Hang vagy márka?

Eletemben nem volt jol szolo epiphone a kezemben. Pedig volt draga, gibson classic pickupos epiphone-om is. Kulsoleg perfekt volt, de mind a jatekerzet, mind a hang tekinteteben nagyon alulmaradt egy gibson studioval szemben. Ami nagyon alulmaradt egy draga Tokai LS150-el szemben. Es ezt a sorrendet varnank ar alapjan is. Nincs csoda. Nincs filleres Gibson Custom Shop veres.

#15 TothPeter15. Vagy csak márkajelzés nélküli hangszereket lehessen árulni, és egységáron (drágán). :) Akkor mindenki jól meggondolná, mit vesz, és a valóban vackokat gyártók egy idő után talán kikopnának a piacról.

18., mondjuk nem ártana almát almával összehasonlítani... a Haussel hangszedők valószínűleg hiteles PAF másolatok, egy LP Standardban sosem voltak gyárilag hitelesnek szánt PAF másolatok, az a Reissue. A pickup fogja meghatározni egy gitár hangjának a legnagyobb részét. Érdemes lett volna átrakni a szettet a Gibsonba és úgy megnézni...

Saját példák: A Gibson LP Standard Premium Plus el lett zavarva, mert az Aria Pro II DLX (Vagy valami hasonló nevű) két Heanusel hangszedővel felturbózva, minden tekintetében győztesként került ki az összehasonlításból. És negyedannyi az értéke.
A Kínai (de egy szakember szerint Japán) ES-335 kidolgozásban és hangban sem marad alul az amerikai hasonmásával szemben. És ez azért kicsit zavaró.

Mindent ki kell próbálni és összehasonlítani egymással. Én Stratocasteres vagyok. Volt mexikóim, amit nem én választhattam ki több db közül, nem is volt annyira jó, végül eladtam. Próbáltam CV Fendert, nem volt rossz, de nem éreztem annyira. Tavaly ilyenkor két amerikai Stratót is kipróbáltam (3-4 éves és egy 10-12 éves), teljesen más élmény volt, még a mexikóihoz képest is. Elkezdtem gyűjteni egy érettebb 91-98 közöttire, végül néhány hete szembejött egy 30 éves japán, rózsafa fogólapos Fender Strató, pontom pénzért. Életem legjobb vétele volt - minden szempontból.