
Mennyit ér?
Ha itt megkérdezed, a közösség megmondja neked szerintük mennyit ér a hangszer amit kinéztél magadnak.
@Kala (#1426): Mondjuk ezt meg én nem tudom kimatekozni. Van némi tuning rajta ugyan, de ezzel együtt még újonnan is sokkal olcsóbb lenne. :)
gsfanatic.com
@Richard_B (#1427): Erre mondják , hogy egyéni... Infó hiányába számomra értéktelen. Én egy ilyet , gyári felszereltséggel fél éve 25e Ft_ért nem tudok eladni, így abból kiindulva , hogy az hangszedők értékkülönbsége 25e Ft, hát elég kérdéses a dolog.... Viszont ez így már majdnem egy ˝Black Beauty˝:-)
?????????????????????????
gsfanatic.com
@rockerjani (#1421): Szia Jani! Ha itt a GS-en láttál számodra megfelelő minőségű, állapotú, és árú Reissue gitárt, arra biztatlak, hogy vedd meg. Volt a kezemben az említett 2009-es hangszer, szép és jó gitár, és az azt hirdető eladó valóban egy korrekt, hozzáértő személy. Ezt onnan is tudom, hogy az általam hirdetett hangszert is rajta keresztül sikerült megvásárolnom. Így hidd el, pontosan tisztában vagyok a sajátom árával, értékével, ami közel sem 800 ezer Forint, de még csak nem is 10%-nyi különbség van a két gitár ára között. Megértem, hogy neked ennyit érne meg a hangszerem, én viszont pontosan tudom, hogy mennyiért vettem, és mennyi a reális értéke. Ha számodra megfelelnek a 2009-es R8 kondíciói, hallgasd meg, próbáld ki, és ha tetszik, vedd meg. 800 ezer Forintért lesz egy remek hangszered, az enyém pedig egy olyan valakihez fog kerülni, aki vadonat új, garanciális, gyűjtői minőségű és állapotú hangszert szeretne, és ennek megfelelő áron fogja megvásárolni. Sok sikert, remélem nem sértettelek meg semmilyen tekintetben, tényleg minden jót kívánok!
Hello! Míg én az igazak álmát aludtam, kiveséztétek a témát:)Köszönöm mindenkinek! A 800-at nem gondolom nagy mellélövésnek, kiindulásnak nem volt rossz ajánlat, még beszélhettünk volna róla.Nyakamat rá, hogy sokkal többet itthon nem tud(sz) kihozni a gitárból.Ha másfél körül akarsz, ebay-on kell hirdetni, de ott sem biztos.Jól mondtad, GS-en van 799-ért, az is új állapotú, és aki hirdeti ért hozzá, vitathatatlan.Ő tudja , kb ennyi a reális ára itthon.Sajnos a kedvem már elment tőle, így részemről már nincs miről beszélni.Sok sikert az eladáshoz!
Másrészről, sztem nem sok olyan ember van, aki hangját összehasonlítva meg tudná különböztetni pl az én Gibson Traditional-omtól.Más hangkarakter, de hogy melyik a jobb, ízlés kérdése.Nem egy video van a yout.-on melyben szakértőket ver át a kínai kopi hangzása és jobbnak hozzák ki, mint az eredetit.Továbbá akárki akármit mond, kézi megmunkálással sosem lehet olyan pontos nyakat csinálni, mint plek géppel.De igaz, akkor meg nincs benne az elkészítő lelke:)
Üdv Mindenkinek!
Vicces dolog ez az érték kérdés. Manapság az árat egyértelműen a hájp-szint határozza meg. Hiába van valakinek egy olyan mestergitárja, amit elkészíttetni annyiba kerülne, mint egy Gibson új ára, és hiába jobb/szebb/használhatóbb, töredékéért sem fogja tudni eladni, egy esetet kivéve: ha egy agyonhájpolt mester készítette. És ezek a Gibsonok (Fenderek stb.) gyári gitárok.
Az érték már egy egészen más kérdés: az ember eldöntheti, hogy illúziókért akar-e fizetni, vagy a valóságért. Egyelőre ott tart a világ, hogy illúziókért láthatólag sokkal többet és szívesebben fizetnek.
Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy elég sok (20 körül) különböző évjáratú és típusú (L5, L4, Super 400 stb.) Gibson jazzgitárt fogtam a kezemben, próbáltam ki, és talán egy volt, amire azt mondtam, hogy kellene használatra is. Mind jó volt, mind drága volt (1-2 stb. millió), de nem tetszettek, mint eszköz. Ezzel szemben pl. az a német jazzgitár, amit árultam jó darabig (már meggondoltam magam, nem adom el) a legtöbb szempontból jobb, mint ezek a Gibsonok voltak, talán csak csicsában marad alul, viszont teljesen egyedi darab, hihetetlen minőségű válogatott fákból van stb., mégis, kínai árfekvésben sem ment el (szerencsére :)).
Ennyit tesz a hájp. És ez a tendencia nem látszik változni. Úgyhogy, ha valaki befektetésnek vesz hangszert, akkor csak ilyen agyonhájpolt cuccot érdemes vennie.
@lpreissue (#1418): Igazad van ez szubjektív, de a te véleményed is az. Egyre többet olvasom a nemzetközi oldalakon, hogy a Gibson gitárok a stock pickupokkal egyre rosszabbul szólnak és a test sem meggyőző. Jelzem, nekem sosem tetszett a Les Paulok hangja, de ezzel nem csak én vagyok így. Például az Ibaneznek szerintem már rég jóval több fanja van. Főleg ha a jó öreg Seymour apó is besegít. :) És valljuk be a Gibson mindig kissé feminim és puccos volt ezzel a testtel :), sosem volt egy nagy rock odabaszás, bár voltak olyan kiadásai is, amik nem mutattak rosszul metál színpadokon sem (de azokat legtöbbször nem is a Gibson gyártotta, hanem áttervezett copyk voltak más cégektől). De azért nem csúnya nem azért mondom, ezt is lehet szeretni. Nekem még nem volt, de talán majd egyszer veszek egy Les Paul copyt kipróbálni. De történelmet nem veszek, elég sötét volt az, még fizessek is érte ? :) Inkább rock and rollt veszek, arra mindig vevő vagyok. :)
@Richard_B (#1417): amit írsz az már nem realitás viszont, hanem szubjektív megközelítés :) a realitás teljesen objektív (kéne, hogy legyen). Van olyan (pl. én), akinek egy ilyen hangszer a csúcs, mert a Gibson hangot és feelinget szereti. Van, akinek egy J-Custom Ibanez jelenti ezt a kategóriát. Másnak pl. egy Kiesel Vader 7 vagy egy Blackmachine B2. Szerintem nem túlárazott és túlpuccozott a Gibson, hanem ennyibe kerül egy darabka hitelesen reprodukált történelem a megfelelő minőségben, hangban. Az, hogy ez kinek ér ennyit... na az már a szubjektív megközelítés és pénztárca kérdése :)
Tehát: azt ki lehet szerintem mondani objektíven is, hogy ezek remek hangszerek, maximum van, aki sokallja az árát, vagy az egészet nem szereti úgy, ahogy van.
Én már rég nem keresek erkölcstelenséget ebben a világban, mert mindenhol túlságosan is jelen van. Csak a realitásokkal szeretnék foglalkozni. És ebben az esetben merem remélni és hinni, hogy nem járok messze tőle.
@lpreissue (#1416):
Azért rengeteg gyűjtő megy a régi, több évtizedes gitárokra. De a pár éves használt nekik nem annyira cél, ez így van. Azokat azok veszik, akik játszani akarnak rajta a mindennapokban.
Tényleg nagy a szórás egy gitárfajtán belül. De ez a piactól is függ, attól, ott helyben ez kinek mennyit ér meg, nem csak a gitártól. Mindenkinek más a reális kép. Az én realitásom szerint például ezek a Gibsonok túlértékelt, túlpuccozott gitárok, amik csak a brandépítés miatt mennek el ennyiért. A Gibson is sokszor erősebb volt marketingben, mint rock and rollban, úgy látom, és messze nem vagyok ezzel egyedül. :) Az Ibanez és a Jackson nekem mindig szimpatikusabbak voltak. De a kis manufaktúrák és az egyedi darabok még szimpatikusabbak, nem kell mindent éhbérért dolgozó ázsiai suhancokkal gyártatni, főleg ha aztán aranyárban adom el. Ez már inkább erkölcstelenebb szerintem, ha keressük az erkölcstelenséget a gitárszakmában (és most nem is konkrétan a Gibsonról beszélek).
@Richard_B (#1415):
1. Mivel mindkét hangszer (és gondolom máskor ezeknél több is) ebben az árkategóriában van, feltételezem, hogy realitással lett belőve. Minimális eltérés nyilván felfelé is lefelé is lehet, de az árkategória ez.
2. Érdemes pont ezért is megnézni az USA árakat is. 20-30%-kal olcsóbbak általában kint a hangszerek, és ott is használtan(! ) egy ennél pár évvel idősebb hangszer 1 millió körül van. Ami ez alatt van, az általában már megviseltebb, vagy jóval öregebb darab. És tegyük hozzá, 2013 után a Gibson tényleg sokat változtatott a Custom Shopos hangszereken, tekinthetők ezek áremelő változásoknak is, mert lényegében ez sült ki belőle, de az előnyére is vált a gitároknak (tapasztalatból beszélek).
3. Anyaghibáról ebben az esetben nem igazán lehet beszélni, mégiscsak Gibson Custom Shopról van szó. A bejátszottság is nézőpont kérdése. Ha valaki gyűjtői szemmel gondolkodik, annak egy gyári új hangszer sokkal jobb befektetés és sok esetben gyűjtőt nem is érdekelnek használt gitárok. Ha valaki használni szeretne venni, akkor nyilván más a helyzet, és ott nyilván az ársáv alján próbál meg majd az illető vásárolni (ahogy rockerjani is - megjegyzem teljesen jogosan - 800 ezer körüli árra lőtt, ennyiért azt hiszem most is van fent egy másik, használt, 2009-es remek Reissue gitár). Na de kérem, azért kell lennie meghatározó árkülönbségnek egy vadi új, alapból drágább, és egy használt, alapból olcsóbb gitár között.
4. Szó sincs vádról, csak arra próbáltam rámutatni, hogy ebben a nagyságrendben és ilyen hangszereknél az ár már teljesen szubjektív kérdés. Egy ismerősöm aki borzasztóan képben van ezekkel a hangszerekkel azt mondta, hogy a használt R8-ak ára 800 ezertől 2 millióig terjedő ársávban bárhol lehet, és nem is feltétlenül könnyű megítélni, hogy miért. Nyilván azért nem az ársáv alján adom, mert nem annyit ér, bukni pedig csak annyit szeretnék rajta, amennyit feltétlenül szükséges. Gábor megint jó úton járt: ˝ha ezen vannak extra dolgok, akkor több˝. Lényegében ennyiről van szó, és extra dolognak számít most még önmagában az is, hogy 2014-es gyártású hangszerről van szó, enyhén lángolt toppal. Ez az eBay-es árakban is reflektálódik mindig.
Nem szándékoztam senkit megsérteni, de szeretném, ha reális kép alakulna ki ezekről a hangszerekről itthon, mert szerintem kevesen értenek hozzájuk igazán, és ebből vannak hasonló félreértések. Reissue sokszor nem egyenlő Reissue-val.
@lpreissue (#1413):
1. Ennyit akarnak kérni értük, igen. De eladják majd ennyiért ? Tedd rá a watchlistre őket, én is rátettem, majd kiderül (utóbbi ma este lejár, a hosszabbításról, esetleges árengedményről is üzenetet küld majd a rendszer). Lehet, hogy igazad lesz hosszútávon.
2. Neked is és Gábornak is igazad van abban, hogy az összes költséggel együtt többe fájna beszerezni egy ilyet (ÁFA, posta). Ez nem is kérdéses.
3. Az hogy egy gitár már pár éves az csak jó, legalább összeérett és már kijöttek az esetleges anyaghibái. Igaz, az ebayen nem lehet tesztelni. De abban igazad van, hogy a lángolt top és a gari miatt még többet érhet, ha lesz, aki tényleg megadja érte a többletet.
4. A vádat viszont nem értem Rockerjani felé. Neki ennyit érne meg és kész, ne add el neki, ha nem akarod. Ez a biznisz. És itt most nem is látok semmiféle súlyos erkölcstelenséget.
www.ebay.co.uk
www.ebay.co.uk
A két link. Ráadásul a második gitár pickupcserés.
Sziasztok, én vagyok az eladó.
www.ebay.co.uk - 2009, pre-owned (használt), 1.1m + szállítás (biztosítás)
www.ebay.co.uk - 4 éve vásárolt, használt, 1m + szállítás (biztosítás)
Amit én hirdetek, az egy gyakorlatilag új hangszer, nem egy éves, csak egy éve gyártották. Külföldön boltban állt egy évet, ahonnan megérkezett. 3 év garos és 2013 utáni specifikációkkal rendelkezik (2013 Custom Shop: több kisebb, de lényeges változtatás + Reissue Lifton tok + új pickupok), ami külön kategória, plusz enyhén lángolt top, ami megint extra. Nem 2 millát szeretnék a hangszerért, de még csak a közelében sem, ugyanakkor gyűjtői érték és árszínvonal nyilvánvalóan. Szerencsére csak 1-2 olyan bepróbálkozás érkezett, ami méltatlan ehhez a hangszerhez, nyilván nem feltétlenül szándékosan, de egy kis keresgéléssel egyszerű rájönni, hogy miről van szó. Flór Gábor egyébként jó úton jár az érték megítélését illetően. Minden tiszteletem a tiéd rockerjani, sokszor látlak az oldalon és korrekt félnek gondollak, de most mellélőttél, mert objektíven megközelítve is tényleg messze vagyunk :)
Ui: a módosítástól behaltak a linkek, az eredetiben ott vannak. Illetve ott sem.
@Flór Gábor (#1411): Pontosan ezt gondolom én is a brand mániáról. Egy normális gitár kell, rendes anyagból, nyúzható, erős gépészettel és egy jó hangszedővel, azután mehet a rock and roll ... :)
(Persze a biznisz az más, ilyenekkel lehet üzletelni is, az jó profitot hozhat. Nem az új, mint látjuk, inkább a használt. )