Deutsch
English
Español
Magyar
Slovenský
Hard Rock , Rock ,Blues, Jazz !
Élmények, Videók , Érdekességek a nagyvilágból .. Ez+Az.
@Talpi (#18207): Hát ja, pedig jobb lenne Miley varázsa alatt lenni. Mondjuk nekem nem az esetem. Ahhoz túl messze van. :D
@Molo (#18206): Csak még az előző kommentek varázsa alatt voltam :^)
@Talpi (#18205): Vágyvezérelt gondolkodás? ;)
@Molo (#18204): Félreolvastam: azt hittem Cicus..... ha -ha-ha....
Szivárványos szép napot nektek! Találjátok meg a G húrt. Hol van? Fizikailag a D húr alatt van a G pont.
@Molo (#18202): Én a macskáról írtam mint háziállat :^)
@Talpi (#18201): Áh, és nem simogat senki? No, ezért kell herflizni, az simogatja a szád. :D
@Molo (#18198): A macska tapasztalatom szerint csak akkor adja elő ezt a mutatványt ha simogatják is dorombolás közben. Egyébként csak dorombol, maga alá húzza a farkát és összekuporodik , oszt jól van.
@Molo (#18199): Bocs! Ez valójában 10 komment, csak egyszerre jött elő. :D
@Messius (#18189): Részben egyetértek, másik részben meg nem. Én a nyolcvanas években kezdtem a zenével való ismerkedést, és főleg a 60-as, 70-es évek zenéjével (Beatles, Deep Purple, Hendrix, Pink Floyd, hasonlók). Aztán jött az Iron Maiden, a Metallica, a Slayer, a Depeche Mode, progmetal, ezek elég nyolcvanas évekbeli zenék. A kilencvenes években meg jött grunge, a nu metal, stb.
De igazad van, valójában mind a 70-es években gyökerezett, ez tény. Az meg a 60-asban. Akkoriban rengetegen kísérletezgettek, ráadásul a technológiai fejlődés is nagyjából lépést tartott az új zenei világgal (e-gitárok, erősítők, effektek, szintetizátorok). Aki kreatív volt és legalább alapfokon megtanult hangszert kezelni, az könnyen lehetett egy újabb irányzat vagy újabb hangzás kitalálója. Ha ma összeáll 4-5 tehetséges, kreatív fiatal zenész tele ötlettel, iszonyú nehéz dolguk van, hogy olyat játszanak, amit teljesen ők találtak ki. Vagy ha mégis, nehezebb nekik ebből világszámot felépíteni. Marad a már létező zene átszabása saját méretre. Ezért volt kevésbé kreatív a rock (pop, jazz, akármi) zene a nyolcvanas évek vége után. Hiába volt világszám a G&R meg a U2, a 60-70-es évekbeli elődök receptjeiből főztek. (A Betles azért eleggé megalapozta a brit rockzenét.)
Azért a RHCP eléggé nyolcvanas évek, és viszonylag új dolgot csináltak, bár igazán nagyok a kilencvenes években lettek.
Amit Kala ír az őrült tempóban gitározó csoda gyerekekről, azzal nagyjából egyetértek. De nem a tempó számít. Lehet valaki iszonyú gyors, ha ezzel van zenei célja. De az adott idő alatt lejátszot hangok mennyisége - bár technikailag lenyügöző - zeneileg értelemtlen, inkább sportműsor, idővel unalmas, és később nem emlékszik rájuk senki. Kivéve, ha valaki Gilbert, Vai, Govan, Fredrik Thordendal vagy hasonló. Kérdés, mi a cél: 15 perc hírnév (x db lájk a FB-on, YT-on, instán), világhír, sok pénz vagy jó zenésznek lenni? Vagy ez együtt - na, az már nehéz. Sokkal nehezebb, mint 50 éve, de akkor sem volt könnyű. Viszont, ha ma lenne 20 éves Page, Bonham, Plant, Jones, lenne-e világhírű a Zepp? Milyen riffeket alkotna ma egy Ritcie Blackmore? Amikor már szinte minden riffet megírtak, minden ötletet elpuffogtattak, max lehet másik effektet kitalálni rá. A 40-50 évvel ezelőtt alkotó progrock bandák annyi mindent kitaláltak, abból a municíóból sokáig lehet lövöldözni. Annak persze, aki ért hozzá.
Amit Kala a rádióról mond, egyetértek. Bár mostanában intro nincs, se eleje, se vége a daloknak. Csak közepe, mert a többi senkit nem érdekel. 6-7 percig hallgatni egy számot? Ugyan már! Én ritkán hallgatok rádiót, akkor vagy a Bartókot vagy a rocker rádiót. De a Bartókon is azt vettem észre, többnyire ugyan azokat a slágereket adják le évek óta. Szerencsére nagy a merítés, és azokat a ˝számokat˝ még rendesen megalkották. De a Figaro házassága meg a Carmen már a könyökömön jön ki, bár piszok jó darabok.
@Talpi (#18185): No, hogy áll a dorombolás?
Vigyázz! A macska farka dorombolás közben feláll, a vége kunkorodik.
Inkább próbáld ki a herflit, abból nagy baj nem lehet. ;)
@Talpi (#18196): u.a.
@sabesz (#18195): Ezek is?
Aranyos ..
@Messius (#18189): Egyet kell értenem. Az elmúlt 30 évben is töménytelen zenét meghallgattam, de ma már nincsenek nagy újító ikonok , ellenben vannak darálós hangszerakrobaták, őrült tempóban zenélő csodagyerekek, dallamtalan, számomra unalmas zenéket alkotó zeneszerzők...Na és persze cover-band-ek tömkelege. Ha külön vadászik rá az ember , lehet találni jó dolgokat, de egyre fárasztóbb, meg minek, ha kéznél van az egy két dekád termése......Sokszor hallunk itthon valamit a rádióban és kérdezem a nejemet: már 5 perce megy az intro, mikor kezdódik a nóta ?