Fórum, ahol komolyan megvitatható minden idétlen hirdetés, hozzászólás és amit akartok...
Szigorúan csak zenével, hangszerekkel kapcsolatban. Meg minden más is.@Kelemen Gábor (#7424): Ezek a kötelező mozik engem azért nem zavartak, mert sokkal jobb volt Csapajev elvtárs hőstetteit nézni, mint matekon ülni. :) Eszembe sem jutott, hogy ez a diktatúra bármilyen fajtája lenne. Moziba mentünk, szar volt a film, aztán annyi. Engem sokkal jobban zavart, amikor Senki elvtárs érkezett valami baráti diktatúrából, minket meg kizavartak zászlót lengetni. Akor is elmaradt ugyan az óra, de általában hideg volt, és nem volt film.
@Flór Gábor (#7423): A hangsúly a kényszeren volt.
A rántott húst is van aki szereti, van aki nem.
De ha valaki nem, és rendszeresen letolják a torkán, azt nem hatja meg, hogy mekkora sztár szakács csinálta... :)
Vannak megátalkodott emberek, akik szeretik maguk eldönteni, hogy mit esznek meg.
Hááát ezekkel mindig baj van...
Rosszul viseljük a diktatúra minden fajtáját.
@Kelemen Gábor (#7422): A Patyomkin az páncélos volt és az jó volt, Eisenstein azért nem semmi, én azt önszántamból tekintettem meg többször, állandóan adta az Iskolatévé a Filmesztétika című részben.
Viszont én láttam olyat is, amiben másfél órán keresztül beszélgetett Lenin Sztálinnal, de az is jó volt, mert az már gimnazista koromban volt, és olyankor sokkal könnyebb elterelni a figyelmünket (ezért is nem emlékszem a címre :)).
@Kala (#7416): Ja még egy sztori , vagy igaz, vagy nem. Állítólag Gáspár Laci, nem sokkal Megasztáros sikerét követően, egyik este kilépett otthona kapuján, amikor is, egy nagy dög autó fékezett mellette csikorogva , kipattant belőle 4 db. zongoraszállító és az egyik így szólt hozzá: Ugye tudod Lacika, fél óra múlva a kishugom lagziján fogsz egy rövid egyveleget előadni......
@Wylde (#7413): Ezzel nem értek egyet. Úgy bánnak veled, ahogyan viselkedsz. Ha művészként, akkor úgy. Ha személyzetként, akkor úgy. Ezt az elején el kell dönteni, és onnantól az megmarad végig. Ha nem marad meg, akkor viszont csak lefelé mehet, tehát művészből válhatsz személyzetté, de fordítva soha.
Én voltam mind a két státuszban, igyekszem most már megmaradni az elsőben, és kihagyni azokat a lehetőségeket, ahol a másodikba szeretnének sorolni. (Persze nyilván, van az a pénz, amikor személyzet is leszek, de mostanában nem ajánlották föl. )
@Flór Gábor (#7385): Az egyik ismerősöm akusztikus gitárjára sikerült ráborítania egy meglehetősen nagy amplitúdóval mozgó vendégnek a kottatartó állványt. (Teljesen tömör fából készült Furch volt). Meg is lett a cirka 5 centis nyoma a fedlapon...lakk berepedt, szerencsére nem fáig, de esztétikailag csökkent a hangszer értéke. Kártérítés nuku. A másik ˝kedvencem˝ a pohárban lötyögő itallal a keverőpult fölött hadonászó kvázi-király, aki nagy hangon leadja a rendelést, hogy mit akar hallani, és nem fogja föl, hogy hamarosan semmit sem fog hallani, ha nem vigyáz a felszerelésre. :-(
Ez egy ilyen Wau, kicsit Csau Csau !
www.jofogas.hu
@Flór Gábor (#7406): Én sajnos nem vagyok ennyire türelmes. Ha két alkalommal így szenved akkor nekem ne jöjjön harmadszor. Általában az ilyenek azok aki még kitalálják azt is utána, hogy ilyen probléma jelentkezett , meg ez meg az van vele. Nem szeretek ilyenekkel üzletet kötni. Az aki többször jön el kipróbálni és kb. harmadszor mondja, hogy ok és elviszi az más.