Egy rádiós műsorban hallottam először a zenekarról, valami olyasmiről beszélgettek, hogy megfordultak egy televíziós tehetségkutatóban. Bevallom, nem ettől kezdett el érdekelni a zenekar, felőlem megnyerhették volna az összes tévés show-t, akkor sem keltették volna fel a figyelmem ilyesmivel. A beszélgetésből azért kiderült, hogy nem a média által legyártott tini sztárokká szeretnének válni, csupán használtak egy csatornát arra, hogy megismertessék magukat. Jött aztán egy kérés, hogy készítsek a gitárosukkal, Erdős Szabolccsal egy interjút, amiben a gitározással, felszereléssel kapcsolatban beszélgetünk.
Meglehetősen zavarban voltam, amikor felkerestem Szabolcsot a próbatermükben. Pár percnyi ismerkedés és egy cigaretta elszívása után azért sikerült feloldódni és belekezdeni a dologba, a végén pedig - miután megmutatta a gitárját és a felszerelését, amit ki is próbálhattam - boldog mosollyal hagytam el Óbudát.

A zenekar önmagát pop-rock stílusúnak jelölte meg, rólad pedig azt írták, blues-gitáros vagy. Hogy kezdtél el gitározni, mi alakította a stílusod, kitől tanultál?
-  Először édesapám mutogatott zenéket és egy idő után elkezdtünk zenére videókat készíteni teniszütőkkel, stb. Ilyen vicces videókat, beöltöztünk, miegymás, közben pedig ment a Led Zeppelin, vagy Santana, Queen - a minőségi zenék hallgatása elengedhetetlen a jó gitározáshoz. Egy idő után egyre jobbak lettek a videók és úgy gondoltam, hogy ne teniszütő legyen a kezemben, hanem egy gitár. Akkor kértem egy gitárt és kaptam is - egyébként az egész családom támogatott. Fogalmam sem volt róla, csináltuk a videót, majd elkezdtem vele foglalkozni, így kezdődött. Hogy őszinte legyek, körül-belül voltam két gitárórán, a többit magamtól tanultam meg, internetről, könyvekből. Semmilyen tanári befolyás nem volt, azt amúgy nem is tartom jó dolognak.

Miért?
- Mert egy kicsit berögzül tőle az ember egy olyan irányba, amit mindenki csinál.

A zeneiskola, vagy az is, amikor kettesben vagytok egy tanárral?
- Mindkettő. Szerintem kell egy alaplökés, ami nekem is volt, mondom egy-két gitáróra, de onnantól… Nem tudom, hogy nekem volt-e szerencsém és esetleg van érzékem hozzá, vagy nem, de sosem volt rá szükségem. Esetleg kérdezgettem embereket, de nem oktattak soha.

Nem hiányzott az, hogy nincs, aki rád szól, ha rosszul tartod a gitárt, hogyan fogj egy pengetőt, hogy hangolj?
- Ezeket mind ellestem az internetről. Persze, elkövettem egy csomó hibát, de ez kellett ahhoz, hogy megtanuljam.

Milyen volt az első gitárod?
- Egy Squier Stratocaster, ilyen aranyszínű. Egyszer még láttam egyet egy használtboltban Békéscsabán. Hát az egy Bullet strat volt, azt hiszem; tehát kb. harmincezres kategóriájú gitár. Aztán strarocaster lett a második, csak az már egy mexikói Fender volt, azt cseréltem utána erre az Epiphone B. B. King Lucille-re, amiben elektronika van cserélve amerikaira.

Mi alapján választottad a hangszereidet, mi befolyásolt? Gondolom, először az, hogy mire van pénzed, de aztán?
- Először a Pink Floyd, David Gilmour. Miatta lett Stratocaster az első, az volt is nagyon sokáig és szeretnék is egyszer egy olyat megint; de most úgy érzem, ezzel jobban ki tudom magam fejezni.
Zenekarok, emberek befolyásoltak ebben. Magyarországon, főleg Békéscsabán nagyon nehéz kipróbálni mindent, hogy mi szól jól a kezedben, inkább az döntött, hogy kinek mije van. Az egyik nagy behatás Larry Carlton volt, meg B.B. King stb., akiknek ilyen félüreges testű gitárjaik voltak és tetszett az a fajta hangzás. Kipróbáltam és azt éreztem, hogy ez kell. Főleg ahhoz a stílushoz, amit játszok.

Mi a véleményed a gitárok testreszabásáról, egyénire alakításáról?
- Lehet értelme, ha az ember tudja, mit csinál, de ezzel nem kezdeném. Évek után talán, amikor már tudja, mire van szüksége. Olyan ez, minthogy kezdő gitáros ne vegyen különálló pedálokat!

Nézzük végig a hang útját! Elindul a gitárból, aztán jön a kábel. Kábelből mindegy, hogy milyen?
- Nem, semmi sem mindegy. Nyilván mondhatjuk, minél drágább, minél jobb, ez kb. így is van.

Mi a helyzet az adóvevővel?
- Jobb a kábel. Persze, jó poén, meg jó dolog és most már tényleg vannak elég jók, de nem vagyok híve.

Hová érkezik a jel a kábelből?
- Nálam egy hangerőpedál az első, amiből van egy hangolókimenet, illetve tovább az erősítőhöz egy kimenet. Nálam ez külön van szedve, mert hogyha le van véve a hangerő a pedállal és nem szól semmi, a hangoló akkor is működik. Ez még egy fontos dolog, hogy a színpadon ne úgy hangoljunk, hogy szólunk közben. Fontos, hogy lehessen némán hangolni, ezt valahogy meg kell oldani.

Hangolás után jön az a sok pedál. Mik azok?
- Az a sok mindössze kettő és egy lábkapcsoló, ami az erősítőhöz megy. Van egy T-REX Mudhoney torzító és a delay, ami egy Strymon Timeline, az most talán a legjobb a világon.

Említetted, hogy kezdő gitáros ne vegyen különálló pedálokat. A multieffektnél jobb a különálló pedál?
- Igen, persze. Jobb a minősége. Nem véletlenül van, hogy egy multieffekt mondjuk ötvenezer forint, egy torzító pedig legyen hatvan és az még csak egy. Minőségibbek, jobbak a jelátalakítók. A multieffekt csak lemodellez, az sosem lesz olyan, mint az eredeti. Ettől függetlenül egy kezdő gitáros vegyen multieffektet, amiből nagyjából kiderül, mire van szüksége, aztán ha be tud ruházni rá, akkor vegyen pedálokat, amiből egy kb. annyiba kerül, mint egy multieffekt!
Nálam egy torzítópedál van bent, amit ritmushangszínre használok és azt szoktam általában boostolni - van egy adott ritmushangszíned ami nem szól ki annyira a zenéből, de amikor van egy szóló, vagy egy olyan rész aminek jellegzetesnek kell lennie, akkor kiemeli. Illetve, hogyha lágyabb zene szól, akkor cleanen használom, tehát nincs torzítás és azt külön tudom boostolni, függetlenül attól, hogy a torzító be van-e kapcsolva, vagy sem és utána megy az erősítőbe a jel. Nekem az effekt loopba van bekötve a delay pedál, azt mindenképp javaslom, mert hogyha torzít az erősítő, akkor a delay pedál nem úgy fog működni, ahogy kell.

Ha nem így lenne, mi történne?
- Felerősíti a delay-jelet nagyon, az nagyon nem jó, nem úgy szól, ahogy kell. Lehet, hogyha olyan hangzás kell, akkor jó lehet, mindenkinek meglehet az ízlése, de ahhoz, hogy rendeltetésszerűen legyen használva, ahhoz szerintem így érdemes kötni.

Hogy választottad ki a megfelelő erősítőt?
- Először fogalmam sem volt róla, hogy most tranzisztoros, vagy csöves, vagy egyáltalán miről van szó, így egy Fender FM212 erősítőm volt, ami 100 Wattos és tranzisztoros. Azért, mert akkoriban rockzenét játszottunk és az volt olyan hangos, hogy kiszóljon a szóló, meg bármi. Aztán azt váltottam le egy csöves erősítőre, egy Laneyre, egy VC30-asra és óriási a különbség. Hogyha dinamikusan akarsz játszani, akkor csak csöves erősítőt válassz! Jazzben például, ahol az a lényeg, hogy minél hangosabb legyen és tiszta, ott persze jó lehet a tranzisztoros, de nálam ez nem annyira játszik, egyértelműen csövesre tértem át.

Van benne beépített torzítás?
- Van. Mindegyikben, amit használok. Főleg boostoláshoz használom, túl sokat nem variálok rajta, nem szeretek; a digitális cuccok iránt sem vagyok annyira elkötelezve. Egyedül a delay pedálom félig digitális, de ez az egyetlen és az is azért, hogy tudjak menteni benne preseteket, mert azt nehéz megcsinálni úgy, hogyha nem tudod elmenteni.

Amikor egy kezdő zenekar elmegy koncertezni, mire kell odafigyelniük? Mi az, ami az első alkalommal probléma szokott lenni?
- Talán az nagyon fontos, hogy ne legyenek nagy különbségek, hangerőbéli különbségek a beállításaik között. Próbálják meg úgy megcsinálni, hogy szinte ne is kelljen a potikhoz nyúlnia a hangtechnikusnak, tehát visszavenni, felerősíteni, mert az nem jó. Talán jobb az, hogy egy hangerőszinten marad minden beállítás - kivéve persze a szóló. Ez szerintem fontos.


Mi az, amit feltétlenül vinned kell magaddal a gitáron, pengetőn, pedálokon és erősítőn kívül?
- Póthúrokat mindenképp, hogyha szakadnék. Csöves erősítőnél csöveket, biztosítékot, azok könnyen el tudnak szállni… No meg cigarettát és alkoholt.

Vészhelyzet esetére szoktál vinni másik gitárt? Az teljesen ugyanilyen?
- Jó lenne, hogyha azt megengedhetném magamnak. Jelenleg azért nem így áll. Ha szakadok, akkor bizony húrozni kell. Volt már, hogy vittem magammal gitárt, az a legjobb; egy rossz, teljesen amatőr gitár is megfelel; mindegy, csak tartsa a hangolást, jól be legyen állítva, addig esetleg valaki tud húrt cserélni.

Tartsa a hangolást. Hallottam, hogy van mindenféle satus megoldás erre. Te használsz ilyet?
- Most éppen egy satus kulcs van a gitáromon, igen. Óriási különbséget nem vettem észre, de drága volt, az biztos. Nem lényeges szerintem.

Ha már ilyen zárásokról beszélünk, szükséges-e a strap lock? (biztonsági hevederzár)
- Az igen, az jó dolog. Láttam már - saját zenekaromon belül is - színpad elé esni gitárt. Annyira nem vicces. Mondjuk az egy amerikai strato volt, amit nehéz eltörni, de egy Les Paul, vagy az SG nagyon sérülékeny. Egy Les Paul, ha eldől, már eltörik a nyaka, erre vigyázni kell.

Vége a koncertnek, elteszed a gitárt. Puha, vagy kemény tokot használsz?
- Hát… Ha nagyon sokat jársz próbálni a városban, akkor nem feltétlenül kell a kemény, hogyha koncertre mentek kocsival, akkor azért érdemes egyet beszerezni.

Köszönöm a beszélgetést!

Szerző: Marsi Kristóf Mátyás
LIFEJUNE
Címlapfotó: Török Hajni, barbanegra.hu

---

Ha egy hasonló interjúval segíthetünk zenekarodnak, vagy olyan tudás birtokában vagy amely hasznos a közösség számára jelentkezz bátran. A GitárShop egy nyitott fórum, amely semmilyen üzleti érdeknek nincs alárendelve: szerkesztoseg@gitarshop.hu

---