetes portálokon akár 70.-USD-t is elkérnek érte. Összességében azonban a szállítási költséggel együtt nem tűnik irreálisnak az előzőekben említett hangszerész által mondott ár. Végül is a gitárshop-on sikerült 3000.-ft-ért beszerezni egy mexikói strathoz gyártott blokkot. Mint kiderült az eladó a munkahelyén gyártatott magának blokkot, de ha egyszer egy CNC beindul, akkor jó néhány darab legyártásáig meg sem áll A bronz tőkét mutató képen látható, hogy a tőke egyik oldala az eredetinek megfelelően le volt csapva, zárójelben jegyzem meg, hogy az utángyártott tőkéknél nem mindig alkalmazzák ezt a letörést. (Ilyenkor azonban gondosan ellenőrizni kell, hogy a tőke ne akadjon el a tremoló használatakor.) A nagyobb tömegű tőke, tovább nyújtva a hangkitartást és csökkenti a dinamikát.

Blokkvásárlásnál érdemes ellenőrizni a tremoló blokk főbb adatait. Mivel például a Squier egyes változatanál a két E húr közötti húrtávolság lehet 50 és 52 mm is. Vagy a Fendernek egyes változatai különböző E-E húrtávolsággal készülnek pl: 2 7/32" vagy 2 1/16". Azt már nem is említem, hogy a mexikói stratoknál SI mértékegység rendszerben dolgoznak, Amerikában angolszásszal, emiatt is lehetnek eltérések. Az általam vásárolt mexikói strathoz való blokk húrtávja, a rögzítő csavarok pozíciója és mérete (M4-es menet) rendben volt. Ami hibádzott az a tremolókar pozíciója (vagy 3 mm-el arrébb volt) és mérete (a mexikóié M5-ös, a Squier-é M6-os menetű), de ezért az árért kár lett volna nem megvenni a blokkot. Mit volt mit tenni, irány a csavarbolt és a vásárolt bronzcsavarral le lett dugózva az eredeti menet, majd új furat lett fúrva (jó ha a haveri körben van állványos fúró) és menet vágva. A tremolóblokk cseréjénél, hogy ne kelljen sokat vacakolni az oktávpontosság beállításával, egy ragasztószalagon bejelöltem a húrtartó babák helyzetét (lásd a képen).

Ez a tőke csere után meggyorsította a babák helyzetének (oktávpontosságnak) a beállítását.
A beszerelt bronz tőke tömege 300g körüli, míg a zamak tőkéé 160g volt. Az anyagkülönbségeken kívül, már csak ezért is lényeges hangkitartási különbséget vártam. Az összereszerlésnél nem cseréltem húrokat, hogy az alábbi linkeken található tőkecsere előtti és utáni felvételek között lehetőleg csak a tőkecsere legyen az egyetlen változó. A hangfelvételeket tiszta csatornán, mikrofonnal lettek felvéve, mindenféle effekt nélkül. Játék közben ami engem is meglepett, hogy a magasabb fekvésekben érezhető a hangkitartás javulása. Remélem nem csak én hallom a különbséget a felharmónikusokban Remélem a fenti összefoglalónak valaki hasznát veszi. Rock and roll forever.

Végeredmény

Spiater

Bronz

Szerző: Bődi Béla