Mutasd mid van? (fotók a drágaságokról - hangszerek, cuccok :)))
Ha büszke vagy a hangszeredre, ne légy fukar! Elő a farbával!@Morscher-Szénási Gabe (#1263): A test Anonymous mester munkája. :)))) Sub Bandi szerintem méltatlanul alul van értékelve, ill. el van hallgatva. Brutál jó szedőket készít, és teljesen egyéni ízlésre is szabja... Rudolf Schenker pedig a Scorpions alapítója, ritmusgitárosa. Nem virgás gitárhős, még csak szólókat sem igen játszik, viszont 95%-ban ő írja a Scorpions dalait. :)
@Predikator (#1262): Ejjha! És a testet ki követte el?A GB Samickek jó gitárok, Sublime pedig nagyon jó szedőket rak össze!
A KX5 színe nekem is bejött, még a fekete is, ami csillámos.Ahoz képest, hogy milyen kategória a finisheket nagyon jól választották meg.
Shenkernek meg utánanézek, mert megvallom szégyenkezve, nem ismerem :)
@Morscher-Szénási Gabe (#1254): A sztori egyszerű. Volt egy Jackson JS 30 Warriorom, amit imádtam. Aztán megláttam egy fehér Flying V- t, az egyik hirdetési oldalon, és -Schenker-mániás állat lévén- hatalmasat dobbant a szívem. Meg is szereztem, cserébe a Jacksonért... ám az új jövevény csalódás volt. Rétegelt lemez test, bumpszli, kényelmetlen nyak, vékonyka sound jellemezte. Még a bundvégek is ki voltak költözve a fogólap élének lakkozásán. Visszaút már nem volt, tennem kellett hát valamit. Mert eldöntöttem, hogy akkor is lesz egy Flying V-m. Mert Schenker rulez! Szétkaptam hát újonnan jött mostohafiamat, és átmeneti gitár gyanánt beszereztem egy Greg Bennet Avion 2-t - hisz valamin azért játszani is kellett. (Az nem tartozik szorosan a tárgyhoz, hogy bár az egy ár-érték arányban kiváló, ragasztott nyakú mahagóni gitár, a krómházas Wilkinsonjai úgy sikítottak a próbateremben, mintha egy csapat szirén énekelt volna, ezért kicseréltettem őket Sublime Roaring Beastekre. Nnna úgy már ömlött belőle a metalizált Les Paul sound.) De a Flyingra visszatérve, kicsit csiszoltam a nyakból, egész kényelmes lett. Csináltattam testet hozzá a plywoodból pedig Fendert csináltam: kéményfüst formájában felküldtem a Strato-szférába! :D Az új testet, és az újjászületett nyakat a főnököm fényeztette le egy haverjával a Wallisnál, így a Drágaság színe tök egyedi lett: BMW white nitrofinish. Mivel eldöntöttem, hogy hálából a Vintage márkáért lerovom a tiszteletemet Wilkinson bácsi előtt, ezért amit csak lehetett (húrgép, TOM-híd, szedők, stb.) az ő manufaktúrájából szereztem be hozzá. Szükségem volt új pickguardra is, ez az egyetlen elem, ami Kínából érkezett... A koncepció eleve az volt, hogy a design egy fekete hardverekkel szerelt fehér Flying V legyen, egyrészt, mert - Tártai után szabadon - a gitár formája V, másrészt, mert a színvilágot a nekem küllemre nagyon tetsző Cort KX 5 ihlette. Az elektronika beszerelését, és a pontos beállítást mindenképpen szerettem volna szakemberre bízni, ezért ezeket a műveleteket Hurgival (Árkádia, ha le szabad írni) végezetem el. A nyak adott volt, ezért a bolt on rögzítési megoldástól nem tudtam eltekinteni. Anyagilag így bukó lett ugyan a Warrior elvesztése, de amikor a White Prophet (így hívom a Drágát) elénekelte nekem az első riffeket a próbateremben, az mindenért kárpótolt. Bár Sublime hívő vagyok, a nagy jelű Wilkinson humbik olyan varacskos hangon dübörögnek, hogy eszemben sincs kicseréltetni őket - max majd összehozzatok egy másik Flyingot, szerintem Gepárddal, oszt` abba majd Sublime-ok kerülnek. Hát, ennyi...